A LEGNAGYOBB KÉNYELEMRŐL
– Amióta megvettem magamnak a tévét, nincs gondom a színházra. Isteni találmány. Mindenekelőtt megspórolom a jegyváltást. Nemcsak a színházjegyek árát, hanem az utánjárást is. Sőt. Megspórolom a fejtörést is, hogy melyik színházba menjek, mivelhogy a tévé egyazon napon csak egy színdarabot közvetít. Hát nem nagyszerű dolog?
– Nagyszerű. De csak folytassa.
– Megspórolom továbbá az esti borotválkozást, mert ahhoz, hogy este otthon a tévét nézzem, nem kell borotválkoznom. Sőt, még sötét ruhát sem kell felvennem, tiszta inget sem. Mindezt megspórolom. Hát nem pompás dolog?
– Pompás. De csak folytassa .. .
– Megspórolom a közlekedést a színházba. De nemcsak a taxi vagy az autóbusz viteldíját spórolom meg, hanem az utazás gyötrelmeit is. Nem kell tolonganom az autóbuszon, nem kell esőben állva várnom egy szabad taxit. Ellenben otthon pizsamában leülök a karosszékbe, és nézem a színdarabot. Hát nem kitűnő dolog?
– Kitűnő. De csak folytassa .. .
– Megspórolom a ruhatárt is. De nemcsak a költségét, hanem az öldöklést a kabátomért, megspórolom a gombvarrást, a kabátom nem gyűrődik, mert kint lóg az előszobámban a fogason, ingyen, miközben én pizsamában üldögélve szakállasan nézem a színdarabot. Hát nem kényelmes dolog?
– Kényelmes. De csak folytassa.
– Megspórolom a szünetben a perecet és a feketét vagy az ásványvizet is. De nemcsak a költségét, hanem a strapát is, amellyel hozzájutok. Mialatt a színházi közönség a büfében tolong, én otthon szakállasan, pizsamában ülök a karosszékben, asztalomon a szódavíz, és nézem a darabot, a kabátom pedig kint lóg a fogason, ingyen. Hát nem szenzációs?
– Szenzációs. De csak folytassa.
– Nincs tovább. Ennyi nem elég?
– Maga egy pancser.
– Miért vagyok én pancser?
– Mert én a maga módszerét továbbfejlesztettem. Évekig én is azt csináltam, amit maga, de aztán rájöttem valamire.
– Éspedig?
– Eladtam a tévémet, és azóta megspórolom a színdarabot is.