Shaw folyó völgye, Barlow's End

Drakónis határvidék. Egyesült Világok

3026. október 3.

– Dom, figyelj a baloldalra! – kiáltotta Dechan Fraser, miközben egy Kommandósra tüzelt, amely előtört fedezékéből, hogy leadjon egy rakétasorozatot. Árnyéksólymának Martell lézere súrolta az Eridani mechet, és bár Dechan nem látott komoly sérülést, az ellenséges mech-harcos visszasietett gépével a fedezékbe.

Megfogadva Fraser kiáltását, Dominguez kilencven milliméteres lövedékeket és lézersugarakat küldött a két ellenséges mech felé, amelyek a töltés árnyékában próbáltak előretörni.

A folyóvölgyben a visszavonulás már jó félórája folyt. A Könnyű Század és Stane százados emberei rövid ugrásokkal haladtak előre, felváltva tüzelve, majd futva. Miután sikerült fedezékbe húzódniuk, a Könnyű Század zárótűzzel fedezte Stane egységét.

Laskowski százados mechje még a harc elején eldőlt, mivel a lába találatot kapott. Az Eridani mechek előrenyomulása miatt Dechan kénytelen volt magára hagyni a századost, különben a század megsemmisülését kockáztatta volna. Ha a százados túléli az összecsapást, minden bizonnyal ki lehet majd váltani a Lovasoktól. De addig is Dechan viselte a felelősséget a századért.

– Hé, Fraser! – szólt Tennler őrmester a taktikomba. – Hol marad a segítség?

– Honnan a fenéből kéne tudnom? Kérdezd Chan őrnagyot. Ő vezeti ezt a hadműveletet.

– Próbáltam, édesem. De a komm-csatorna csupán zörejekkel van tele.

– Nagyszerű – Dechan remélte, ez nem azt jelenti, hogy Chant és a Dragonyosok maradékát elfogták. Megpróbálta elhitetni magával, hogy csak a sziklák árnyékolják le az adást, és nehezítik meg az összeköttetést.

A Lovasok erőteljesen támadtak, nem hagyva neki túl sok időt, hogy a többiekért aggódjon. Dechan felismerte a támadók stratégiáját. Az Eridani mechek közvetlenül az előtt növelték a nyomást, hogy támogatást kaptak a kiszáradt folyóvölgy partja mellett húzódó magasabb terepről, ami azt jelentette, hogy a Fehér Boszorkányok a déli part mellett vonulva ismét felzárkóztak. Felnézett. Igaza volt: a halványkék Zeusz, amely eddig is a Fehér Boszorkányok támadó éleként szolgált, megjelent a töltés peremén.

– Fedezékbe, emberek! Ellenség két óránál!

A Zeusz társaival Stane Századára készült lecsapni – akiket jól láthatóan könnyű prédának tartottak –, míg a Dragonyos mechek azon igyekeztek, hogy mielőbb elérjék a Könnyű Század által biztosított soványka fedezéket. Tűz zúdult a menekülő gépekre. Névrokonához hasonlóan a Zeusz villámokat és mennydörgést hajigált.

Stane Főnixsólymát egy teljes rakétasorozat elkapta, és a földre döntötte. A mech becsapódott a talajba, azután mozdulatlan maradt. Stane csapata szinte azonnal megpróbálta körbevenni őt, hogy fedezzék vezetőjüket. Rég elfelejtették már a ládákat, amelyeket a terv szerint meg kellett volna szerezniük. Elesett századosukhoz érve egy Griff és egy Rozsomák felkapta a F-sólymot és elvonszolta, míg a század maradéka megpróbálta visszaszorítani az ellenséget.

– Fedezzétek őket! – kiáltotta Dechan.

A Könnyű Század fülsüketítő tűzzel válaszolt, amely visszavetette a támadókat. A Zeusz kivételével a töltésen levő összes mech visszavonult. Stane Századának ütött-kopott gépei így végül eljutottak Fraser állásához. Amint áldozata földre került, még a Zeusz is inkább visszahúzódott, mint hogy a bosszúszomjas Dragonyosok egyetlen célpontja legyen.

Csend ereszkedett a völgyre, pihenőt biztosítva mindkét harcoló félnek, és egyben lehetőséget, hogy enyhítsék az ádáz lövésváltás során szerzett bénító hőfelhalmozódást.

Dechan arra használta fel az időt, hogy megszámolja a megmaradt Dragonyosokat. A Könnyű Században még nyolc használható mech maradt, míg Stane századában kilenc, beleértve a századosét is. Stane egyik katonájának jelentése szerint a százados mechje még harcképes állapotban van, de a századost már kiszedték belőle. Ez összesen tizenhat csataképes mechet jelent. Nem, tizenhetet. Waller százados egyik emberét elszakították a saját századától, aki csak most csatlakozott a csapathoz. A többi gépet szétmarcangolták.

Dechan, aki régebben egy század vezetéséről álmodozott, most két század rangidős tisztjévé lépett elő. Az álmában szerepelt pozícióval szemben a valóság viszont valóságos rémálom volt.

Egy egység csatamechjei jó ideig tudnak harcolni, mielőtt a számuk észrevehetően megcsappanna. Idővel azonban a sok sérülés elkezd megmutatkozni. Gépek esnek el, emberek halnak meg. A „Csoportos Harci Veszteség” kifejezés jutott önkéntelenül Fraser eszébe. Annakidején az akadémián megtanulta a CsHV kiszámításához szükséges képleteket. A szigorú matematika részletesen kifejtette, hogy egyenletes erejű ellenséges tűz mellett az azonos súlycsoportú csatamechek harcászati szempontból nagyjából ugyanakkor válnak működésképtelenné. Kellemetlen gondolat, de nem hagyhatta figyelmen kívül, ha két századának ütött-kopott maradékára nézett. A legkönnyebb gépek nem álltak már messze attól a határtól, amikor tömegesen kezdenek pusztulni.

A lőszerrel még ennél is rosszabban álltak. Dechan tudta, hogy a saját RHR rekesze kifogyott, és egy gyors ellenőrzés kimutatta, hogy mindenkinek nagyon kevés lőszere maradt. Volt, akinek csupán egy vagy két sorozatnyi, ami hamarosan arra kényszeríti őket, hogy kizárólag az energiafegyvereiket használják. Mindent egybevetve, az összegzés alján túl sok nulla szerepelt. Ha a csata még jobban elhúzódik, nem lesz semmi esélyük.

Hogy még rosszabb legyen a helyzet, nem volt kapcsolatuk sem Chan őrnagy csapatával, sem pedig Waller százados századával. Magukra maradtak.

– Nos, hol a segítség, Fraser? Lemészárolnak minket! – kérdezte Tennler.

– Szent Unity! Honnan kéne tudnom? – kiabálta Dechan a komm egységbe. – Talán őket is elkapták a Lovasok.

Ahogy kimondta, Dechan rögtön az ajkába is harapott. Kezdte elveszteni a hidegvérét. A többiek úgy tekintettek rá, mint az egyetlen megmaradt tisztre. A kiabálás semmit sem old meg, csak tovább ront a morálon. Amikor úgy érezte, sikerült kissé lenyugodnia, megszólalt:

– Azt hiszem, saját magunknak kell kikecmeregnünk ebből a helyzetből.

– Mi lesz a zsákmánnyal? – kérdezte egy hang, amelyet Dechan nem ismert fel. A kérdés Stane Századának frekvenciájáról jött.

– Újra megpróbálhatnánk megszerezni – javasolta Rand tizedes, igaz csak fél szívvel.

– Szétlövethetnénk rögtön a seggünket is – ellenkezett Tennler. –Miért nem ugrunk ki innen, és indulunk a dobóhajókhoz? Az Egyesültek hagynak elmenni, ha itt hagyjuk nekik a játékszereiket.

– Nem hiszem – mondta Dechan. – Amint visszaérünk a síkságra, könnyű célpontot nyújtunk a Boszorkányok számára. A CsHV-nk túl magas, halottakat hagynánk magunk mögött, mielőtt kiérnénk a lőtávjukból.

– Miért törődnének velünk? – hárított Tennler.

Dominguez tizedes vágott közbe, hogy válaszoljon.

– Dragonyosok vagyunk. Most éppen könnyű célpontot kínálunk. A Boszorkányok jól emlékeznek Quentinre. Jól jönne nekik ez a kis hírnév az agyoncsapásunk miatt. A Lovasoknak nincs szükségük a hírnévre, de velük még nagyobb a gond. Büszkék. Emlékeznek Hoffra is. A barátaink odakint nem szeretnék azt látni, hogy itt hagyjuk a bulit, mielőtt ők alaposan kiszórakozzák magukat.

– És mivel a valódi barátaink még mindig nem jelentek meg – vetette közbe Dechan, – csak a vész esetére fenntartott menekülési terv marad. Vissza kell vonulnunk a folyómeder mentén. A folyópart nyugat felé alacsonyodik, és a talaj is egyenetlenebbé válik. Ha eljutunk odáig, a terepet fedezékként tudjuk használni anélkül, hogy amiatt kellene aggódnunk, hogy a meztelen hátunkat lövöldözik.

Volt egy kis morgás, de senki nem tudott jobb ötletet. Dechan éppen rövid szakaszokba kezdte osztani a túlélőket, de hirtelen rakéták robbantak a közelükben. Kettő elkapta a Sólymát, míg egy másik eltalálta Donal Cameron Gerelyét. A legtöbb csak a sziklákba fúródott a fejük felett, zörgő törmeléket zúdítva rájuk.

Dechan felnézett, és a Zeuszt látta, amint kitárt karokkal keres célpontot következő sorozatához. Más mechek is csatlakoztak hozzá, hogy végleg elintézzék a meglepett Dragonyosokat. A Boszorkányok is körbeértek, egészen a Dragonyosok állásai mögé. A töltés teteje az

Egyesült Világ zsoldosainak tökéletes lőállást nyújtott a lent lapuló mechekre.

A Dragonyosok elindultak a folyómederben, jobb fedezéket keresve. Dechan fedezte őket, és megpróbált egy ellenséget a célkeresztbe fogni. Mielőtt azonban a célhálója zölden villant volna, az ellenséges mech páncélja szertefoszlott egy nehézlézer és egy protonágyú találataitól, maga a mech pedig visszatántorgott a fedezékébe. A Boszorkányok visszahúzódtak.

Dechan egészen addig nem értette, mi történt, míg egy Hadvezér fel nem tűnt a túlsó parton. A mech csillogó páncélja egy pillanatra elkápráztatta a szemét, de azután meglátta a vicsorgó farkasfejet.

– Kell egy kis segítség, srácok?

A Hadvezér folyamatosan tüzelt a visszavonuló Boszorkányokra, miközben a pilótája Dechannal beszélt. Kisvártatva egy Awesome jelent meg a Hadvezér balján, és egy Vadász dörgött fel jobboldalt. A Zéta Zászlóalj megérkezett.

– Mi tartott ilyen sokáig, srácok? Már azt hittük, egyedül maradtunk.

– Akadt egy kis gond egy keményfejű Kígyóval – közölte zord hangon a mech-harcos. – Tartsa a vonalat. Jamison ezredes akar magával beszélni.

Kis szünet következett, míg a pilóta továbbkapcsolta a vonalat.

– Ki a rangidős parancsnok? – hallatszott Jamison nyers hangja.

– Azt hiszem, én, ezredes. Fraser hadnagy, uram. A Könnyű Századdal és Stane századával vagyok itt, uram.

– Mi történt Chan őrnaggyal és a többiekkel?

– Más útvonalon indultak el, hogy megpróbálják elcsalogatni a Lovasok egy részét. Egy órája azonban elvesztettük velük a kapcsolatot. Laskowski százados elesett, feltehetőleg elfogták. Stane százados viszont velünk van, de eszméletlen.

– Unity szerelmére! – Jamison egy pillanatig csendben volt. – Hol van a prototípus?

– Itt lent a folyómederben, kint a nyílt terepen, ahol leesett, mikor Stane-t eltalálták. – Dechan habozott, aztán úgy döntött, részletesen leírja az ezredesnek a helyzetet. – Senki nem akar érte menni. Kész öngyilkosság lenne odamerészkedni, mi pedig a CsHV szélén állunk. Még ha Zéta fedez is, az embereink felét elvesztenénk egy ilyen próbálkozásban.

Dechant kis időre kikapcsolták a vonalból, míg Jamison megtárgyalta a helyzetet az alparancsnokaival.

– Kapcsolatot létesítettem Channel és Uchimayával – jelentette be Jamison, amikor újra Dechan csatornájára kapcsolt. – Harmincöt mérföldre lent vannak a folyó mentén, de Waller egységéről még mindig nincs hír. Büdös nekem ez a helyzet.

– Fraser, ideje megálljt parancsolni a további veszteségeknek. Készüljön fel a kivonulásra. – A kapcsolat most fennmaradt, amíg Jamison a századosához szólt a Hadvezérben. – Lucas, robbantsd az atomjaira azt az átkozott szemétdarabot. Ha kivinni nem is tudjuk a prototípust, nem fogjuk itt hagyni az ellenségnek. Azután fedezd Dechan csapatait, amíg kijutnak innen. Hazamegyünk. Remélem, megtaláljuk Waller embereit az úton.

– Mi lesz a Ryukennel? – kérdezte Dechan.

– Odalöktek titeket az ellenség prédájának, úgyhogy most viszonozzuk a szívességet.