Kik imádjátok Muad-Dibet, olvassátok el ezt!
Kik elhiszitek a Kvizarátus hazugságait és Irulan hercegnő túlzásait, olvassátok el ezt!
Kik tagadjátok az igazságot, olvassátok el ezt!
IXI BRONSO: AZ ELSŐ (CÍM NÉLKÜLI) RÖPIRAT BEVEZETŐJE

 

 

Jessica felkészült rá, hogy ellencsapást mérnek rá a haragra gerjedt falubeliek, akik barátjukat, valamelyik rokonukat vagy a közösség egy megbecsült tagját veszítették el. A maroknyi szakadár kivégzésére adott első reakciók azonban sokkal rosszabbak is lehetettek volna. Egyelőre legalábbis az elégedetlen és hőbörgő helybéliek elfogadták hercegnőjük nyilatkozatát, mely szerint a felelősség teljes mértékben Horvu polgármestert, Sintrát, a papot és a lázadás többi vezetőjét terheli. Miután elmagyarázta a jóravaló caladaniaknak, miként manipulálta őket a Bene Gesserit, a polgárok szégyenkezve a Rendre összpontosították dühüket Jessica helyett. Mikor fordult elő korábban olyan, hogy a Caladan népe nyíltan törvényes hercegük vagy hercegnőjük ellen fordult volna?

Amikor szabadon engedték őket, a túszul ejtett kvizarák hálájukat fejezték ki Jessicának a gyors és határozott igazságtételért, és megígérték, hogy szót emelnek a Caladan mellett, nehogy Muad-Dib haragja lesújtson a bolygóra és annak népére. Ziláltan de elégedetten tértek vissza az Arrakisra.

Aztán Ixi Bronso előállt első, meghökkentő röpiratával. A 10 200. esztendő a végéhez közeledett, amikor a caladani pundirizstermesztők épp a következő idényhez készítették elő rizsföldjeiket... nem sokkal azután, hogy Muad-Dib útnak indította rettenetes flottáit, hogy újabb tizenegy bolygót sterilizáljanak... amikor épp úgy tűnt, hogy a dzsihad immár sosem fog véget érni.

A széles körben terjesztett, másolt és kézről kézre adott vádirat egyszerre rettentette és izgatta az embereket merész és ijesztő állításaival. A hívek hangos felháborodásukban összeálltak, hogy védelmezzék Paul Muad-Dib császár hírnevét és szentségét. Azok a caladaniak, akik nehezményezhették volna Horvu és a többi összeesküvő kivégzését, hirtelen azon kapták magukat, hogy felháborítónak találják Bronso elítélő sorait – voltaképp olyannyira felháborítónak, hogy mindenkivel meg kellett osztaniuk a vérlázító, sértő állításokat.

Paul tábornokai és papjai azonnal parancsot adtak ki a pimasz ixi elfogatására és kivallatására, de sehol nem leltek Bronso Vernius nyomára. Miután elutaltatta vagyonát, és titokban megcsapolta a Vemius-ház tőketartalékait, Bronso távozott a Grand Palais-ből, és eltűnt az űrben, hollétéről senkinek még csak sejtelme sem lehetett.

Az ortodoxia zászlaját magasba tartó dzsihadista csapatok körülvették az Ixet, elárasztották Vernii földalatti városát, kihallgatták a Technokrata Tanács minden tagját, arról faggatták őket, miképpen segédkeztek az árulónak lázító iratainak terjesztésében. Mivel féltették az életüket, az ixi Tanács tagadta, hogy bármit tudott volna Bronso tevékenységéről, és hevesen elítélte őt. Sajnálatos módon a Kvizarátus katonai ága nem találta kellőképp meggyőzőnek a cáfolatukat. Sok más tanácstag mellett Bolig Avati sem élte túl a kihallgatást...

 

 

Jessica épp a Caladan-kastély udvarában gondozta egyik kertjét, amikor Gurney elhozta neki a röpirat egyik példányát. – Olvastad már, amit Bronso írt, úrnőm?

Jessica tenyerével lenyomkodta a földet egy frissen ültetett illatos rozmaringbokor töve körül. – Nem, úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom vele.

Gurney láthatóan alig tudta magában tartani dühét. – A dokkoknál gyújtott egyik örömtűznél kaparintottam meg. A falubeliek elkobozták a példányokat, melyekről azt állította egy férfi, hogy a poggyászában találta azokat. Annyira dühbe hozták őket a Paul fejére olvasott sértések, hogy a férfit is a tűzbe akarták hajítani az irománnyal együtt. A férfi váltig tagadta, hogy a tudtával került volna a birtokába a dokumentum, én pedig visszaküldtem őt a csillagbárkára, hogy megmentsem az életét. – Lehalkította a hangját. – Akárcsak te, én sem akartam Paul ellen hangoló ostobaságokat olvasni... de ha korábban elolvasom ezt, talán hagytam volna, hogy azt tegyenek a férfival, amit csak akarnak.

Gurney átnyújtotta a röpiratot, de Jessica még mindig nem vette át. Ledörgölte a földet a tenyeréről. – És pontosan mi zaklat fel ennyire? Talán túl régóta olvasod már Irulan csöpögős beszámolóit, és elfeledkeztél arról, hogy Paul nem jár ténylegesen a vízen?

Gurney a homlokát ráncolva letelepedett úrnője mellé a kert egyik kőpadjára. – Irulan egész pontosan azt állítja, hogy a homokon jár, anélkül hogy lábnyomokat hagyna maga mögött. – Ismét széthajtotta és átfutotta a röpiratot, aztán undorodva a földre dobta, hogy egyértelművé tegye, mit gondol róla. Jessica nem vette fel.

– Hogy őszinte legyek, úrnőm, nem állíthatom, hogy hamis tényeket tárna elénk. Ám amióta Rhombur őrgróf meghalt, Bronso pedig az Atreides-ház ellen fordult, tudtam, hogy még gond lesz vele. Az a fiú hagyta, hogy gyűlölete egyre gyűljön benne, és most előjött... ezzel. – Gurney tehetetlen dühében közelebb hajolt Jessicához. – Miért nem zavar jobban a dolog?

Jessica rejtélyesen, fájdalmasan rámosolygott, letépte a rozmaring egyik balzsamos levelét, mélyen beszívta az illatát. – Ó, Gurney, a fiam kormányzata sokkal erősebb annál, hogy ne bírna ki egy kis kritikát... sőt akár még a hasznára is válhat ez. A papok természetesen befogják majd szemüket-fülüket, Paul viszont talán odafigyel, és Alia is.

– Azt hiszem, igazad lehet, úrnőm. Leto herceget nem ijesztette volna meg néhány panasz. – Gurney arcára sóvár kifejezés ült ki. – Magam is bűnös vagyok effélében. Egészen fiatalon énekeltem pár dalt Harkonnen báróról.

– Dúdolni kezdett, majd hangosan elénekelte a refrént:

 

Húzzuk az igát, folyton serénykedünk,
Mégis csak ez a sors jut nekünk.
Mert szélesek a folyók, mélyek a völgyek,
A báró pedig vastag – akár a tölgyek.

Gurney megrázta a fejét, hogy elűzze a rossz emlékeket. – Amikor a Harkonnenek katonái meghallották, hogy ezt éneklem, darabokra törték a balisetemet, hajszál híján agyonvertek, majd a rabszolgatelepre vetettek.

Jessica Gurney kezére helyezte a kezét, némán jelezte, hogy tudja, min ment keresztül. – Látod, Gurney, nem érdemes odafigyelnünk Bronsora. Valószínűleg gyorsan eltűnik majd a színről.

Ám tudta, hogy Ixi Bronso még csak most kezdett bele a munkájába.

A Dűne szelei
titlepage.xhtml
index_split_000.html
index_split_001.html
index_split_002.html
index_split_003.html
index_split_004.html
index_split_005.html
index_split_006.html
index_split_007.html
index_split_008.html
index_split_009.html
index_split_010.html
index_split_011.html
index_split_012.html
index_split_013.html
index_split_014.html
index_split_015.html
index_split_016.html
index_split_017.html
index_split_018.html
index_split_019.html
index_split_020.html
index_split_021.html
index_split_022.html
index_split_023.html
index_split_024.html
index_split_025.html
index_split_026.html
index_split_027.html
index_split_028.html
index_split_029.html
index_split_030.html
index_split_031.html
index_split_032.html
index_split_033.html
index_split_034.html
index_split_035.html
index_split_036.html
index_split_037.html
index_split_038.html
index_split_039.html
index_split_040.html
index_split_041.html
index_split_042.html
index_split_043.html
index_split_044.html
index_split_045.html
index_split_046.html
index_split_047.html
index_split_048.html
index_split_049.html
index_split_050.html
index_split_051.html
index_split_052.html
index_split_053.html
index_split_054.html
index_split_055.html
index_split_056.html
index_split_057.html
index_split_058.html
index_split_059.html
index_split_060.html
index_split_061.html
index_split_062.html
index_split_063.html
index_split_064.html
index_split_065.html
index_split_066.html
index_split_067.html
index_split_068.html
index_split_069.html
index_split_070.html
index_split_071.html
index_split_072.html
index_split_073.html
index_split_074.html
index_split_075.html
index_split_076.html
index_split_077.html
index_split_078.html
index_split_079.html
index_split_080.html
index_split_081.html
index_split_082.html
index_split_083.html
index_split_084.html
index_split_085.html
index_split_086.html
index_split_087.html
index_split_088.html
index_split_089.html
index_split_090.html
index_split_091.html
index_split_092.html
index_split_093.html
index_split_094.html
index_split_095.html
index_split_096.html
index_split_097.html