HARMADIK FEJEZET
Körvadászat emberre

1.

Arthur Wheeler a nyolcvanas évek végén néhány kétes alak társaságában, akikkel közben ismerkedett meg, az arany felé özönlő emberáradattal együtt érkezett Kaliforniába, hogy ő is szerencsét próbáljon a diggerek között. Eleinte nem sok eredménnyel működtek, később azonban gazdag aranylelőhelyre bukkantak, és mint vagyonos emberek indultak útnak, hogy elbúcsúzva Kaliforniától, valahol letelepedjenek.

Wheeleren kívül tízen voltak: Patt, Corner, Cress, Lindsay, Bronson, Ashley, Cresby, Fowler és Harrington. Wheeler lassan kiismerte őket, és nem sokat tartott róluk. De hát errefelé nincs bő választék társakban.

Mikor visszafelé indultak, csatlakoztak egy másik társasághoz, ezek nyolcan voltak, közöttük egy asszony is gyermekkel és egy fiatal mesztic. Akkoriban majdnem olyan nehéz volt az aranyat elvinni Sacramento környékéről, mint megtalálni. Szerencsés diggerek a kibányászott arannyal csoportosan indultak útnak visszafelé, mert a környéken hemzsegő rablók az aranyszerzésnek azt az egyszerűbb módját választották, hogy leöljék a hazaigyekvő bányászokat.

A hegyvidék legrettegettebb rablója Shiwán volt, egy indiánbandita. Erejéről, ügyességéről legendákat meséltek, és bandája a nyugat válogatott rablóiból állt.

Arthur Wheeler és tíz társa együtt lovagolt Hawkins karavánjával. A két csoport, néhány uncia különbséggel egyforma mennyiségű arannyal indult útnak. Wheeler már ekkor nős ember volt, de feleségét és két kisfiát San Franciscóban hagyta James Butler „Aranytanya” nevű bányászotthonában. A kisebb fiú, Tom talán ötéves volt, Dick, az idősebbik, tizenkettő múlt, ezért Wheeler okosabbnak látta, ha az asszonyt a két kis gyermekkel nem viszi el a veszélyes bányavidékre. A Sacramento környékén ezidőtájt négy világrész rablói és kalandorai adtak találkát egymásnak, ezért csak helyeselni lehetett Wheelernek azt az elhatározását, hogy családját San Franciscóban helyezze el, James Butler fogadójában, míg ő maga elmegy szerencsét próbálni.

A másik nyolc bányász vezetője, Hawkins nem így gondolkozott. Elhozta magával Kaliforniába feleségét és Kittyt, kétéves kislányát. Ezek ott voltak a bungalowban, míg ő olykor naphosszat szitálta, derékig vízben a folyó iszapját. Ez is lehet szempont: az asszony főz, mos és megakadályozza, hogy a környéken gomba módra elszaporodó rulett- és kártyalebujokban is szerencsét próbáljon a bányász, ahol egy nap alatt elveszítheti esetleg több hónapos, keserves fáradságának eredményét.

A két társaság együtt indult útnak San Francisco felé. Semmiféle óvatossági rendszabályt sem mulasztottak el, hogy egy esetleges rablótámadás készen találja csapatukat. Azonban úgy látszott, Shiwán hordái ez alkalommal vagy másfelé jártak, vagy nem tartották ajánlatosnak, hogy megtámadják őket, mert baj nélkül érték el a dombvidéken túl azt a forgalmasabb, biztonságos vidéket, amely már kívül esett Shiwán körzetén. Hawkinsék csoportja nem San Franciscóba készült, hanem Dél-Kaliforniába igyekezett, a gyümölcstermő vidékre, ahol már régebben előre kiszemeltek egy szép darab földet. Itt, ahol biztonságban érezték magukat, elvált egymástól a két csoport. Wheeler tizenegy tagú csoportja San Francisco felé indult, a másik karaván délnek igyekezett aranyával.