A leghatékonyabb családforma meglehetősen kiterjedt – olyan közösség, melyben a gyermekeket egységesen nevelik és oktatják, nem véletlenszerű, kiszámíthatatlan módon. Fontos még a jó génállomány kérdése is.
RAQUELLA BERTO-ANIRUL, A BENE GESSERIT ŐSI RENDJÉNEK MEGALAPÍTÓJA

 

 

Miután megérkezett a Wallach IX-re, Jessica mindenfelé olyasmiket látott, amik az Anyaiskolában eltöltött gyermekkorára emlékeztették őt. Tudatosan rendezték így, hogy kihangsúlyozzák azt, amit egykor újra meg újra a fejébe vertek. Azért élünk, hogy szolgáljunk. Ám Jessica már nem ugyanaz a személy volt. Éveken át alig tekintették többnek Mohiam szolgálóleányánál; most a Caladan hercegnőjeként és Muad-Dibnek, az Ismert Világmindenség császárának édesanyjaként tért vissza. Az alázatos ministránsénál összehasonlíthatatlanul magasabb pozícióban.

Amikor a központi dísztérre ért, nem hagyta, hogy félelemmel töltse el a reá váró találkozás, melyre ideinvitálták. A Bene Gesserit Rend immár nem parancsolt neki. Jessica parancsolt önmagának, egyedül hozta meg döntéseit, ő döntött a saját sorsáról.

A terebélyes épületegyüttes falai között sétálgatott, hogy rendezze a gondolatait, mielőtt szemtől szembe kerül a Tisztelendő Anyákkal. Megállt egy szökőkút mellett, ahol frissítő vízpermet mosta az arcát. Kezét belemerítette a szökőkút hűvös vízébe, a markában kiemelt nedvességet a kockakövekre csorgatta. Pazarlás... fényűzés. A víz nem számított luxuscikknek a Wallach IX-en. Mások talán mindennapi teendőivel piszmogó, álmodozó nőt láthattak Jessicában, de ő nem sietett. Noha odaparancsolták, saját akaratából jött el.

A Bene Gesserit Rend gyarlóságai ellenére a hely az emberi tudás és dicsőség egyik központja volt, ahol a legnagyobb gondolatokat gyűjtötték egybe, hogy széles körben és távoli helyekre eljuttatva adhassák tovább. Jessica egykor sokat tanult itt, ám csak később tanulta meg a legfontosabb igazságot: hogy még a Nővérek sem voltak tévedhetetlenek.

Ám könnyen kiszámíthatónak bizonyultak. Sem Mohiam Tisztelendő Anya, sem valamely másik nővér nem vett tudomást az érkezéséről, de Jessica átlátott a trükkön, amivel csak az ő jelentéktelenségét igyekeztek hangsúlyozni. Mennyire másként fogadták őt, mint ahogy Muad-Dib és Arrakeen zajos népe fogadta volna!

Jessica már most mélységesen ellentmondó érzéseket táplált Mohiam iránt. A két nő furcsa kapcsolatát az ellenséges és a hűvös periódusok váltakozása jellemezte, időnként a gyengédséghez közelítő pillanatok közbeékelődésével. Az idősebb nő kudarcnak tekintette őt, és állandóan arra keresett módokat, hogy megfizettessen vele azért, mert fiút mert kihordani.

Most azonban legalább a legmagasabb rangú Bene Gesseritek óhajtottak beszélni vele. Izgalom és aggodalom töltötte el, félni viszont nem félt.

Fekete köpönyeges nő lépett ki a favázas, fehér közigazgatási épületből, és mereven nézte őt. Maga Mohiam volt az, aki türelmetlenségét jelezte merev tartásával, megránduló könyökével, hirtelen félrekapott csuklójával, mielőtt megfordult és visszament az épületbe.

Most, hogy már mögéjük látott, a Rend manipulatív elmejátékai egészen szórakoztatónak tűntek. Hadd várjanak csak rám... a változatosság kedvéért most ők tegyék! Még egy percet időzött a szökőkútnál, összerendezte a gondolatait, majd megindult felfelé a lépcsőn, és kitárta maga előtt a súlyos ajtószárnyakat. Mint az Anyaiskola területén lévő összes épületet, ezt is mohafoltos vörösesbarna tetőcserepek fedték, a Wallach IX távoli napjáról érkező kevéske fényt pedig speciális ablakok gyűjtötték össze.

Jessica a többi köpönyeges nővér közé lépett a káptalanteremben. Ahogy sorra leültek a falak mentén elhelyezett elakkafa padokon, lépéseik nyomán megnyikordultak a nyolcszögletű terem padlódeszkái.

Még a vénséges Harishka Főtisztelendő Anya is helyet foglalt, akár egy közönséges ministráns. A Főtisztelendő Anya korát meghazudtolóan éber maradt, jóllehet egy figyelmes medikusnővér ült közvetlenül mellette. Harishka sötét, mandulavágású szemei a sötét csuklya alól fürkészték őt, miközben odahajolt a másik oldalán ülő, nála jóval fiatalabb nővérhez, akiben Jessica Genino Tisztelendő Anyát ismerte fel. Genino fiatal kora ellenére gyorsan kapaszkodott felfelé a ranglétrán, és a Főtisztelendő Anya egyik legfőbb személyes tanácsadójává vált.

Amikor Harishka kihúzta magát és félrefordult, hogy a terem másik végében helyet foglaló Jessicára szegezhesse tekintetét, a susorgás abbamaradt. A tiszteletet parancsoló Főtisztelendő Anya hangja megtörte a hirtelen támadt csendet. – Hálásak vagyunk, amiért ilyen hosszú utat megtettél, hogy meglátogass minket, Jessica.

– Hívattál, Főtisztelendő Anya. – Láthatóan úgy vélték, nem lehetett volna más választása. – Mi az a fontos ügy, amit meg kell vitatnod velem?

A Főtisztelendő Anya varjúra emlékeztetőn billegette a fejét. – Aggódunk Muad-Dib és az ő veszélyes döntései miatt. Tartunk azoktól, akik esetleg tanácsokkal látják el őt.

Jessica összevonta a szemöldökét. Mint bármely nagyhatalmú uralkodónak, Paulnak is rengetegen adhattak tanácsokat a környezetéből, némelyek jókat, mások rosszakat. A kizárólag önnön javát tekintő Kvizarátus saját hatalmát és befolyását igyekezett növelni, és ebben Korba járt az élen, de Paul többi tanácsadója csupa megbízható és őszinte ember volt. Stilgar, Csani, sőt még Irulan is...

Harishka vékony, ráncos kezével intett az oldalán ülő medikusnővérnek, aki szóra emelkedett. – Aver Yohsa nővér vagyok. Egyike azokak, akik Shaddam első feleségét, Anirul Kwisatz Anyát ápolták, miután a belső hangok lassan elborították az elméjét.

– Pontosan Ismerem Anirul történetét. Ott voltam. Ez mennyiben tartozik a tárgyhoz?

– Arra emlékeztet minket, hogyan válhatunk a belső hangok áldozataivá. – Harishka még jobban összehunyorította a szemét. – A csábítás, hogy ennyire ősi bölcsességre hallgassunk, gyakran ellenállhatatlan. – Több nővér nyugtalanul fészkelődött a helyén; Genino kicsúsztatta egyik lábát szandáljából, és lehajolt, hogy megdörzsölje lábfejét egy fájó pontnak tűnő helyen. – Nekünk, Tisztelendő Anyáknak a bennünk lakozó őseink anyai felmenőink, a te Paul fiad viszont nem ismer efféle korlátokat. Belelát mind a női, mind a férfi múltjaiba.

– Ő a Kwisatz Haderach, amint azt a Rend is elismerte.

Mohiam, aki most először folyt bele a beszélgetésbe, megköszörülte a torkát. – Ám nem kapta meg a felkészítést és figyelmeztetéseket, melyekkel szándékunkban állt ellátni őt. Veszélyt jelent. Azt gyanítjuk, hogy már most olyan tanácsokra hallgat, melyek az emberiség pusztulásához vezethetnek. Romlott ősökre a régmúltból. És ha Muad-Dib az emberiség történelmének legkegyetlenebb diktátoraira hallgat?

– Nyilvánvaló, hogy kikre gondolunk – tette hozzá Harishka. – És ha Dzsingisz kánnal, Keeltarral, az übertattal vagy Adolf Hitlerrel tanácskozik? És ha személyesen Agamemnontól kér tanácsokat, aki köztudottan az Atreidesek őse? Esetleg... másoktól?

Jessica gondterhelten ráncolta a homlokát. Aztán kisimította vonásait, hogy ne látsszon rajta a nyilvánvaló meglepetés és aggodalom. Vajon arra igyekeztek emlékeztetni őt, hogy Vladimir Harkonnen báró nemzette? – Paul sosem követne el ekkora ostobaságot – felelte nem túl nagy meggyőződéssel. – Ráadásul a Más Emlékek között nem lehet kedvünkre keresgélni, mint egy iratszekrény fiókjaiban. Ezt minden Bene Gesserit tudja. A hangnak önszántából kell megszólalnia.

– Ez még a Kwisatz Haderach esetében is igaz? – kérdezte Mohiam.

Jessica erre már feldühödött. – Azt akarod ezzel mondani, hogy Pault megszállták a belső hangjai? – Nem akarta fontolóra venni ennek eshetőségét, de az ötlet felvetése az elevenére tapintott. Paul hasonló hiba lehetőségét vetette fel, amikor kikelt ellene, közvetlenül az arrakeeni csata után. – Hogy szeretnél megélni milliárd és milliárd életet? Hogyan tudnád eldönteni, mi számít könyörtelennek, hacsak nem hatoltál mind a kegyetlenség, mind a könyörület mélységeibe?

A Főtisztelendő Anya hűvösen rándított a vállán. – Mindössze azt jeleztük, hogy a megszállottság szintén lehetőség. Ez megmagyarázhatná jó néhány szélsőséges és formabontó cselekedetét.

Jessica határozott maradt, ugyanúgy, mint a salusai díszvacsorán, amikor Shaddam és Fenring próbált kipréselni belőle valamiféle magyarázatot Paul tetteire. – A fiam elég erős ahhoz, hogy maga hozza a döntéseit.

– De képes-e bárki is túlélni ennyi belső hang szüntelen nyomását, amikor azok céljai teljességgel eltérnek az élőkéitől? Lehetséges, hogy ő is szörnyszülött, ahogy Mohiam szerint a húga egyértelműen az.

Jessica ökölbe szorította két kezét az ölében, majd hallgatóságát meghökkentve felnevetett. – Mi másra számíthattam volna... a tipikus Bene Gesserit reakció bármire, ami nincs az ínyetekre. Szörnyszülött! – Most, hogy felismerte tévedésük mibenlétét, mulatságosnak tartotta a Nővéreket. – Mindössze az nyomja a begyeteket, hogy a fiam megfosztotta a Rendet korábbi jelentőségétől. A Missionaria Protectivátokkal és a vallások manipulációjával a Dűnén ti magatok teremtettétek meg a hatalomra kerüléséhez vezető feltételeket. Eszközt adtatok a kezébe, és most amiatt panaszkodtok, mert használni merte? Megragadta a mítosz – az általatok terjesztett mítosz – gyeplőjét, majd vágtatva meg sem állt, míg övé nem lett a hatalom és a dicsőség. Azok után, ahogy a Bene Gesserit bánt vele, ti még bármiféle tiszteletet vártok el tőle?

– Te talán elérheted, hogy felnézzen ránk – mondta Harishka. – Ha komolyabb szerepet kapnál, meggyőzhetnéd őt a fontosságunkról.

Genino Tisztelendő Anya ismét felhúzta szandálját, és váratlanul megszólalt: – Ajánlatunk van számodra, Jessica: olyan ajánlat, amely a Rendnek és az egész emberiségnek is hasznára lehet.

Végre a lényegre tértünk, gondolta Jessica.

– A Rend úgy határozott, hogy meg kell buktatnunk a császárt, és ehhez bármely szükséges eszközt bevetünk. Neked pedig segítened kell véget vetni az ő rémuralmának.

A hidegvérű kijelentés megdöbbentette Jessicát. – Hogy értitek azt, hogy megbuktatni?

– Paul Atreides genetikai tévedés... – felelte Mohiam és e tévedést te követted el, Jessica. Percről percre egyre veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik. Neked kell helyrehozni a hibád.

– Vagy el kell őt pusztítani, vagy irányítani kell. – Harishka szomorúan ingatta a fejét. – És megítélésünk szerint erősen kétséges, hogy irányítható.

Jessica orrcimpája kitágult, haragosan szippantott egyet. – Paul nem szörnyeteg. Ismerem őt. Egyértelmű oka van mindennek, amit tesz. Jó ember.

Harishka lassú mozdulatokkal jobbra-balra ingatta a fejét. – Talán valaha az volt, de mennyire ismered a mostani énjét? Ne rejtsd el magad elől, amit a lelked mélyén érzel! Dzsihadja elmúlt hét esztendejében tízmilliárdok haltak meg, és még mindig nem látszik a háború vége. A fájdalom és szenvedés felmérhetetlen rendeket vág a galaxison. Nézd csak meg, gyermek! Magad is pontosan tudod, mit művelt a fiad... és legfeljebb elképzelni tudjuk, miféle szörnyűségek várnak még ránk.

Jessica immár nem félt az idős nőtől, feltételezett ereje és bölcsessége többé nem hatott rá. – Miből gondolod, hogy valaha is a Rend mellé állnék a fiam ellenében?

Mintha csak témát akart volna váltani, Harishka felállt a kemény elakkafa padról. – Öreg vagyok, és sokat megtanultam már az életről, és a halálról is. – Aprónak és törékenynek tűnt. Hátához szorította a kezét, mintha rettenetes fájdalmat érezne. – Íme, a Rend ajánlata: ha megteszed, amit kérünk tőled, azonnal lemondok a tisztemről, és téged emelünk Főtisztelendő Anyává. Te leszel a Bene Gesserit Rend vezetője, Jessica. Ezen hatalom birtokában talán hatni tudsz a fiadra, és ismét a Rend befolyása alá terelheted őt az emberiség érdekében.

Az ötlet meghökkentette. – És miből gondolod, hogy egy ilyen ajánlat vonzó lehet számomra?

– Mert Bene Gesserit vagy – felelte Harishka. – Mi tanítottunk meg mindenre, ami fontos az életben.

– De a szeretetre nem. Semmit sem tudtok a szeretetről.

Mohiam kemény hangon válaszolt. – Ha Muad-Dibet nem lehet megszelídíteni, akkor mindössze egyetlen választásunk marad.

Jessica a fejét rázta. – Nem fogom megtenni.

Ugyanakkor... Főtisztelendő Anyaként Jessica áthelyezhetné az egész Rend tevékenységének gyújtópontjait, visszavezethetné őket a szakadék széléről, visszaállíthatná a rendet, amely több mint tíz évezreden át fennállt. Módosíthatná a tanításaikat, és helyrehozhatná a hibákat, melyeket elkövettek. A döntés következményei, az ebből eredő előnyök felmérhetetlennek tűntek.

Ám nem volt hajlandó megtenni, ha ezért cserébe a fiát kell elárulnia.

Jessica hűvös nyugalmat erőltetett egész testére, prána-bindu technikák segítségével lelassította légzését. Ki kellett jutnia az Anyaiskolából, de most már aggasztotta, vajon a Nővérek mire lennének képesek, ha nyíltan visszautasítaná az ajánlatukat.

Harishka megtántorodott, Yohsa medikusnővér megtámogatta őt. – Tudjuk, hogy nehéz döntést kell meghoznod, de ne feledkezz meg a képzésedről! Gondolj mindarra, amit tanítottunk neked, mindarra, amit tudsz! Ne hagyd, hogy az anyai szeretet vakká tegyen a pusztulásra, amit a fiad okoz! Határozz helyesen, különben minden lehetséges jövőnket veszélybe sodrod! – Tekintete szenvedélytől csillogott.

Jessica nem adta fel méltóságát, amikor távozott a teremből. – Ha eljön az ideje, közölni fogom a válaszom.

A Dűne szelei
titlepage.xhtml
index_split_000.html
index_split_001.html
index_split_002.html
index_split_003.html
index_split_004.html
index_split_005.html
index_split_006.html
index_split_007.html
index_split_008.html
index_split_009.html
index_split_010.html
index_split_011.html
index_split_012.html
index_split_013.html
index_split_014.html
index_split_015.html
index_split_016.html
index_split_017.html
index_split_018.html
index_split_019.html
index_split_020.html
index_split_021.html
index_split_022.html
index_split_023.html
index_split_024.html
index_split_025.html
index_split_026.html
index_split_027.html
index_split_028.html
index_split_029.html
index_split_030.html
index_split_031.html
index_split_032.html
index_split_033.html
index_split_034.html
index_split_035.html
index_split_036.html
index_split_037.html
index_split_038.html
index_split_039.html
index_split_040.html
index_split_041.html
index_split_042.html
index_split_043.html
index_split_044.html
index_split_045.html
index_split_046.html
index_split_047.html
index_split_048.html
index_split_049.html
index_split_050.html
index_split_051.html
index_split_052.html
index_split_053.html
index_split_054.html
index_split_055.html
index_split_056.html
index_split_057.html
index_split_058.html
index_split_059.html
index_split_060.html
index_split_061.html
index_split_062.html
index_split_063.html
index_split_064.html
index_split_065.html
index_split_066.html
index_split_067.html
index_split_068.html
index_split_069.html
index_split_070.html
index_split_071.html
index_split_072.html
index_split_073.html
index_split_074.html
index_split_075.html
index_split_076.html
index_split_077.html
index_split_078.html
index_split_079.html
index_split_080.html
index_split_081.html
index_split_082.html
index_split_083.html
index_split_084.html
index_split_085.html
index_split_086.html
index_split_087.html
index_split_088.html
index_split_089.html
index_split_090.html
index_split_091.html
index_split_092.html
index_split_093.html
index_split_094.html
index_split_095.html
index_split_096.html
index_split_097.html