73

Mondja nekik: „A parancsnok nem is volt itt, amikor a dolog megtörtént, ezért az ő vallomása egy lyukas fityinget sem ér." Ez után mutatkozzék mindenben készségesnek, kedveltesse meg magát velük. Én majd beetetem magát, ők pedig bevesznek minden marhaságot, amit maga

mond nekik, és aztán jelentést tesz nekem. A felügyelők körletében fog dolgozni, könnyű

dolga lesz. Én már ismerem magát, és maga is kezd engem megismerni. Gondoskodom

magáról, de először ki kell érdemelnie a bizalmamat. Zavarba fogja hozni őket. Maga marhára furcsa pasas, de én nem bánom, ha őket zavarba ejti. Az nekem most jól jön. Tartsa szemmel McGrath-t. Vigyázzon! Kemény legény, és teljesen elvesztette a fejét.

Harris visszajött, és egy papírlapot tett az íróasztalra. Wilson gyorsan átfutotta, majd odaadta Randallnak.

- A szaggatott vonalnál írja alá. Aztán írja meg a levelét.

A nyolcas zárka foglyai felültek, amikor futólépésben bezavarták hozzájuk Randallt. Harris-re bámultak, aki vigyorogva nézett a képükbe. De nem vette a fáradságot, hogy valami

magyarázattal szolgáljon nekik. Becsapta és bezárta a cella ajtaját, s amint végigment a

folyosón, gépiesen ismételgette: Csend legyen! Nincs pofázás! - Szapora léptekkel ment az épület főbejáratáig, ahol hosszasan vacakolt a kulcsával a zárban. Aztán ki, a tikkasztó

hőségbe.

Randall körüljártatta a szemét, majd széles mozdulattal a cella sarkába hajította a ruhászsákját.

Kikapcsolta az övét, s a felszerelését a zsákra dobta, aztán lomhán leült, hátát a falhoz támasztotta.

- Hé! - reccsent rá Bartlett. Az ajka közben jóformán meg se mozdult. - Jobban tennéd, ha szabályosan elrendeznéd a holmidat, vagy úgy kiszúrnak veled...

Randall mogorván nézett rá. Még mindig piszkos hangulatban volt, amiért olyan szörnyen

félreismerte a főtörzsőrmestert. Aztán sorra szemügyre vette a többi elítéltet, majd a tekintetét megint Bartlettre szegezte.

- Szerintem te vagy Bartlett. - A szeme most Bokumbón állapodott meg. - Te meg Bokumbo

vagy. Ezt nem volt nehéz kitalálni, ugye? Roberts az, akit Williams összevert, így hát sok latolgatni való nem maradt, hogy ki az a nehézsúlyú, aki még ringbe szállhat. Az egyedüli komoly esélyes McGrath.

- A jól értesültség kincsesbányája! Ki ez a dörzsölt szarházi? McGrath kihúzta magát, és

fenyegetőn nézett Randallre.

- Randall. Hadtáp Alakulat, Szórakoztató és Kiszolgáló Egység.

- Szórakoztató és Kiszolgáló. Ez egy kantinos - állapította meg Bokumbo.

- Pontosan. Bizonyára meglepett benneteket, hogy honnan szereztem az információkat. A

főtörzstől kaptam néhányat. A többit Harris-től. A foglyok még csak leplezni se próbálták a megrökönyödésüket. - Én gondoskodom az őrmesteri étkezdéről, ezért aztán nekik is jól kell bánniuk velem.

McGrath fenyegető lépést tett Randall felé: - Miért építettek be ide hozzánk?

- Ülj le, Mac - szólt rá Roberts -, és hallgasd végig.

- Roberts, te csak...

- Hallgass! Nos, Randall, miért?

- Persze Wilson. Azt akarja, hogy néhány érdekes információt juttassak el hozzá. A

parancsnok vallomása szart sem ér. Még csak a közelben sem volt, amikor kirobbant a zűr.

Ezért őmiatta nem kell izgulni. Harris is tanúsítani fogja, hogy Stevens-t Williams ölte meg, és ezt a vallomását a főtörzs is alá fogja támasztani.

A hosszú csendet McGrath törte meg. - Én Wilsonnak egy árva szavát se hinném el.

- Mindnyájan megpróbálnak kimászni a slamasztikából. Ez már messziről szaglik. Ha én a ti helyetekben lennék...

- De nem vagy - szakította félbe Roberts.