Képes egy ghola a szerelemre? Eleinte kétségesnek tartottam ezt, ám immár nem kérdéses. Duncan Idahoval tökéletesen megértjük egymást.

ALIA ATREIDES, MAGÁNJELLEGŰ FELJEGYZÉSEK

Mindössze órákkal Alia és Duncan esküvője előtt három zord amazon testőr kísérte ki Lady Jessicát az egyik díszhelyre a sivatag peremén, a Fellegvár falain kívül.

Stilgarral együtt vonultak keresztül az ünneplő tömegen, mindketten az örömteli eseményhez illő, fényűző öltözékben. Mióta visszatértek a Csanit búcsúztató szertartásról, Jessica szándékosan kellő távolságot tartott maga és a fremen vezető között. Sem ő, sem a naib nem szólalt meg továbbra sem, ahogy helyet foglaltak az érintetlen sivatagra néző tribünön. Korábban több száz munkás finom fogazatú gereblyékkel és kis teljesítményű fúvókákkal tüntette el a lábnyomokat és a rendezetlenség bármiféle nyomát – tékozló és teljesen értelmetlen energiapazarlás, állapította meg magában Jessica, hiszen a gyors szelek egyébként is hamar elsöpörnék az emberi tevékenység minden jelét.

Ahogy egyre gyűlt a tömeg, Stilgar eltűnődött: – Én mondtam elsőként Usulnak, hogy a leányodat férjhez kellene adni. Bárki láthatta ezt akkoriban. – Összehunyorította a szemét és kibámult a sivatagra, ahol hamarosan sor kerül a ceremóniára.

Jessica szívesen osztotta meg vele a gondolatait. – Némely kultúrákban a lányomat túl fiatalnak tartanák a házassághoz, Alia azonban nem hasonlít más, korabeli lányokhoz. Emlékei révén felidézheti a test gyönyöreit, a házasság minden nyűgét és örömét. Egy anyának ennek ellenére mindig komoly kihívást jelent, amikor férjhez kell adnia a lányát. Ez alapvető változást jelent a kapcsolatokban, olyan, mintha átkelnénk a Rubikonon.

Stilgar felvonta a szemöldökét. – A Rubikonon? Nem ismerem ezt a szót.

– Az ősi Terra egyik folyója volt. Egy híres hadvezér kelt át rajta, és ez örökre megváltoztatta a történelem menetét.

A fremen naib elfordult, és orra alatt azt mormolta: – Fogalmam sincs holmi folyókról.

Irulan hercegnő érkezett meg Harahhal és az ikrekkel testőrök újabb csoportjának kíséretében. Gurney a tribünön járkált egy pillanatra sem lankadó éberséggel és gyanakvással. Jessica pontosan tudta, miért aggódik. Isbar és az áruló papok kiiktatásával megakadályoztak egy Alia ellen készülő összeesküvést... de ez nem jelentette azt, hogy ne terveznének több merényletet. Alia ugyan említette, hogy más „rendkívüli biztonsági intézkedéseket” is hozott, Jessica azonban nem tudta, leánya mit értett ez alatt.

A nagy látványosságok és a tragédiák mintha rendre együtt jártak volna: Rhombur halála az énekmondók előadása alatt a Kristályszínházban, a mészárlás Leto esküvőjén, a fürkészvadászok tömegre szabadított rajai Muad-Dib nagy behódolási ünnepségén, sőt ide tartozott még a Bronso által okozott zűrzavar is Paul temetésén. Az ikrekre pillantott a tribünről, jól tudta, hogy Letonak és Ghanimának egész életükben orgyilkosok pengéitől, összeesküvők bombáitól, méregkeverők különleges mixtúráitól, vagy még az elmékben meg sem fogant fegyverektől kell majd tartaniuk.

Egy birodalmi esküvőt azonban nem lehetett zárt ablakok és lehúzott redőnyök mögött tartani. Leto Atreides herceg, előtte pedig az Öreg Herceg felmérték az efféle szórakozás, a hivalkodás erejét és szükségességét. – Kenyeret és cirkuszi játékokat! – Ahogy a régi rómaiak hangoztatták egykoron.

Aliának szívből kívánta a legjobbakat, azt szerette volna, ha az esküvője napján minden a lehető legjobban sikerül. – Ő a lányom – súgta roppant hévvel maga elé. Azért imádkozott, hogy ezt a szertartást a többivel ellentétben semmi ne zavarja meg, és mindenféle csapás nélkül tudják lebonyolítani, Alia és Duncan pedig valóban boldog legyen egymással.

Épp ideje lett volna, hogy az Atreides család is részesüljön ilyesmiben.

Alia a kíváncsi tekintetektől távol, a palota egyik városszéli melléképületének erkélyén állt meztelenül. A nap épp a szemhatár mögé bukott, hosszú árnyakat vetve a sziklás lejtőre. Odalent, a homokon fremen asszonyok pörögtek és énekeltek, hajuk kibontva, szabadon lobogott. Megkezdődtek a hagyományos esküvői táncok.

Mögötte Duncan Idaho hevert egy kereveten, melyen mostanában osztoztak. Alia és Duncan épp az imént szeretkezett, szenvedélyesen megszabadultak a szertartás előtti hosszas várakozás közben felgyülemlett, feszült energiáktól. A ghola volt a régens első hús-vér szerelmese, habár emlékei mély rétegeiből Alia számtalan más férfira is emlékezett.

Egész nap bámészkodók tömegei gyülekeztek a város peremén, és áradtak ki a homokdűnék közé. A sokaságon keresztülfurakodva mozgóárusok kínálták a menyasszonyt és a vőlegényt ábrázoló emléktárgyakat, Alia kincstára pedig minden darab után megkapja majd a százalékát.

Több tribünt is felállítottak a vendégségbe érkező nemesi házak, a KHAFT, a Landsraad, az Űrliga, a Bene Gesserit és a Kvizarátus tagjainak. Minden fontos személyiség megkapja majd a saját, gravírozott és eredetjellel ellátott emléktárgyát.

Muad-Dib húgaként s egyben az Impérium régenseként Alia úgy szervezte meg az esküvőt, hogy az a fremen és birodalmi elemeket egyfajta hibrid szertartásban egyesítse. Duncannel együtt többször megbeszélték az esküvő részleteit, amely így mindkét hagyomány fogadalmait magába foglalta. Messze kint a dűnék között, a kettős hold fényében fognak egybekelni – az emberek legalábbis ezt fogják látni és hallani. Az előkészületeknek köszönhetően tökéletes lesz az illúzió.

Az ágytól balra egy korompláz fülke állt, csukott ajtóval – az egyik olyan technikai újdonság, amelyet az Ixi Konföderáció ajándékozott neki nemrég abban a reményben, hogy ismét a régensnő kegyeibe férkőzhetnek. A baljóslatú halálos fenyegetések miatt Alia egyre inkább a technikára támaszkodott, hogy saját biztonságát garantálja.

Édesanyja és Gurney korábban sikeresen meghiúsították Isbar ellene készülő merényletét, melyet az esküvő alatt hajtottak volna végre. Alia tudott a halálos összeesküvésekről, melyek Paul környezetében szövődtek, Irulan pedig mesélt neki egyszer a rengeteg ármányról, összeesküvésről és merényletkísérletről, amivel IV Shaddamnak kellett szembenéznie a Kaitainon. Mi oka lehet, hogy az emberek mindig meggyűlölik a vezéreiket?

Egy napja sem volt, hogy a kvizara biztonsági erők elkaptak egy elmeháborodottat, aki az utcán ordibálva hirdette, hogy az esküvő „istenkáromló frigy egy Bene Gesserit szörnyszülött és egy tleilaxi ghola között”. A vallatás során a férfi másokat is bűnösnek mondott, és hitelt érdemlő bizonyítékokkal szolgált azt illetően, hogy átfogóbb összeesküvés készült Alia és Duncan ellen. Maga a férfi azonban csupán ártatlan bolond volt, és eleve nem jelentett komoly veszélyt.

Aliát sokkal jobban aggasztották a csendes, jól titkolt cselszövések, azok az összeesküvők, akik nem bolond módjára, Arrakeen utcáin adtak hangot dühüknek és felháborodásuknak. Szeretett volna minden fenyegetést Ixi Bronso számlájára írni, ám Alia sosem számított a hajdani nemesi örökös célpontjának, noha sokan mások tápláltak iránta ellenszenvet. Alia céljaihoz azonban Bronso megfelelő gyújtópontként szolgált, és a régens a férfi hírére építve rosszakarói ellen fordíthatja saját fegyvereiket, és visszavághat a rezsim bírálóinak. Már eddig is tett lépéseket, hogy kihasználja a helyzetet, titokban megírta saját, hamis „kiáltványát”, amit rögtön az esküvő után terjeszteni kezdenek majd Bronso neve alatt.

Az alkalmazkodás képessége a Bene Gesseritek erősségének számított, olyannak, amibe ő is beleszületett. Bátyja örökre megváltoztatta az emberiség arculatát, ám Alia szintén el fogja foglalni helyét a történelemben, mivel Paul rá hagyta, hogy eltakarítsa a romokat, és kedvére rendezze el a megmaradt darabokat.

Ha sikerülne erőssé és időtállóvá tennie az Impériumot, a történészek talán még Muad-Dib fölé is emelnék őt. Számára mindez Paul egykori érdemeinek kisebbítését jelentette előre kiszámított módokon, miközben az ő eredményeit felértékelik. Alia majd a bátyja emlékét meglovagolva húz hasznot Paul diadalaiból.

Az esküvő tiszteletére Alia aznap mindenféle kínzást és kivégzést felfüggesztetett. Ezenkívül a központi börtön előtt tartandó nyilvános sorshúzással mindennap felmentenek majd egy szerencsés rabot, Duncan már több száz, véletlenszerűen kiválasztott lakosnak nyújtott át ajándékokat a Birodalom bőkezűségének kinyilvánításaként.

Alia hátrébb lépett a ferdén beeső alkonyi fényből, s megfordulván Duncant pillantotta meg, ahogy egy tükör előtt öltözködik, magára ölti egyenruháját: a zöld pantallót és az Atreides-ház vörös sólymos címerével ékesített fekete zubbonyt. Egykori kardmesteri kiképzésének és az Atreides-ház katonai szolgálatában eltöltött hosszú esztendőknek köszönhetően Duncan mindig precízen végzett mindent.

Alia becsukta maga mögött a plázajtó szárnyait és aktiválta a nedvzárót, kirekesztve ezzel a kinti tömeg zaját. A várakozás bizsergető érzésétől kísérve felvett egy veluselyem ruhát, melynek szabása a fremen köpenyekére emlékeztetett, anyaga, díszítései és a rávarrt ragyogó ékkövek egy nemes hölgyhöz illettek. Haját vízkarikákba fonta, és obszidigyöngy láncot csatolt a nyaka köré – a fremen és birodalmi öltözékek elemeinek tökéletes kombinációját. Aztán szélesen elmosolyodott.

Amikor a naplemente szürkületté halványult, színes fények játszadoztak a homokdűnéken és a palota melléképületének ablakaiban. Duncan távkémlelővel állt az egyik falnál, Alia pedig odament hozzá, hogy együtt bámulhassák a tömeget. Míg a pár Alia magas hálókamrájának falai mögül figyelt, amazon testőrei kimasíroztak a sivatagba, és elfoglalták helyüket, hogy védelmezzék a részvevőket és a vendégeket. Amikor növelte a nagyítást, Alia egy fekete köpönyeges Sayyadinát vett észre, aki mellett egy sárga köpenyt viselő kvizara állt az egyik dűne gerincére áradó fényözönben. Mindenki az ő és Duncan érkezésére várt.

Alia megszorította a ghola kezét, és a szoba túloldalán elhelyezkedő korompláz kamrához vezette őt. – Bevonuljunk tehát?

Mindketten beléptek a fülkébe. A kamra ajtaja becsukódott, kamerák és képmegjelenítők aranyfényei fürdették őket. Hirtelen mintha Alia jelent volna meg a sivatagban Duncannel az egyik dűne tetején, ám pusztán solido holokivetítésekként, de erről a bámuló tömeg mit sem tudott. Alia és leendő férje mintha a semmiből tűntek volna elő, akár egy délibáb... vagy egy színpadi trükk. A nézők közül senki sem hitte volna el, hogy a valóságban nem voltak jelen. Így még ha merényletet kísérelnének is meg ellenük, egyikük sem lesz veszélyben.

Korábban Alia oly sokszor áttanulmányozta már a szertartás részleteit, hogy szinte észre sem vette, hogy a kvizara – a fremenek őseiként számon tartott Zenszuni vándorok hagyományait követve – csakobszául szólalt meg, míg a Sayyadina, aki utána beszélt, a cikornyás, ősi galach nyelvet használta, olyan szavakat, melyek – nemrégiben bekövetkezett kegyvesztettségüket megelőzően – Dur papjainak száját hagyták el a császári esküvőkön.

Alia és Duncan tökéletes kivetített másai kimondták az emlékezetükbe vésett válaszokat, mindkét egyházi elöljáró áldásában részesültek, majd az arrakeeniek tomboló tetszésnyilvánításától kísérve megcsókolták egymást. Aztán a két ifjú házas könnyedén kisétált a sivatagba. Lábuk csodálatos módon nyomott sem hagyott a homokban, ahogy eltűntek a dűnék árnyad között, útban jól titkolt úti céljuk felé, ahol a mézesheteiket fogják eltölteni.

Amikor véget ért a ceremónia, együtt kiléptek a kivetítőfülkéből, és ismét a lakosztályukban találták magukat, Duncan két valódi jegygyűrűt húzott elő zubbonya zsebéből. Szinte félénken pironkodva felhúzták egymás ujjára a karikagyűrűket. Duncan hihetetlenül ragaszkodott a hagyományokhoz.

Alia rámosolygott, aztán hamisítatlan, ámde szokatlan érzésektől elöntve így szólt hozzá: – Oly gyorsan történt minden. Egy pillanatra elfordítottam a fejem, és már házasok is voltunk.

– Te már régen elcsavartad az én fejem – felelte Duncan, és a karjaiba zárta Aliát.