3.

Egy másodpercig elképedten álltak.

Azután Wardes nyomába zúdult mind.

– Miféle beszélgetésre várt? – kérdezte futtában a seriff Hobbestől.

– A rablott pénzből visszaadott ezernyolcszáz dollárt kölcsön. Jövő hónap negyedikén le kell tennem az ő nevére, takarékba ezt az összeget, és ő megmondja, hogy mikor hozzam el neki.

– És leteszed a pénzt?

– Micsoda beszéd?... Van, aki nem tenné?

A tornácon egy néger szolga üldögélt egy fordított, nagyobbfajta üstön. Fel sem állt, amikor odaértek a megriadt lakosok és a ragyogó szemű, elszánt Penn.

– Mr. Holdvilág üdvözli az urakat, azt üzeni, majd máskor eljön beszélgetni, ma nem volt ideje...

– Azonnal utána megyek! – kiáltotta a fiú hangosan. És a négerhez fordult. – Merre lovagolt?

– Jobb felé – válaszolt a néger.

Penn parancsolóan rákiáltott:

– Habozás nélkül, azonnal mutasd, hogy merre?

A fekete inas ívet írt le a karjával, riadtan, sebesen.

– Könnyen megfoghatnátok Holdvilág Teddyt – mondta Penn -, ha akadna itt olyan, aki megoldja a rejtélyt, hogy miért mutat egy néger balt a kezével, amikor azt mondja, hogy jobb felé mutat.

Szájtátva álltak. Ez mi?... A néger csakugyan ellenkező irányba mutatott.

– Ha erre megtaláljátok a választ, szitává lőhetitek Holdvilág Teddyt.

És lóra kapott.

– Hová nyargal?

– Megyek utána... Ha mégis előbb találkoznának vele, mint én, hát tiszteltetem.

És elvágtatott. De mintha a visszafojtott nevetés, az ördögi, lappangó gúny alig elfojtható kitörése rezzenne egy-egy vonásán, amíg lóra szállt.

Narrow könnyed trappolása sebesen elenyészett a távolban.

– Ki érti ezt? – mondta dühösen a seriff.

– A csudába!... Ez furcsa volt aztán!

...Csodálkozva fordultak lassan az elenyésző lódobogás irányába. A szájukat tátották.

Arra eszméltek csak fel, hogy egy kellemesen zengő, udvarias, de határozott hang szólal meg mögöttük a tornácon.

– Senki sem mozdul... A néger lecsatolja az öveket, és a földre ejti valamennyit. – És amikor egyik-másik váll gyanúsan megrezdült atyai szelídséggel ezt mondta: – Nyugalom...

Erre nem moccant többé senki, és a halál hűvös szorongása bizsergett át a szívükön.

Tudták, hogy Holdvilág Teddy áll mögöttük.

Meg sem kísérelték az üldözését.