HÁROM

 

 

Dalton egy kis előregyártott házacskában lakott, mérföldnyire a várostól, egy tízhektárnyi földterület mellett, amelyet kiselejtezett katonai felszerelés, használt bányászöltözékek, hulladékból kimentett szállítóegységek borítottak, hernyótalpaktól kezdve rocsókig. A ház mögött hagyta a kocsiját, és a kibelezett uszályok derengő vázai, egy tíz esztendeje elavult, lemeztelenített űrkomp, hajótörést szenvedett magánvontatók között visszafelé sétált egy hatalmas, megviselt teherautóhoz. Begyújtotta, egyet-kettőt fordult vele, majd hátraállt a szolgálati rámpához, ahol tíz percet a kocsi átvizsgálásával töltött. A házban elfogyasztott egy gyors ebédet, némi további élelmet dobozba csomagolt, és átöltözött. Felszíjazott magára egy eléggé elnyűtt szolgálati pisztolyt, bebújt viharkabátjába. Megpörgette a tehervontató motorját, és kikanyarodott vele az országútra. Tíz perc se volt az út, a két nagy gyárból álló nehézipari övezet meg az elszórtan elhelyezkedő konyhakertészetek mellett, majd további három mérföld ki, a szakadékokkal szabdalt, rózsaszín krétás környező vidékre. A fegyverraktár az út bal oldalán egy földhányáson ülő, bordázott, fém félhenger volt. Dalton elfordult, megállt, és miután a felkavart por leülepedett, leszállt a magas vezetőülésből. A homlokzati ajtónak súlyos kombinált zárja volt. Tíz percig tartott, amíg Dalton egy nagy teljesítményű vágószerszámmal eltávolította. A hosszú, szűk építmény belsejében felgyújtotta az ernyőzetlen mennyezetvilágítást. A falak hosszában, retesszel zárt, rácsos állványokon finom porréteg fedte a fegyvereket.

További három perc alatt a reteszek az állványokon át voltak vágva. A fegyverek 2 mm-es, a háború idejéből származó Norge-sorozatvetők voltak, még jó állapotban. A töltetjelzők szerint a tárak üresen tátongtak.

A raktár végében volt egy töltőegység, energiatekercs nélkül. Dalton kiment a nagy teherautóhoz, kinyitotta a rakodóajtót, kiemelt egy nehéz tápegységet, bevonszolta a raktárba, és kábelekkel a töltőegységhez csatlakoztatta.

Egy óra és harmincnyolc percre volt szüksége ahhoz, hogy mind a százkét fegyvert teljésen feltöltse. Huszonegy harminc volt, amikor a teherautó beszélőjén át hívta a kormányzói hivatalt. A válaszoló áramkör tudomására hozta, hogy a hivatal zárva van. Próbálkozott a kormányzói rezidenciával, de azt a választ kapta, hogy a kormányzó hivatalos ügyben távol van. Amikor kikapcsolta a készüléket, egy kékre festett kis helikopter szállt le mellette, a Tengernagyi Hivatalt jelképező sassal az oldalán. Felpattant az ajtaja, és Brunt tűnt fel benne, ropogósra keményített, világosbarna egyenruhájában, öklével a csípőjén megállt és feltekintett a tehervontató vezetőülésére.

– No, lám csak Dalton! – kiáltott. – A játéknak vége. Visszaviheti ezt a tragacsot az udvarra. Nem jön senki... és maga sem megy sehová.

– Ezt fogadjam a kormányzó úr őexcellenciájának üzeneteként? – kérdezte Dalton. Brunt szeme a nagy teherautón túl a barakk ajtajára tévedt, amelyen a zár helyén egy nagy lyuk éktelenkedett.

– Mi a... – Brunt a csípőjéhez kapott, és amikor kezét újra felemelte, egy tenyérpisztolyt markolt vele.

– Dobja el – szólt Dalton.

Brunt megdermedt.

– Dalton, maga már amúgy is elég nagy bajban van...

– A pisztolyt, Brunt.

Brunt a földre dobta a pici fegyvert. Dalton pisztollyal a kezében lemászott az ülésről.

– A Tanács nemet mondott, mi?

– Mit várt, maga őrült? Háborút akar indítani?

– Nem... Be akarok fejezni egyet. – A fejével a raktár felé bökött. – Befelé.

Brunt Dalton előtt a barakk felé indult. Bent Dalton utasítására felnyalábolt vagy fél tucat fegyvert, rövid, vastag csövüknél fogva meg őket. Kivitte a fegyvereket, és berakta őket a vontatóba.

Dalton a vezetőfülkébe parancsolta Bruntot, és maga is felkapaszkodott mellé. Ebben a pillanatban Brunt öklével feléje sújtott; Dalton kivédte az ütést, és elkapta a csuklóját.

– Ne felejtse, őrmester, én harminc fonttal nehezebb vagyok, azonkívül maga lőtávolságon belül van – mondotta. – Maradjon nyugton. Az adott körülmények között jó is, hogy az utamba tévedt. Becsapta a kocsiajtót, begyújtotta a motort, a légpárnákra emelte a kocsit, és megindult a sivatag felé.

 

 

Várakozók - Novellák
titlepage.xhtml
index_split_000.html
index_split_001.html
index_split_002.html
index_split_003.html
index_split_004.html
index_split_005.html
index_split_006.html
index_split_007.html
index_split_008.html
index_split_009.html
index_split_010.html
index_split_011.html
index_split_012.html
index_split_013.html
index_split_014.html
index_split_015.html
index_split_016.html
index_split_017.html
index_split_018.html
index_split_019.html
index_split_020.html
index_split_021.html
index_split_022.html
index_split_023.html
index_split_024.html
index_split_025.html
index_split_026.html
index_split_027.html
index_split_028.html
index_split_029.html
index_split_030.html
index_split_031.html
index_split_032.html
index_split_033.html
index_split_034.html
index_split_035.html
index_split_036.html
index_split_037.html
index_split_038.html
index_split_039.html
index_split_040.html
index_split_041.html
index_split_042.html
index_split_043.html
index_split_044.html
index_split_045.html
index_split_046.html
index_split_047.html
index_split_048.html
index_split_049.html
index_split_050.html
index_split_051.html
index_split_052.html
index_split_053.html
index_split_054.html
index_split_055.html
index_split_056.html
index_split_057.html
index_split_058.html
index_split_059.html
index_split_060.html
index_split_061.html
index_split_062.html
index_split_063.html
index_split_064.html
index_split_065.html
index_split_066.html
index_split_067.html
index_split_068.html
index_split_069.html
index_split_070.html
index_split_071.html
index_split_072.html
index_split_073.html
index_split_074.html
index_split_075.html
index_split_076.html
index_split_077.html
index_split_078.html
index_split_079.html
index_split_080.html
index_split_081.html
index_split_082.html
index_split_083.html
index_split_084.html
index_split_085.html
index_split_086.html
index_split_087.html
index_split_088.html
index_split_089.html
index_split_090.html
index_split_091.html