LXVII.

Az utolsó négy lövés egészen közelről hangzott, és ráadásul közvetlenül előtte a ledek is kialudtak. Takamura nem habozott, azonnal elindult arrafelé. Óvatosan mozgott, és gyorsan odaért, de a vadkutyákat nem előzhette meg. Azok már ott marakodtak a hullák felett. Takamura undorodó arccal fordította körbe felettük a kézilámpáját, de tudni akarta, kik haltak meg, hát bement közéjük.

Acsarogva fogadták, és nem akartak kitérni előle. Kardot rántani kutyákkal szemben viszont tényleg mindennek a legalja lett volna, hát csak úgy, a tokot fogva csapott szét közöttük. Vicsorogtak, ugattak, de félreálltak előle. Végigjárt a halottak között, mindnek az arcába nézett, de csak azt találta, amit várt. A határ alatti csavargók. Itt volt mind. Most már mindannyian halottak. És legalább kettő abban halt meg, hogy bottal összetörték a fejüket. Tehát lehet, hogy az a bizonyos kapitány, vagy esetleg a már látott német pilóta is itt volt, de ezt Mitzuki csinálta.

Takamura, miután végzett a halottak megvizsgálásával, körbejárta a teremből kivezető folyosókat. Az egyiken pár lépésre az ajtótól, vérnyomot talált. Továbbhaladt az irányába, és hamarosan újabb vérmaszatot világított meg a kézilámpája.

Mitzuki erre jött.

Leoltotta a fényt, és hallgatózni próbált, de a kutyák morgása elnyomott minden zajt. Ennek ellenére csendesen lopakodott előre, a sarkokon kicsit felkapcsolva a fényt. Itt-ott, egyre ritkábban, de talált még vérnyomokat. Hamarosan eltávolodik a kutyáktól, és akkor majd hallani is fog. Most már biztosan tudja, hogy Mitzuki erre menekült, most már senki sem állíthatja meg. Most már senki idegen sincs itt.

Végül is, kik maradhattak élve? Vang, a vén kínai pilóta, de ő nem számít. Egy szobában, sokkal feljebb talált egy csempészládát, sok friss vérnyommal. Azt valaki behozta, hát úgy gondolta, hogy esetleg lehet még itt egy-két csempész az Unióból. A határ alattiak meghaltak, Atieno szintén. Golyó nyilván. Egy kapitány, akiről semmit sem tud, tehát egyelőre jobb, ha nem számol vele. Azaz maradt Mitzuki, és az a német fickó, aki őt kíséri. A két utolsó célpont. Kicsit hezitált, hogy vajon melyiket ölje meg hamarabb, és úgy döntött, jobb lenne, ha azt a féreg németet intézhetné el. Akkor tényleg tiszta lenne a terep, és utána már csak Mitzuki maradna.

De azért nem bízott benne, hogy válogathat a sorrendben. Ennyire nem lesz könnyű. Ha úgy adódik, akkor kénytelen lesz engedményeket tenni, és előbb Mitzukit megölni, majd csak utána a németet. Az ugyan tény, hogy Mitzuki halálával véget ér a feladata, de azt a németet azért még megöli. Az a féreg jócskán rászolgált a halálra, hát hogy volt mersze akár csak megérinteni is Mitzukit? Ha ő marad utoljára, az sem baj, őt is megöli!

Mert ez az egy biztos. Egyikük sem hagyja el élve ezt a bunkert! Már a nyomukban jár...