162
A tábornok az iratok közt lapozgatott, és hosszú percekig hagyta, hadd várjon az ezredes.
Pontosan ismerte a dokumentumok minden egyes darabját. Amint felnézett, a nap megcsillant a monokliján.
- A Bartlett közlegény elleni vádat az én utasításomra ejtették el. De miért volt eredetileg ő az elsőrendű vádlott?
- Azt hittem, uram, ön is tudja. A parancsnok... - Gibson hangjában egy csöppnyi gúny
rejtőzött.
- Azt tudom. De miért emeltek vádat ellene?
- Talán téves megítélésből.
- És hasonlóképpen emeltek vádat Roberts lovaskatona ellen is.
- Újra csak azt mondhatom, uram. Egy...
- Őt lázadás vádjával állították bíróság elé. A parancsnok és Wilson főtörzsőrmester
megfogalmazása szerint. De ön, a meggyőződése és az esze szerint biztos benne, hogy
valóban lázadást szított?
- A bizonyítékok alapján, igen.
- Az halálbüntetéssel jár. Figyelembe vették az összes vallomást és bizonyítékot?
- Mindet gondosan tanulmányoztuk.
- És az elítélt priuszát és minősítését?
- Természetesen.
- És attól nem bizonytalanodtak el, amikor meghozták az ítéletet?
Gibson ezredes fagyos pillantást vetett a tábornokra.
- Semmi körülmények között. Amint ön is tudja, uram, számos hadbírósági tárgyalást
vezettem, és azt hiszem, tudom, hogyan kell mérlegelni a bizonyítékokat és a
tanúvallomásokat.
- A parancsnok nem valami nagy dicsőséggel került ki ebből az ügyből.
- Őszintén megvallva, nem.
- Markham százados sem.
- Megint csak egyetérthetek önnel, uram.
- És Wilson főtörzsőrmester?
- Úgy láttam, még mentegette is Roberts-et.
- És Harris felügyelő?
- Úgy tapasztaltuk, valami elferdült rokonszenvet tanúsít a foglyok iránt.
- Merné állítani, hogy Harris felügyelő szavahihető?
- Nem nevezném kifejezetten hazugnak, de mint mondottam ...
- És azt, ahogy Roberts adta elő a maga szerepét, ön hihetőnek tartotta?
- Messzemenően kiszínezettnek.
- De Harris őt támogatta.
A fagyos tél mosolya. - És a foglyok, uram.
- Wilson határozottan kijelentette, hogy Williams felelős Stevens haláláért. Azt állította, hogy Williams szadista volt.
- Beláttuk, hogy ebben feltétlenül volt némi igazság.
- Mi a helyzet Simmons ezredes jelentését illetően?
- Figyelembe vettük.
- Hajlandó lenne kijelenteni, hogy a benne foglaltak az őszinte véleményét fejezték ki?
- Ismerem Simmons-t, és nem kételkednék a szavában.
- Hát akkor?
- Mi az ő jelentését... túlságosan... izé... érzelmi alapon állónak tartottuk.
- Én pontosnak éreztem.
- De a sorok közt olvasva...
- Túl nagy rokonszenvet tanúsított a foglyok iránt?