A második világháború olaszországi partraszállásának idején valahol Észak-Afrika forró sivatagában. A büntetőtáborban volt katonák, akik ma már csak „kezes bárányok”, kőből és homokból egy dombot építenek, az emberi akarat, az egyéniség, a szeretet és a bizalom megtörettetésének jelképeként – saját maguknak. Ez a domb „fogadja” az új foglyokat, a fenegyereket, az örök lógóst, a derűs négert és a rejtélyes hajdani törzsőrmestert. A négy exkatona mellé „új” smasszer kerül. Az öt ember dármai sorsát tárja az olvasó elé az amerikai író kitűnő regénye, amelyből 1967-ben Sean Connery főszereplésével készítettek nagy hatású filmet.

A második világháború frontok mögötti, de nem kevésbé kegyetlen, nem kevésbé embert nyomorító és ugyanakkor embert, jellemet formáló helytállást követő világát ábrázolja az angol író, Ray Rigby két nagyszerű regénye: A domb és a Homokdomb. Ez utóbbi különálló regény, önmagában is kerek halálosan izgalmas történet. A helyszín a brit hadsereg egyik katonai börtöne az észak-afrikai Tripoli mellett. A homokdomb a kegyetlen büntetések színtere: a szadista hatalom szimbóluma. Az elítéltek és kegyetlen felügyelők világán túl megismerkedünk a hadbíróság, a hadsereg, a hatalom féltve őrzött rendje irányítóival, kegyetlen, korrupt védelmezőivel, de emberségesebb alakjaival is, közkatonáktól ezredesekig és tábornokon át egészen a londoni parlamentig. Iszonyú indulatok, hitvány és nagyszerű szerelmek, színesen ábrázolt sorsok és jellemek összecsapásai teszik remek olvasmánnyá Ray Rigby regényét.