ÁTIRAT AZ ÍTÉLETNAPI KÖNYVBŐL
(082631-084122)

1320. december 21. (régi időszámítás). Roche atya nem tudja, hol van az ugrás helye. Rávettem, hogy vigyen el oda, ahol Gawyn találkozott vele, de még akkor sem emlékeztem vissza semmire, amikor ott álltam a tisztáson. Nyilvánvaló, Gawyn nem bukkant rá a papra egészen addig, míg már messze nem járt az ugrás helyétől, s addigra én már teljesen belázasodtam.

Ma arra is rájöttem, hogy sosem leszek képes egyedül rátalálni az ugrás helyére. Az erdő túl nagy, tele van tisztásokkal, tölgyfákkal meg füzesekkel, amik mind egyformának látszanak most, hogy be vannak havazva. A ládikón kívül valami mással is meg kellett volna jelölnöm az ugrás helyét.

Gawynnak kell majd megmutatnia nekem, hol az ugrás helyszíne, csak ő még nem jött vissza. Rosemund azt mondta, lóháton Courcy csak fél napra van innen, de a férfi alighanem ott tölti majd az éjszakát az eső miatt.

Amióta visszaértünk, erősen esik, és gondolom, örülnöm kellene, hiszen elolvasztja a havat, ám lehetetlenné teszi, hogy kimenjek megkeresni ugrás helyét.

Az udvarházban meg lehet fagyni. Mindenki viseli a köpenyét és odahúzódik a tűz közelébe.

Vajon mit tesznek a falusiak? A kunyhóik még a szelet sem képesek kizárni. Abban, amelyikben jártam, nem volt semmi jele még egy-egy pokrócnak sem. Ők a szó szoros értelmében fagyoskodnak. Rosemund azt mondta, hogy a sáfár szerint Szentestéig egyfolytában esni fog.

Rosemund bocsánatot kért az erdőbeni barátságtalan viselkedéséért, s azt mondta:

– Haraguvék a húgomra.

Agnesnek semmi köze nem volt hozzá – Rosemundot nyilvánvalóan az a hír zaklatta föl, hogy a vőlegényét meghívták ide karácsonyozni. Amikor alkalmam adódott kettesben maradni a lánnyal, megkérdeztem tőle, aggasztja-e a házasság.

– Apámuram intézte – felelte, befűzve a cérnát a tűbe. – Szent Márton napján volt az eljegyzésünk. Húsvétkor fogunk összeházasodni.

– És te is beleegyeztél? – kérdeztem.

– Ezzel jó házasságot kötök – jelentette ki. – Sir Bloet magas állású nemes, és birtokai atyáméival határosak.

– Kedveled őt?

A lány beledöfte a tűt a fakeretre feszített vászonba.

– Apámuram sosem hagyná, hogy bajom essék – mondta, áthúzva a hosszú cérnát.

Nem mondott magától semmi többet, és Agnesből csak annyit tudtam kiszedni, hogy Sir Bloet aranyos, mert hozott neki egy ezüstpennyt – kétségkívül az eljegyzési ajándékok részeként.

Agnest túlságosan lefoglalta a térde, hogy bármi mást is mondjon.

Félúton hazafelé abbahagyta a panaszkodást, aztán erősen eltúlozva bicegett, amikor leszállt a deresről. Azt hittem, csak figyelmet követel, de amikor megnéztem, láttam, hogy a var teljesen lejött a sebéről, aminek a környéke vörös és bedagadt.

Lemostam, olyan tiszta kelmével kötöttem be, amilyet csak találtam (attól tartok, Imeyne egyik fátyla lehetett – az ágy lábánál álló ládában leltem rá) és rávettem, hogy csöndben üldögéljen a tűz mellett és játsszon a lovagjával, de aggódom. Ha elfertőződik, az komoly bajt okozhat. Az 1300-as években még nem voltak mikrobaölők.

Eliwys is aggódik. Nyilvánvalóan arra számított, hogy Gawyn visszaérkezik ma este, és egész nap folyton odament a válaszfalhoz, kinézni az ajtón. Még nem tudtam rájönni, mit érez Gawyn iránt. Néha, mint például ma, azt hiszem, szereti és fél attól, amit ez mindkettejük számára jelent. A házasságtörés halálos bűn volt az egyház szemében, és emiatt gyakran halálos veszély is. Ám többnyire meg vagyok győződve, hogy a férfi amourja viszonzatlan, hogy Eliwys a férje miatt aggódik ennyire, tudomásul sem veszi Gawyn létezését.

A tiszta, elérhetetlen hölgy az udvari lovagregények ideálja volt, de az is világos, hogy a férfi sem tudja, vajon asszonya szereti őt vagy sem. Az, hogy megmentett engem az erdőben, meg a története a renegátokról csupán próbálkozás volt, hogy imponáljon a nőnek (ami sokkal imponálóbb lett volna, ha tényleg lett volna ott húsz renegát, mind állig fegyverkezve kardokkal, buzogányokkal meg csatabárdokkal). Nyilvánvalóan bármit megtenne, hogy megnyerje a nő kegyét, és Lady Imeyne ezzel tökéletesen tisztában van. Ez az oka, azt hiszem, amiért elküldte a férfit Courcyba.