Xenophón két műve az irodalom két
ellentétes pólusán helyezkedik el: a Kürosz nevelkedése
utópisztikus fejedelmi tükör, az Anabázis véres valóságú
dokumentum. Kürosz, a bölcs uralkodó példaképe a görög humanizmus,
a szókratészi tanítások jegyében él és gondolkodik, eszménye az
igazság, a becsület, az emberszeretet, a jóság. Az Anabázis
(tízezer görög kalandos visszavonulásának története egy idegen
érdekekért folytatott s elvesztett, távoli csatából) világát ezzel
szemben jogtalanság, erőszak, árulás, gyilkolás jelzi. A mai ember,
aki eszme és valóság ellentétét annyiszor érezhette a tulajdon
bőrén is, nem fogja idegennek találni Xenophón világát, amelyben
ideológia és gyakorlat oly tragikus ellentmondásba került
egymással.