SZILVESZTERI MURI

– Magát is meghívták szilveszteri piknikre a Somberekiék?

– Engem is.

– És magának is aszonták, hogy öt üveg pezsgőt vigyen?

– Nekem is.

– És maga is aszonta, hogy kész örömmel?

– Én is.

– Hát mit szól ehhez a pimaszsághoz? Mit akarnak ezek? Pezsgő-nagykereskedést akarnak nyitni a mi pénzünkön? Öt üveg pezsgő! Maga visz öt üveg pezsgőt?

– Mi mást tehetnék? A meghívást elfogadtam. Nem lehetek olyan smucig, mint ők.

– Én is viszek. Viszek én, pedig nekem az egész szilveszter nem ér meg ennyi pénzt.

– Egész évben a mi pezsgőnket fogják inni, azt remélem, tudja?

– Világos. De igazuk van, ha két olyan verebet tudtak fogni, mint mi ketten. Beszéltem Blazsekkal. Húsz keménytojást és egy kiló almát visz.

– Na persze, mert a Blazsek és a Somberekiné között van egy kis etyepetye.

– Mi lenne, ha csak négy üveg pezsgőt vinnénk?

– Már én is gondoltam erre. Nem valószínű, hogy gondosan leszámolják.

– Együtt mennénk, egyszerre adnánk át a nyolc üveg pezsgőt, látnák, hogy jó sok pezsgőt hoztunk, és kész.

– És mondja már, hogy megszámolják. Csak nem vetemednek arra, hogy reklamálják a hiányzó két üveget?

– Nem valószínű. És ha annyira smucigok, hogy van képük reklamálni, akkor megérdemlik, hogy csak négy üveggel vigyünk fejenként. Nem igaz?

– Teljesen igaza van. Nem leszünk bolondok, hogy a Blazsek szerelmi ügyeinek anyagi terhét mi viseljük!

– Úgy van! Mi közünk nekünk a Blazsek magánügyeihez?

– Úgy van! Jelzem ... Figyeljen csak ide ... Ha nem számolják meg, hogy hány üveget vittünk, akkor vihetnénk fejenként hármat is. Nem gondolja? Kétszer három üveg, az hat üveg, az már elég sokat mutat ahhoz, hogy egy szavuk se lehessen.

– És ha megszámolják?

– Akkor is jobb, ha hármat viszünk. Mert a négyről azonnal látszik, hogy nem öt. A négy az feltűnően nem öt, nem gondolja?

– És a három?

– A háromról az öt eszükbe sem juthat. Meg aztán a három, az misztikus, kabalisztikus szám. Három a kívánság, három az igazság, három a magyar és három a kislány. A legszebb szám. Hármat kell vinni.

– Úgy van. És tekintve, hogy egyszerre fogjuk átadni, az hat üveg. A hat pedig erősen emlékeztet az ötre, amennyit kértek.

– Úgy van. De nem gondolja, hogy a négy éppen úgy emlékeztet? Ami nem öt, ahhoz a hat éppoly közel van, mint a négy. Ha ketten négyet viszünk, az teljesen rendben lesz.

– Vagyis fejenként kettőt. Nagyon helyes ... Látja, ez jó ötlet! De ... Tudja, mire gondolok?

– Tudom, hogy vigyünk fejenként egy üveggel. Eltaláltam?

– El. Mert ha fejenként egy üveggel viszünk, akkor már nem mentünk üres kézzel, vagyis a piknik szabályainak eleget tettünk. Finoman, elegánsan, szimbolikusan vittünk pezsgőt. Nem gondolja?

– Dehogynem. Amellett azt, hogy „öt", nem lehet se négynek, se háromnak, se kettőnek érteni. De egynek lehet, mert az „egy" éppolyan rövid szó, mint az öt.

– Pontosan erre céloztam. Arra nem is gondolhatnak, hogy mi öt üveg helyett vittünk egyet, mert ilyen pofátlanság eszükbe se juthat. Ha nincs érzékük a szimbólumokhoz, arra fognak gondolni, hogy félreértettük őket. És mit érdekel minket, hogy ők mit gondolnak – nem igaz?

– Úgy van. Tehát egy üveggel viszünk. Mégpedig ketten egy üveggel.

– Világos. Mert ha szimbolikus pezsgőt viszünk, elég összesen egy üveg is. így legalább nemcsak a pikniket fogja szimbolizálni, hanem azt is, hogy mi ketten milyen jó barátok vagyunk. Egy szív, egy lélek, egy üveg!

– Gyönyörű! Vegye meg, aztán majd elszámoljuk, jó?

– Jó. Nem baj, ha pezsgő helyett habzóbort veszek? – Persze hogy nem baj. Úgyse mi isszuk meg!