JEGYZETEK

agora – A görög városok főtere, ahol gyűléseket tartottak, és piac is volt.

Aiétész – Kolkhisz mondabeli királya, Médeia apja, akitől Iaszón elrabolta az aranygyapjút. Később is viselték nevét kolkhiszi királyok.

Aiolisz – Tartomány Kisázsia északnyugati partvidékén. Európából átvándorolt görögök lakták.

aiólok – Az Aioliszban lakó görögök; nyelvük, az aiól, eltért a másik nyelvjárástól, az ióntól.

Aithiopia – Ókori állam az akkori Egyiptomtól délre.

amazonok – Mitikus harcos, anyajogú női törzs, ahol a férfiaknak csak alárendelt szerepük volt. íjat és kettős bárdot viseltek harcban. A görög mondavilágban és művészetben gyakran szerepelnek.

anabázis – Szó szerint felvonulás. Xenophón és a tízezer görög Kürosz vezetésével vonult a Hellészpontosztól felfelé és befelé Ázsiába, a perzsa birodalomig.

Argó – Iaszón hajója, ezen indult társaival, az argonautákkal, az aranygyapjú megszerzésére (lásd: Aiétész).

Ariobarzanész – Iónia, Lüdia és Phrügia helytartója II. Artaxerxész perzsa király idején; i. e. 362-361-ben több helytartótársával egyetemben pártot ütött a király ellen, de fia, Mithridatész árulása folytán a király elfogatta és keresztre feszíttette.

Armenia – A Kaukázus déli oldalán levő ország: Örményország.

Artaxerxész (Mnémón) – II. Dareiosz perzsa király fia és utóda (i. e. 405-359)·

asszírok – A kisázsiai Tigris folyótól keletre élő harcias hegyvidéki nép. Északi szomszédaik az arméniaiak, keletiek a médek voltak, délre a babülóniaiak laktak.

ázsiai hellének (görögök) – Azok az aiól és ión dialektust beszélő görögök, akiknek ősei még az i. e. II. évezred végén vándoroltak át Kisázsia nyugati partvidékére.

Baktria – Ókori ország a mai Afganisztán északi részén.

Büzantion – A későbbi Bizánc, majd Konstantinápoly, ma pedig Isztambul, már az i. e. VII. században fontos görög gyarmatváros volt.

Dareikosz – „Dareiosz-arany”; nagy értékű aranypénz, egyik oldalán a király, másik oldalán egy íjász képével.

II. Dareiosz – Perzsa király i. e. 424-405-ig.

Delphoi – Apollón híres jóshelye Boiótiában, a Parnasszosz-hegy tövében.

Delta-vidék – Thrákiának Büzantionhosz közel eső, édesvizű tóval körülvett vidéke.

Démaratosz – Arisztón spártai király fia mint száműzött a perzsa udvarba menekült, és Xerxész oldalán harcolt hazája ellen.

Dioszkuroszok – (Zeusz fiai): Kasztór és Polüdeukész spártai királyfiakat, Helene testvéreit a görögök istenekként tisztelték. Főleg Spártában volt nagy kultuszuk, nevükre, az „ikrekre”, esküdtek is.

Ekbatana – Média fővárosa. Ma: Hamadan.

Élisz – Tartomány a Peloponnészosz északnyugati részén. Itt van Olümpia.

Enüaliosz – Arésznak, a harc istenének neve.

Epheszosz – Híres és gazdag tengerparti ión város Kisázsiában. Itt volt Artemisz istennő leghíresebb temploma és kultuszhelye. Artemisznek és testvérének, Apollónnak akart Xenophón a hadizsákmányból fogadalmi áldozatot bemutatni, és az erre szánt összeget a templom felügyelőjénél hagyta. Minthogy a hadjárat után életben maradt, a templomfelügyelő később visszaadta neki az összeget, Xenophón pedig Olümpia közelében épített Artemisz-templomot, és alapított az istennőnek kultuszhelyet.

ephoroszok – Spártában a népgyűlésen megválasztott tisztviselők, akiknek az államban a legnagyobb hatalma volt: a királyok tevékenységét ellenőrizték, bíráskodtak, és a hadsereggel is ők rendelkeztek.

föníciaiak – A mai Libanon ősi népe, az ókor jeles hajósai és kereskedői.

Gorgiasz – Híres szofista, a szicíliai Leontinoiból érkezett i. e. 427-ben Athénba, és itt a szónoklattanítás egyik legnagyobb mestere, Szókratész vitatkozó ellenfele volt.

három-evezősoros – A hajón három egymás fölötti sorban ültek az evezősök, az alsó sorban rövidebb, középütt hosszabb, felül pedig egészen hosszú evezőkkel, úgyhogy háromszoros sebességgel haladhattak.

Hellészpontosz – A Márvány-tenger kijárata az Égei-tenger felé: Dardanellák.

hellészpontoszi phrügök – „Kis” Phrügia lakói.

Hürkánia – A Kaspi-tenger délkeleti partvidékének országa a magas Elbrusz-hegységben.

hűségzálog – Az antik világban szövetség vagy vendégbarátság megkötésekor a szerződő felek jelképesen értékes biztosítékot adtak egymásnak.

Iaszón – Lásd: Aiétész.

Iaszón hegyfoka – A monda szerint innen indult Iaszón hajóján társaival, az argonautákkal, Kolkhiszba, hogy megszerezze az aranygyapjút.

illürök – Az Adriai-tenger keleti partján, a mai Albánia területén élt ókori nép.

iónok – Az ión nyelvjárást beszélő görögök. Nagy számban laktak az Égei-tenger szigetein és Kisázsia nyugati partvidékén is.

iszthmosz – Földszoros Közép-Görögország és a Peloponnészosz között. Ma a Korinthoszi-csatorna szeli át.

,jogarhordozók” – A perzsa király testőrei. Ők álltak személyes szolgálatában, őrizték szobái bejáratát, kisérték a palotán kívüli útjain, és ők vezették színe elé az idegenből jött követeket.

Kaduszia – A Kaspi-tenger délnyugati partján levő terület.

Kalkhédón – Bithüniai város, szemben Büzantionnal, a Boszporusznál.

kapithé – 2,25 liter űrtartalmú gabonamérték.

kappadokiaiak – Kisázsia keleti felén élt ókori nép.

Kária – Ókori állam Kisázsia délnyugati partján.

Kaüsztrosz – Kisázsiának, közelebbről Lüdiának az Égei-tengerbe ömlő folyója.

kenotaphion – „Üres sír.” Már az ókorban is kegyeletes szokás volt a háborúban eltűnt vagy tengerbe veszett embereknek jelképes síremléket állítani.

keramion – Kb. 28 liter űrtartalmú borosedény.

Keraszusz – (Cseresznyeváros): város a Fekete-tenger partján. Innen vitték a rómaiak a cseresznyetermesztést Itáliába.

Kerberosz – Háromfejű szörnyeteg kutya, az antik mitológiában az alvilág őre.

khaldaioszok (kaldeusok) − Arméniában, a Fekete-tenger déli partján élt nép.

khitón – A görög férfiak és nők rövidebb vagy hosszabb ingszerű alsóruhája.

khoinix – 1,1 liter űrtartalmú gabonamérték.

Kilikia – Kisázsia délkeleti partvidékének országa.

kolkhoszok – Kolkhisz tartomány lakói.

Kotüóra – Város a Fekete-tenger mellett Szinópé és Trapezusz között.

Kümé melletti Külléné – Település az ókori Müszia tengerpartján.

Küprosz – Ciprus szigete.

Küréné – Város Észak-Afrika libüai partvidékén.

Kürosz − II. Dareiosz perzsa király fiatalabbik fia, a történelem az ifjabb Kürosz néven tartja számon, megkülönböztetésül ősétől, a nagy Kürosztól (i. e. 558-529), aki a nagy perzsa birodalom megalapítója volt.

küzikénosz – Küzikoszi aranypénz. Kb. 26 drakhma értékű.

Lakedaimón – Másik nevén: Spárta, Dél-Görögország városállama.

Larissza – Müsziai kikötőváros az Egei-tenger keleti partján.

lótuszevök – Mitikus nép a Földközi-tenger afrikai partján, Libüában. Mikor Odüsszeusz bolyongásai során idevetődött, társai ettek a lótusz édes virágából, és ettől megfeledkeztek a hazatérésről. Odüsszeusz csak erőszakkal tudta őket visszavinni a hajókra.

lüdek – A kisázsiai Lüdia lakói az Égei-tenger partján.

lükaia – Árkádiában Zeusz és Pán tiszteletére szokásos ünnepség.

lükaónok – Lükaonia kisázsiai tartomány lakói.

lükeion – Filozófiai iskola Athénban, ahol Arisztotelész tanított.

magadidoszok – Ismeretlen ókori nép.

Maiandrosz – Igen kanyargós kisázsiai folyó (innen: „me-anderes díszítés”).

Marszüasz – Mitikus szatír, aki zenei versenyre merészelte kihívni Apollónt. Az isten lantjával legyőzte az egyszerű pásztorsípon játszó Marszüaszt, és merészségéért elevenen megnyúzta. Ez a mítosz a görög szobrászatban és vázafestészetben is gyakran szerepel.

Média – Nagy ókori állam a mai Irán nyugati részén. Fővárosa Ekbatana volt.

medimnosz – Kb. 52 liter űrtartalmú gabonamérték.

médfal – Babülónia védelmére az Euphratésztől a Tigrisig a médek falat építettek a nomád törzsek betörései ellen.

Midasz – Phrügia kapzsi királya, aki a monda szerint Dionüszosz istentől azt kérte ajándékul, hogy érintésére minden arannyá változzék. így enni-inni sem tudott, mert elesége is arannyá változott, amíg az isten a varázslatot fel nem oldotta. Apollón és Pán versenyében egyedül ő ítélte a pásztorsípnak az elsőséget, ezért Apollón szamárfüllel büntette meg.

Milétosz – Kultúrájáról híres, gazdag kisázsiai ión város.

mina – 100 drakhmát érő, nagy értékű görög ezüstpénz.

Mithrasz – Perzsa Napisten.

Mithridatész – I. Mithridatész (i. e. 337-302) pontoszi király, Ariobarzanész fia. A keleti világot meghódító Nagy Sándornak behódolt.

Napisten – A perzsák a világosságot megszemélyesítő napot imádták, szent állata a ló volt.

obolosz – Kis értékű attikai pénzegység, a drakhma egyha-tod része, kb. egy ember szerény napi eleségének ára.

paian – Görög harci dal, egyszersmind hálaének az istenekhez, főleg Apollónhoz.

Paktólosz – A kisázsiai Lüdia aranyfövenyű folyója.

paphlagón – A Fekete-tenger déli partján, Paphlagoniában lakó nép.

paraszanga – Perzsa mérföld, kb. 5,5 km út, amelyet a hadsereg egy óra alatt tesz meg.

perioikoszok – „Körüllakók”: a Spárta környékén lakó, polgárjoggal nem rendelkező szabad görögök.

Perszeusz – A görög hitrege egyik hősi alakja, Zeusz főisten és Danaé argoszi királylány fia. Őt tartották a perzsa királyi ház ősének.

perszikosz – Perzsa harci tánc.

perzsa háborúk – I. Dareiosz és fia, Xerxész, hódító háborút indítottak a kisázsiai görög városállamok ellen i. e. 492-ben, de a görögök Athén vezetésével mind a szárazföldön, mind a tengeren legyőzték őket. A háború folyamán azonban sikerült Attikát és magát Athént is feldúlniuk.

Phrügia – A „kisebbik”: a mai Márvány-tenger déli partvidéke; a „nagyobbik”: tartomány Kisázsia belsejében.

plethron – Görög hosszmérték: 30,8 méter, a sztadion egyhatod része.

pürrhikosz – Spártai harci tánc.

Rheomitrész – Részvevője az Ariobarzanész-féle fölkelésnek. A fölkelők őt küldték el Takhosz egyiptomi királyhoz, hogy túszok ellenében (ezek között voltak a pártütők fiai, Rheomitrész felesége és fiai is) pénzt és hajókat szerezzen tőle. Ő azonban az egyiptomi király adományát kiszolgáltatta a perzsa királynak, cserbenhagyván a túszokat, tulajdon feleségét meg fiait is.

szakok – Szkütha törzs a Kaspi-tenger keleti oldalán.

Szardeisz – Az ókori Lüdia fővárosa.

szatrapa – Perzsa helytartó, egy-egy nagyobb tartomány kormányzója.

szészámfű – Keleti fűszernövény, ízletes magjaiból kását is szoktak főzni.

sziglosz – 7,5 görög obolosz értékű ázsiai ezüstpénz.

szkiritészek – Válogatott spártai harcosok, a király testőrei; harcban a jobbszárnyon állottak, és mindig a legveszélyeztetettebb pontra irányították őket.

szküthák – Nomád ókori nép a dél-oroszországi síkságon, északra az Azovi-tengertől.

sztadion – Görög hosszmérték, hat plethron, kb. 185 m.

Szusza – A perzsa birodalom egyik tartományi városa a Perzsa-öböltől északra.

szümposzion – Vendégség, amelyen a résztvevők együtt ittak, szórakoztak és vitatkoztak.

talentum – Mind a görögöknél, mind Keleten nagy értékű pénzegység, nagy mennyiségű arany vagy ezüst. A görögöknél 60 mina, ill. 6000 drakhma, a perzsáknál 100 mina értéke volt. Egy arany talentum tíz ezüstnek felelt meg. Mint súlymérték: kb. 36 kilogrammnyi súly.

Thibrón – Spártai vezér, aki Kisázsiában a perzsák ellen harcolt.

thrákok – Harcias, nomád ókori nép a Fekete-tenger és Égei-tenger közötti szögletben, a mai európai Törökország és Északkelet-Görögország területén.

Thümbrara – Lüdiai város Szardeisz közelében.

tiara – Előkelő perzsa férfiak, elsősorban a perzsa király, magas, henger alakú fejdísze.

tripusz – Háromlábú asztal, vagy háromláb, amelyre áldozati edényt lehetett helyezni.

vendégbarát – A görög városállamok polgárai más városok polgáraival vagy velük kapcsolatban álló idegenekkel vendégbarátságot kötöttek, ami kölcsönös védelmet és segítségnyújtást jelentett. A vendégbarátság megkötése vallásos szertartással történt, és mindkét részről vendégajándékot adtak egymásnak.