EIN TRAUM
Ők hárman tudták.
A nő Kafka barátnője.
Kafka álmodta őt.
Ők hárman tudták.
A férfi Kafka barátja.
Őt is Kafka álmodta.
Ők hárman tudták.
A nő azt mondta a barátnak:
Szeretném, ha ma éjszaka szeretnél.
Ők hárman tudták.
A férfi azt felelte: Ha vétkezünk,
Kafka többé nem álmodik rólunk.
Már csak az egyik tudta.
S már senki más nem volt e földön.
S akkor Kafka azt mondta:
Most, hogy már e kettő sincs, magam maradtam.
Magamat se álmodom többé.
Somlyó György fordítása
JUAN CRISÓSTOMO LAFINUR
(1797-1824)
Locke könyve, polcok; a sakktáblamintás
belső udvar burkolatára fény hull;
a verset író kéz tünődve mozdul.
Babérfűzérre sápadt liliomszál.
A furcsa árnyak újra megjelennek,
ha alkonyatkor őket megidézem,
az ismert kardok vad csatára készen.
De önnel, Lafinur, már más a helyzet.
Látom, apámmal hosszasan beszélik,
létezhete agyunkban elhelyezve
a bölcselő szerinti örök eszme.
S a megtévesztő tételt elitélik.
Látom, e vázlatot most korrigálja,
a tükör másik oldalára állva.
Takács Zsuzsa fordítása
HÉRAKLEITOSZ
[HERÁCLITO]
Hérakleitosz sétál a délutáni
Epheszoszban. S egyszerre ott találja
magát, anélkül, hogy akarta volna,
egy csendes és hallgatag folyóparton,
melynek sorsát s nevét nem ismeri.
Egy kő Janus meg néhány nyárfa áll ott.
Nézi magát a tűnékeny tükörben
s egyszerre rábukkan a gondolatra,
mit az emberek nemzedékei
nem fognak elfeledni. Kijelenti:
Senki se lép be kétszer ugyanabba
a folyóba. Állva marad. Ugy érzi,
nagy ámulatára, szent borzadállyal,
hogy ő maga is folyó és futás.
Szeretné visszahozni ezt a reggelt
s az előestét, éjt. De nem lehet.
Elismétli, amit mondott. Kinyomva
látja, világos, jövendő betűkből,
Burnet könyvének egyik oldalán.
Hérakleitosz nem tud görögül. Janus,
a kapuk istensége, latin isten.
Hérakleitosznak tegnap vagy ma: mindegy.
Puszta jelenés, mit egy szürke ember
látott álmában a Red Cedar partján,
egy ember, aki jambusokat számlál,
hogy ne gondoljon Buenos Airesre,
s néhány szeretett arcra. Egy hiányzik.
East Lansing, 1976
Somlyó György fordítása