Dos familias enemigas, los Foster y los Rose, mueven los hilos invisibles de Nueva York. Tras años de ardiente confrontación, ahora la ciudad va ser testigo de un acontecimiento inaudito: Aria Rose y Thomas Foster, los primogénitos de cada familia, van a casarse, y su matrimonio simbolizará la unión inquebrantable de los dos linajes.Mientras tanto, en las Profundidades, un grupo de rebeldes trama una virulenta rebelión política que podría hacer temblar los pilares de la ciudad y acabar con todo lo que los Rose y los Foster han construido…Una ciudad dividida, un amor destinado a durar para siempre y una mentira que puede cambiarlo todo…<

Solo hay un camino para Ardan de las Highlands: la venganza. El es un einherjar, un guerrero de Odín que sufrió una grandísima traición a manos de la mujer que estaba destinada a ser su compañera eterna. La valkyria le pisoteo el corazón y, debido a ella, lo enviaron a la Tierra a proteger a los humanos; solo con el alma destrozada y un odio latente en su interior. Carece de sentimientos, carece de miedo y su espíritu rezuma despecho y ansia por devolver el dolor sufrido. Ahora, tiene la posibilidad de obtener aquello que mas anhela: someter a Bryn y hacerle pagar por partirle el corazón Sin embargo, mientras se ciega en su furia, no solo podría perder de vista la misión de encontrar a Gungnir, la lanza de Odín; también podría perder el respecto de aquellos que le rodean y la oportunidad de recibir una explicación por parte de la Generala que podría cambiarlo todo. Pero ¿como puede escuchar un hombre al que nada le ofende impunemente?

A világon sok-sok ember kíváncsi azokra a gyönyörű és misztikus szigetekre, amit csak úgy ismerünk, hogy Hawaii-szigetek. Jack London ebbe a világba csábítja el az olvasót. A kezdetleges kultúrák minden vérfertőzése, kéje, és a hordák emberi társadalommá való lassú fejlődése, véres gyilkosságok és kegyetlen ütközetek sora után sem pusztult ki az uralkodói család. Ennek köszönhetően megismerhetjük a XX. századbeli Akuli herceget, és általa az ősi vallásokat, valamint őseik összegyűjtött csontjainak titokzatos halálesetek, félelmetes sírkamrák tarkítják hőseink útját.<

A korhely és a tündér.
A hátán feküdt. Oly mély volt az álma, hogy nem ébresztette fel sem a patkódobogás, sem a kocsisok kiáltozása a hídon, amely átívelte a vízmosást. Szőllővel tetézett kocsik robogtak el mellette egymás után fel a völgy szőllőibe vezető útjukban és a hídra érkezésük valóságos robbanáshoz hasonlított, amely felverte a délután lusta nyugalmát.
De ez az embert nem zavarta. A behajtott újságról lecsúszott a feje és kócos, fésületlen haja tele volt bojtorjánnal és tüskével. Nem nyújtott valami megnyerő látványt. Szája nyitva volt üregéből elővillant felső fogsora, melyből néhány ki volt ütve. Horkolt, dörmögött és nyögött nyomasztó álmában. Nyugtalan is volt, karjaival csapkodott, hánykódott, mintha görcsökben fetrengene, és ide-oda vetette fejét a bojtorjánban. Ezt a békétlenséget részint belső bajok okozhatták, részint az arcára ömlő nap, részint pedig a legyek, melyek zümmögve, cikázva, mászkálva lepték el orrát, pofáját és szemhéjait. Más hely nem volt sétájuk számára, mert az arc többi részét fakó, szürkülő, mocskos, csapzott szakáll borította.

A maják kincse címû – filmforgatókönyvbõl készült – „színes mese” szereplõi meglepõ-izgalmas eseményekkel kápráztatják el az olvasót. Miközben egy különös szerelmi háromszögnek vagyunk tanúi, bepillanthatunk a lázas 20. század kincsvadászainak hol kegyetlenül veszélyes, hol megmosolyogtatóan esetlen életébe, de sokat megtudunk az õsi közép-amerikai kultúrák hiedelemvilágáról is.

Ezen a késő tavaszi reggelen igen gyorsan követték egymást Francis Morgan élményei. Ha valaha valaki, visszafelé az időben, belecseppenhetne az újvilági latin dráma faragatlan, kezdetleges, vörös, tragikus, érzelgős és szenvedélyes világának kellős közepébe, hát Francis Morgant ebbe cseppentette bele végzete, és ez a végzet egészen váratlan érte őt.
Lustaságában még nem észlelte, hogy a világban valami készül ellene, és alig nyugtalankodott. Aki késő éjjelig kártyázik, az rendesen későn kel. Süteményből és gyümölcsből álló késő reggelijét ott költötte el a könyvtárhoz szolgáló verandán... rendkívül elegáns helyiségben, ahonnan nemrég még édesatyja intézte kiterjedt üzleteit.

Az arany kósza hírére két barát, Malemute Kid és Mason elindul, a meggazdagodás reményében.
Az út a hófedte hegyeken át vezet, ahol a halál leselkedik rájuk.
Mason egy szerencsétlenség folytán meghal, de Malemute Kid nem adja fel a reményt és tovább folytatja útját barátja feleségével, aki gyermeket hord a szíve alatt. A élelmiszerük fogytán és a kutyák is ellenük fordulnak. Vajon sikerül-e céljukat elérni?
Jack London könyvében az emberek és az állatok végső elkeseredéssel harcolnak az életben maradásért.

A helyszín: a Klondike folyó vidéke, Kanada nyugati csücske, amely a múlt század végén kalandorok ezreit vonzotta aranyával.
A történet hőse: Buck, a széles mellű, fehér agyarú, hosszú szőrű bundás kutya, bernáthegyi- és juhászkutya keverék. Szörnyű dolgok történnek vele: orvul elcsalják megszokott környezetéből, eladják az északra igyekvő aranykereskedőnek. Új gazdái betörik, kegyetlenül bánnak vele, befogják szánt húzni. A zord időjárás, a mostoha bánásmód sem tudja azonban kiölni belőle a hűséget és a szeretetet. De alkalmazkodik a vadon gyilkos farkastötvényéhez, amely így szól: "Ölj vagy megölnek, falj vagy felfalnak!" Buck végtelen odaadással ragaszkodik utolsó gazdájához, aki megmentette életét. S amikor Buck egyszer erdei bolyongásaiból hazatérve holtan találja gazdáját két társával együtt - rajtuk ütöttek az indiánok és megölték őket - bosszút áll az indiánokon. Ám akkor már feléledtek benne ősei ösztönei, már visszhangra talál benne a vadon hívó szava. És Buck enged a vadon hívásának, beáll a farkasok közé.
A világhírű amerikai írónak egyik legnagyobb sikerű könyve "A vadon szava."

Jack London az Ádám előttöt legjobb alkotói korszakának derekán, 1906-ban írta. Az ötletet s a tudományos munka egy részét Stanley Waterloo igen lelkiismeretesen összeszedett, de fantáziátlan, íróiatlan őskori témájú regényétől, az Ab történetétől kapta. De őt magát is izgatta az emberi fejlődés problémája - nemcsak novellái mutatják ezt, hanem elméleti írásai is. Hisz Darwin egyike volt azoknak, akik a legmélyebb nyomot hagyták gondolkodásában. Az Ádám előtt tulajdonképpen darwinista regény, Darwin igazságának szépirodalmi bizonyítása akar lenni. Szerencse, hogy nem ez, nemcsak ennyi lett. Mert a könyv tudományos anyagának egyik részét azóta megcáfolta a modern kutatás; másrészt megállapításaiban London nem mindig a tudomány szavát figyelte, hanem a maga mesélőkedvét. A könyv szerkezeti fogása például - a faji emlékezés rendkívüli erejű feltörése - nagyszerű írói ötlet, lehetővé teszi egy sereg bonyolultabb megfigyelés elmondását, módot ad a korszerűből egészen mai fogalmakba csapó stílus játsziságára, de ilyen fokon tudományosan aligha állja meg a helyét. Hiba volna azonban a könyv tudományosságát egészen elmarasztalni, hiszen Nagyfogú története mégiscsak az ember kialakulásának lényegében igaz szépirodalmi példázata; a vérbeli mese, a mesélés minden gyönyörűségével, a fantázia szabad játékával, jónak és rossznak igazán mesei szembenállásával. S ha mese is, robusztus, valóságízű mese ez a kis regény: igazi London-mű, írója hibáival és erényeivel. Jack London az Ádám előttöt legjobb alkotói korszakának derekán, 1906-ban írta. Az ötletet s a tudományos munka egy részét Stanley Waterloo igen lelkiismeretesen összeszedett, de fantáziátlan, íróiatlan őskori témájú regényétől, az Ab történetétől kapta. De őt magát is izgatta az emberi fejlődés problémája - nemcsak novellái mutatják ezt, hanem elméleti írásai is. Hisz Darwin egyike volt azoknak, akik a legmélyebb nyomot hagyták gondolkodásában. Az Ádám előtt tulajdonképpen darwinista regény, Darwin igazságának szépirodalmi bizonyítása akar lenni. Szerencse, hogy nem ez, nemcsak ennyi lett. Mert a könyv tudományos anyagának egyik részét azóta megcáfolta a modern kutatás; másrészt megállapításaiban London nem mindig a tudomány szavát figyelte, hanem a maga mesélőkedvét. A könyv szerkezeti fogása például - a faji emlékezés rendkívüli erejű feltörése - nagyszerű írói ötlet, lehetővé teszi egy sereg bonyolultabb megfigyelés elmondását, módot ad a korszerűből egészen mai fogalmakba csapó stílus játsziságára, de ilyen fokon tudományosan aligha állja meg a helyét. Hiba volna azonban a könyv tudományosságát egészen elmarasztalni, hiszen Nagyfogú története mégiscsak az ember kialakulásának lényegében igaz szépirodalmi példázata; a vérbeli mese, a mesélés minden gyönyörűségével, a fantázia szabad játékával, jónak és rossznak igazán mesei szembenállásával. S ha mese is, robusztus, valóságízű mese ez a kis regény: igazi London-mű, írója hibáival és erényeivel.<

Az arany és az ármány szétválaszthatalan sziámi ikrek. Az ármány, a gyilok, a csapda az arany megszerzéséért és birtoklásáért születtek és tökéletesedtek az emberek között. Jack London történetei - legyen a főhős szánhúzó kutya, szabadon vándorló farkas, ökölvívó vagy aranyásó - mindig arról szólnak hogy az emberek tekintélyes része miképp szédül meg a pénz, az arany,a gazdagság megszerzésének puszta lehetőségétől is - hogyan válik az ember vérszomjas farkassá, hogy aranyat szerezzen, olyan vérszomjassá, hogy emellett az igazi szürke farkas ártatlan báránynak hat.
Az emberfarkasokkal való kegyeten küzdelemről szól a szerzőnek ez a műve is - mit sem öregedve 150 év alatt.

Az amerikai író egyik népszerű és érett alkotása, egy négylábú vidám és humoros, kalandokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, romantikus, de valószerű története. Mihály, az ír terrier nagy kalandjai azzal kezdődnek, hogy Mihályt (A beszélő kutya hősének, Jeromosnak a fivérét) magához csalja egy szeretetre méltó, sör- és kutyabolond hajópincér. Az imádott új gazda dédelgeti, oktatja, megtanítja ötig számolni és elővarázsolja belőle éneklőkészségét is. Felejthetetlen hónapokat töltenek együtt különféle hajókon, majd San Francisco-ban, ahol „az éneklő kutya” tartja el művészetével a Pincért és barátját. Egy pénzhajhász orvos azonban nemcsak a lepratelepre hurcolja gazdájától, hanem a szabadságától is megfosztja Mihályt. Kegyetlen állatidomítók karmai közé kerül. Itt ismerik fel és váltják ki rabságából Kennanék, Jeromos gazdái. Az író a mese keretében mesteri portrékat fest a könyvben szereplő jó és hitvány emberekről, megbélyegzi a kincsre éhes filisztereket. A kötet irodalmi és szórakozási igényeket egyaránt kielégít.

A titokzatos Bérgyilkossági Iroda Kft. főnöke és tagjai likvidálnak – jó pénzért, de garantált diszkrécióval és megbízhatósággal – korrupt politikusokat, munkásnyúzó gyárost, áruló szakszervezeti vezetőt és az igazságszolgáltatás alól kibújt feleséggyilkost. Ám ez a New York-i iroda nem holmi brutális brávók bandája, hanem kimagasló etikai elveket valló nagy tudású férfiakból áll, akik üzletükben a legszigorúbb elvekhez ragaszkodnak, és csakis olyan megbízást vállalnak el, amelynek végrehajtása megítélésük szerint a társadalom javára válik.