2

Amikor hazaért Marseille-ből a tábornok és Laboux, a ház látszólag olyan volt, mint egyébként. Parker, a néger sofőr, kinyitotta előttük a kertkaput, és Anette kutyája, egy nagy fehér agár, felugrált az érkezőkre.

De vinnyog!

Ezt azonban nem vették észre. A szalonba érve, éppen beszélgetni kezdtek, amikor halk nyögést hallottak a pohárszék felől. Laboux meg sem lepődött, amikor az egyik széles fiókban Andrét pillantotta meg, összekötözve.

– Itt még nem fordultam elő – szólt nyögve a lakáj, amikor megszabadult.

– Mi az?! Mi történt?

– Leütöttek – mondta lihegve.

– Rosszul van?

– Alig. Az ember lassan megszokja...

Néhány perc múlva már mindent tudtak. Egy levél volt Anette szobájában.

Leányát elraboltuk. Ha este tizenegy órára nincs az autó változatlan állapotban a nizza-cannes-i országúton, ahol egy park mellett északra is elágazik az út, úgy megölöm a leányát. Mindazok nevében, akiket kirabolt, tartozom ezzel a bosszúval. Hiszi-e, vagy sem, mellékes.

B. L.

Laboux komoran meredt maga elé:

– Most mi lesz?...

– Értesítjük a rendőrséget.

– Azt hiszed, hogy olyan emberek, mint Portenif és társai, nem váltják be fenyegetésüket, ha feljelentést teszünk?

– De hát?... mit akarsz?...

– Az aranyat... odaadjuk...

– Eddig ők csak hiszik, hogy raboltunk, de ha odaadod az aranyat, akkor a vád igaz lesz.

– De Anette – suttogta a mindig nyugodt, szikár, kemény ember, most az egyszer remegő szájjal. – Odaadjuk az aranyat, Auguste.

– Nem a mienk.

– Akkor is. Ami vagyonom van, azzal kártalanítom Ifiriz urát, és még a többit is visszafizetem lassan... Ha kell, életem végéig nyögni fogom...

Amikor a kertbe értek, egy rendőrcsapat ugrott le a riadókocsiról.

– Ki hívta magukat?

– Valaki telefonált, hogy a kisasszonyt elrabolták.

– Nem szükséges tudomásul venni. Kérem – mondta a tábornok –, vezényelje vissza az embereit.

Laboux a házba sietett.

– André! Ki telefonált innen?

– Én... Hallottam, hogy a kisasszonyt...

– Leütlek!

– Rendben van. De ha megkérhetem, sir, ne tegyen semmiféle bútor belsejébe, vagy alája. Érthetetlen eljárás szerintem.

– Ökör.

Laboux elrohant a tábornokkal. A kék Alfa Romeóba ültek, de nem Parker vezetett.

...Este kilenckor Anette otthon volt, és az autó, jóformán színaranyból, Lingeström és társai birtokába került.