TÜNEMÉNYES PÁLYAFUTÁS

Idey Pipi, a naiva, már ötvennyolc éves volt, de ha valahol bakfisszerepet kellett játszani, csak őt hívták. Persze Idey Pipí nem mindig volt ötvennyolc éves. De fiatal korában – bárha már akkor is tehetséges volt – nem keltett feltűnést. Igazán népszerű akkor lett, amikor egy tapintatlan újságcikk nyomán kiderült, hogy már az első világháború kezdetén elvált asszony volt. Ezek után ő már hiába terjesztette magáról, hogy négyéves korában ment férjhez, közönsége szentül hitte, hogy legalább hatvannyolc éves. Pedig ekkor még mindig csak hatvanhárom éves volt.

Hogy miként őrizte meg fiatalságát, illetőleg annak látszatát, arról sok mindent fecsegtek az emberek. Általában az volt az elfogadott nézet, hogy bivalytejben fürdik reggelente, és utána tetőtől talpig bekenik valami krémmel. Naponta csinálják a haját és kipányvázzák az arcbőrét – ez a titka az egésznek. Ha végigment a város főbb útvonalain, az emberek megfordultak utána, és így szóltak egymáshoz:

– Mit szólsz ehhez az Idey Pipihez? Hetvenkét éves! – Ne viccelj! Testvérek között is nyolcvan.

Pedig ekkor még csak hetvenhat éves volt. Ezt azonban pontosan senki sem tudhatta, mert az előző generáció, mely őt harminc évvel előbb öregnek minősítette, már régen kihalt, a gyermekek pedig Idey Pipit készen, öregként vették át szüleiktől, és természetesnek tartották, hogy olyan, amilyen.

Kilencvenhét éves korában Idey Pipin mutatkozni kezdtek a hervadás nyomai. Ez biológiai szempontból teljesen érthető volt, mégis meglepett mindenkit. Lehetséges, hogy egyszer nem lesz Idey Pipink? – kérdezték az emberek egymástól, és valóban, olyan furcsa volt ezt elgondolni. Az aggodalom nem volt jogos. Mert Idey Pipi áttért a gyermekszerepekre, s ezzel tulajdonképpen újjászülte önmagát. Százhat éves volt ekkor...

Persze, a gyermekszerepeket is a tőle már megszokott tehetséggel alakította. Mozgásában, hangjában, reklámjában tökéletes volt. Mint látvány, természetesen nem kelthette egy tizenkét éves kislány hatását, de ha a néző arra gondolt, hogy Idey Pipi – noha ekkor már száztizenhárom éves volt – még mindig kislányokat alakít, önfeledten tapsolnia kellett. Mert ahhoz képest, hogy százharminchat éves volt, alakítása bravúrosnak volt mondható.

Hosszú éveken át alakította Idey Pipi a legkülönbözőbb gyermekszerepeket, rövid matrózruhájában, selypítő beszédével egyre nagyobb sikereket aratva, amikor szinte egyik napról a másikra úgy kezdett látszani, hogy őt is kikezdi az enyészet. Százhetvennégy éves volt ekkor, de ha négyéves korában ment férjhez, akkor is százhatvanötnek kellett már lennie.

Csontporcogói – ami ebben a korban nem ritka – porladni kezdtek. Izmai és izomkötőszalagjai beszáradtak, úgyanígy a csigolyák is. Még platinaszőke volt ugyan és selypített, de egyre kisebb lett. Száradt, egyre száradt összébb és összébb. Hamarosan akkora lett, mint egy tíz-tizenkét éves gyerek. Ekkor száznyolcvanegy éves korában aratta legemlékezetesebb sikerét, a „Tegnapelőtt, holnapután" című vígjátékban. Egy csecsemőt játszott benne, karonülőt.

Akik látták, azt mondták: óriási. Hogy egy száznyolcvanegy esztendős nő így tudjon karonülni, arra még nem volt példa. Sikere valóban megérdemelt volt.