ANKÉT

Egyik-másik lapunkban az alábbi kommünikét volt alkalmam olvasni:

Kérjük mindazokat, akik képes levelezőlapot gyűjtenek, írják meg nevüket, címüket és gyűjteményük nagyságát a Képzőművészeti Alap Kiadóhivatalának. Vállalatunknak szándékában van a képes levelezőlap-gyűjtők II. országos ankétját még ebben az évben megrendezni.

Az országos ankét hírét örömmel és megnyugvással fogadom. Kiváltképpen az tölt el megnyugvással, hogy az ankétot még ebben az évben megrendezik, s az nem csúszik át 1962 tavaszára, amikor is – ha a szállongó híreknek hinnem lehet – a gyufacimkegyűjtők nemzetközi kongresszusa lesz hazánk fővárosában. Az országos ankét közelebbi részleteiről nincsenek értesüléseim, de feltételezem, hogy az jelentőségének megfelelő lesz. A képeslapgyűjtés elvi kérdései meglehetősen tisztázatlanok, aligha hinném, hogy az ankét egy nap alatt eredményes munkát végezhet. Javasolom ezért, hogy legalább két-, de inkább háromnapos legyen, s munkáját csak az étkezési szünetek idejére szakítsa meg.

Mit várok én ettől az országos ankéttől? Mindenekelőtt a képeslapgyűjtők legszélesebb alapokon nyugvó összefogását és jobb megértését. De várom ezenfelül a képeslapgyűjtés országos méretekben megmutatkozó fellendülését, az egy főre eső képeslapmennyiség jelentékeny emelkedését. Várom nem utolsósorban a képeslapgyűjtés ma még igen különböző módszereinek egységesítését, elvi és erkölcsi normáinak szabatos meghatározását. Döntenie kell természetesen az ankétnak technikai kérdésekben is, mert e tekintetben meglehetősen anarchikus állapotok uralkodnak még. Vannak, akik a képeslapot albumban, megint mások dobozban, fiókban vagy stanicliban gyűjtik – ez így tovább nem mehet. Tudomásom van egy celldömölki képeslapgyűjtőről, aki albumába a képeslapokat nem képes felükkel, hanem üres felükkel felfelé ragasztja be, az efféle elfajzott és nyilván Nyugatról származó gyűjtési mód, ha elejét nem vesszük idejében, könnyen követőkre találhat. Videant consules!

Bízom abban, hogy a képeslapgyűjtők országos ankétja és a gyufacimkegyűjtők nemzetközi kongresszusa után sor kerülhet a szalvétagyűjtők nagygyűlésére és az autogramgyűjtők Nagy Magyar Paláverére is, mert ezeken a területeken is káros lemaradás tapasztalható. Egyelőre azonban félre a délibábos álmokkal! Örvendjünk annak, ami máris biztosítva van. Ezen az úton jelentem be, hogy a II. országos ankéton részt óhajtok venni, ha már az elsőről önhibámon kívül lemaradtam. Nevemet és címemet a Kiadóvállalat tudja, a harmadik kérdésre válaszolva közlöm, hogy gyűjteményem három képeslapból áll. Mind a három az újkécskei „Hangya" Fogyasztási Szövetkezet főkapuját ábrázolja, 1934-ben, akácfavirágzás idején, alkonyatkor.