RUGALMATLAN

Egy újságcikkből idézek:

„A Fővárosi Vegyészeti Élelmiszervizsgáló Intézet jelentést készített az utóbbi három hónapban végzett munkájáról. Néhány érdekesebb vizsgálati megállapítás: a füstölthúr- és szalonnafélék korábban túlsózottak voltak, az ilyen hibák most jelentősen csökkentek. A hámozott virsli száraz, rugalmatlan, az íze sem olyan jó, mint a juhbélbe töltött virslié."

Ez utóbbi megállapítás szerfölött nagy örömöt keltett a virslikedvelők széles tömegeiben. E tömegeket már régen foglalkoztatta a hámozott virsli kérdése, pontosan azóta, amióta az feltaláltatván egy végzetes percben forgalomba került. Azt beszélik, hogy amikor az első ilyen héjatlan, vagyis hámozott, ismertebb nevén sztriptízvirslit egy pesti ínyenc megkóstolta, így kiáltott fel: „Nocsak! Ez a virsli száraz, rugalmatlan, az íze sem olyan jó, mint a juhbélbe töltött virslié!" Mások azt állítják, hogy csak ennyit mondott: „De hiszen ez nagyon rossz!" Megint más verziók szerint gúnyosan így szólt volna: „Na, ezt jól kifőzték!" Akárhogyan is esett a dolog, az mindenesetre kétségtelen, hogy az új típusú virslit általános ellenszenv fogadta. Voltak, akik továbbra is ették, bár szüntelen szidalmak közepette, igen sokan áttértek a kaszinótojásra, de kivétel nélkül mindenki egyetértett abban, hogy ez a virsliféleség száraz, rugalmatlan, s az íze sem olyan jó, mint a juhbélbe töltött virslié. Egyes jól tájékozottak az okát is tudni vélték: a héjatlan virsliből a vízben minden kifő, amitől íze lehetne; egy jeles esztétánk „Mit ér a forma tartalom nélkül?" című rádióelőadásában hivatkozott is a hámozott virsli esetére.

Ez a készítmény tehát siralmasan megbukott. Ezzel azonban a virsligyár mit sem törődött. A panaszkönyvi bejegyzésekre, valamint azokra a névtelen levelekre, melyekben gyártmányát nyomdafestéket nem tűrő hangon gyalázták, az alábbi véleményeket formálta:

1. Örüljenek, hogy egyáltalán kapnak virslit.

2. Vannak gyepesfejűek, akik minden újítástól irtóznak.

3. Az isten se tud a kedvükre tenni.

4. Még mindig dolgozik a reakció.

5. A hámozott virsli finom, rugalmas és korszerű, mert héj nincs rajta, de haszon annál több. És különben is:

6. Azt csinálok, amit akarok.

Hanem most itt a szenzációs fordulat! A pucér virslit egy arra hivatott intézmény bélyegezte meg, mely éppúgy állami, mint a virsligyár. Ez utóbbi most már nem százezer magánemberrel áll szemben, ami semmi, hanem egyetlen Hivatallal, ami valami, s ez a Hivatal utasította, hogy „vagy töltsék bélbe a virslit, vagy szállítsák le az árát". A virsli ügye tehát a jelek szerint rendbe jön. De azért méltó a tűnődésre.

Miért a Vegyészeti Intézetnek kell megállapítania azt, amit egy gasztronómiai tekintetben tökéletes analfabéta is megállapíthat egyetlen harapás alapján? Miért csak akkor lehet hatálya egy véleménynek, ha hivatalos pecsét van rajta? S ha már így áll a dolog, mért tart egy évig, amíg az Intézet beleharap a virslibe?

Van egy javaslatom. A virsli íze legyen jobb, töltsék juhbélbe, de maradjon rugalmatlan. Rugalmasabb a virsli ellenőrzése legyen.