A valódi megbocsátás ritkább kincs, mint a fűszermelanzs.
FREMEN KÖZMONDÁS
Az Alia Szentélyét körbevevő tömeget az emberiség energiája töltötte el. Oly sok lélek, oly sok elme, mindannyian egyazon hangulatban...
A templom erkélyén, magasan a kavargó sokaság felett állva Jessica tudta, mit érezhetett császárként Paul, mit érzett immár nap, mint nap Alia. Odafent Arrakis fehéren izzó napjával, a Szentély tornya gnómonra emlékeztetett, mely az emberek napóra-lapjára vetette pengeárnyékát.
– Köszönöm, hogy megteszed ezt nekem, Alia – szólalt meg Irulan hercegnő, aki büszkén és hűvösen állt, de nem vette a fáradságot, hogy elleplezze őszinte háláját és megkönnyebbülését.
Alia visszanézett rá. – Szükségből teszem. Édesanyám járt közben az érdekedben, és ésszerűnek hangzottak az érvei. Ráadásul Paul is így akarta volna.
A hercegnő mellett Jessica összefonta ujjait. – Nyílt seb ez, melynek be kell gyógyulnia.
– De vannak feltételek – tette hozzá Alia.
Irulan szeme meg sem rebbent. – Mindig vannak feltételek. Megértem.
– Helyes. Akkor itt az idő. – Alia további késlekedés nélkül kilépett a vakító napsütésbe. Amikor az emberek odalent felfigyeltek a mozgásra, hangjuk fizikai erő módjára dübörgött felfelé. Alia megállt a tömeggel szemben, arcán nem hervadó mosoly, haja kibontva, vadállatiasan lebegett.
– Atyámat sosem köszöntötték ehhez hasonlóan, amikor a néphez szólt a Kaitainon – súgta oda Irulan Jessicának.
– Muad-Dib után az emberek többé nem fognak ugyanúgy tekinteni a vezéreikre. – Jessica pontosan tudta, mennyire veszélyes, mennyire csábító lehet az efféle hatalom; azt is jól tudta, hogy Paul egykor szándékosan robbantotta ki a dzsihadot, tisztában volt azzal, hogy mit tesz. Aztán az irányítás kicsúszott a kezei közül.
Réges-régen, a fremenek egyik barlangjában Jessicát félelem töltötte el, amiért fia lángot tartott a sivatagi hagyományok vallással átitatott gyújtásához. Veszélyes ösvénynek ígérkezett, és éppoly kiszámíthatatlannak bizonyult, amennyire Jessica tartott tőle. Hogy gondolhatta Paul, hogy egyszerűen letér majd az útról, elhagyja, miután többé nem ítéli hasznosnak? Jessica most Aliát féltette ebben a viharban, ahogy féltette az emberiség hányódó hordalékát is.
Alia beszélni kezdett, felerősített hangja visszhangzott a hatalmas téren. A tömeg elnémult, lecsendesedve szívták magukba Alia szavait. – Népem! Nehéz és vészterhes időszakon jutottunk túl. A Bene Gesserit Rend azt tanítja, hogy alkalmazkodnunk kell. A fremenek azt mondják, hogy bosszút kell állnunk. Én pedig azt, hogy gyógyulnunk kell.
A Muad-Dib ellen összeesküvők, akik felelősek az ellene tervezett merényletért, mind megbűnhődtek. Elrendeltem a kivégzésüket, és visszavettük a vizüket. – Hátrafordult, kezét kinyújtotta a toronyszoba felé, Irulant hívta.
– Ám még egy sebnek be kell forrnia.
A hercegnő kihúzta magát, és előlépett a napfénybe, megállt Alia oldalán.
– Talán fületekbe jutott a szóbeszéd, hogy Irulan hercegnő is részt vett az összeesküvésben. Néhányan talán azon tanakodtok, vajon mily mértékben hibás a történtekért.
A mormolás most halk, összehangolt morgássá erősödött. A szobában, a kíváncsi szemek elől rejtve Jessica ökölbe szorította két kezét. Ő maga győzte meg Aliát, hogy így kell cselekednie, leánya pedig e bölcs megoldás mellett határozott. Most viszont – egyetlen szavába kerülne a lenyűgözött tömegek előtt – meggondolhatja magát, és parancsot adhat Irulan likvidállására, és nem létezett olyan hatalom az egész világmindenségben, amely megakadályozhatta volna ezt. A tömeg berontana a toronyba, és darabokra tépné a hercegnőt.
– Senkinek ne legyen kétsége ezek után – mondta Alia, Jessica pedig hosszan, megkönnyebbülten felsóhajtott. – Irulan a bátyám hitvese volt. Szerette őt. Épp ezért a bátyám, Muad-Dib iránti szeretetből ártatlannak nyilvánítom őt.
Ekkor Jessica is kilépett melléjük, és így a három nagy hatalmú nő, a három életben maradt nő, akik fontos szerepet játszottak Paul Muad-Dib életében, most egymás mellett állt. – Én pedig Muad-Dib édesanyjaként megfogalmazok és pecsétemmel hitelesítek egy okiratot, amely teljes mértékben felmenti minden ellene felhozott vád alól. Legyen tehát bűntelen a szemetekben.
Alia a magasba emelte kezét. – Irulan Muad-Dib hivatalos életrajzírója, akit maga a császár kent fel. A hercegnő az igazat fogja megírni, hogy mindenki megismerhesse Muad-Dib valódi jellemét. Áldott legyen az ő neve az idők krónikáiban.
Lentről felhangzott a beidegzett válasz moraja: – Áldott legyen az ő neve az idők krónikáiban.
A három nő egy hosszú percig összekapaszkodva állt, hogy az emberek láthassák a közöttük kialakult harmóniát – anya, húg és feleség.
A hercegnő odasúgta Aliának: – Újfent az adósod vagyok.
– Mindig is az adósom voltál, Irulan. És most, hogy túlestünk ezen a fáradságos színjátékon, meglátjuk, hogyan vehetnénk leginkább hasznodat.