[AJEDREZ]

I

Egy komoly sarokban a partnerek

lassú bábukat vezetnek. A tábla

rideg tere, ahol egymást utálja

két szín, hajnalig nem ad szünetet.

Minden forma sugárzóan merev:

ferde futó és homéroszi bástya,

fegyveres királyné, hátsó király, a

könnyű ló s a paraszt, mely fenyeget.

Elmennek ugyan a játékosok s nem

hagynak az időben még csak nyomot sem,

de a rítus nem szűnik, percre sem.

Keleten lángolt fel e háború -

mára az egész földön csata dúl.

Mint a másik, e játszma végtelen.

II

Masszív bástya, dőlt futó zord vezére,

ravasz paraszt és ösztövér király -

a kockás mezőkön egyik se vár

és a csatából sem húzódna félre.

Nem tudják, hogy a játékos kezébe

került a sorsuk, jó ideje már;

s hogy egy vasszigor, mely fölöttük áll,

leigázza őket, nem veszik észre.

Csakhogy - miként a bölcs Omár tanítja -

a játékos egy másik tábla rabja,

hol fehér nap van, sötét éjszakák.

Isten - játékos - bábuk. Micsoda

Istenen túli isten játssza a

por s idő, álom s halál partiját?

Imreh András fordítása