HÉT

Bailey három hónappal később közölte Aroonnal, hogy elmegy.

– Tied a bolt, Gus. Én már összeszedtem annyit, amennyit akartam, itt az ideje, hogy továbbálljak.

– Nem értelek, kölyök – mondta az idősebb férfi, és megrázta nagy fejét. – Olyan kockázatot vállalsz, amilyet más még távolból sem merne, és amikor bejön a dolog, kiszállsz a buliból. Miért nem maradsz? Úgy élhetnél a részesedésedből, mint egy király.

– Igen, itt. De bizonyos dolgokhoz több kell, mint hitelképesség. Először is, címkére van szükségem. El tudod intézni?

Gus morgott.

– Jó sokat ki kell szakítanod érte abból a halom pénzből, amin ültél.

– Arra való.

– Harmadik Osztályú Sárga megfelelne?

Bailey megrázta a fejét.

– Első Osztályú Kék.

– Elment az eszed, Bailey! – üvöltötte Aroon. – Nem blöffölhetsz egészen a Felsőszintig!

– Miért ne? A prekék között is bejött a blöfföm.

– Ennyi pénzből egy hétig sem élsz meg odafönn.

– Csak a belépti díjra van szükségem.

– Nézz szembe a tényekkel, Bailey. Ez nemcsak lóvé kérdése. Nem úgy nézel ki, mint egy felső szinti, nem úgy viselkedsz. Ami természetes is, hisz azok a születésük napjától kezdve mindenből a legjobbat kapják, a legjobb ételt, a legjobb iskolákat, a legjobb nevelést! A maguk módján járnak és beszélnek, szagolgatják a virágokat, és cifrálkodnak! Látszik rajtuk, hogy az elithez tartoznak, és tartani tudják a szintet.

– Ki beszél itt megjátszásról, Gus? Biztos ismersz egy megbízható programtolvajt?

– Micsoda? – És Aroon önkéntelenül is suttogni kezdett. – Bailey, ez nem játék. Egyetlen rossz mozdulat, és üresre mossák az agyadat!

– Ha elkapnak.

– És különben is, egy jó műszaki program egy vagyonba kerül! Még Második Osztályú programot sem kapsz negyedmillió alatt.

– Nem műszaki képzettségre van szükségem – válaszolt Bailey –, csak kulturális háttérinformációra, amit egy felső szinti is megkap agykárosodás vagy emléktörlő terápia után.

– Gondolom, semmi értelme sincs megkérdezni, miért akarod olyan fölösleges flikflakokkal terhelni az agyadat, amiket úgysem fogsz soha használni, amivel egyetlen éjszakai szállásra sem tehetsz szert – felelte Gus rekedten.

– Nincs bizony. Össze tudsz hozni a megfelelő emberrel?

– Hát, ha ezt akarod.

– Ott, ahova megyek, erre lesz szükségem.

Aroon nagyot bólintott.

– Ennyivel igazán tartozom neked. Még sokkal többel is. Fenekestül felkavartad ezt az egész nyomorult állóvizet, amire már nagy szükség volt. – És felállt. – Gyere, odaviszlek.

– Egyedül megyek, Gus, csak add meg a nevet és a címet, és már itt sem vagyok.

– Te aztán nem vesztegeted az időt, mi, kölyök?

– Nincs sok elvesztegetni való időm.

– Ugyan milyen sürgős dolgod van?

– Nem tudom – ráncolta Bailey a homlokát. – Csak azt tudom, kevés időm van, hogy elvégezzem.