MÁSODIK KÖZJÁTÉK
A KÉT TRÓN

A kekoni történelem Három Korona néven ismert időszakát követően, amely azzal ért véget, hogy a Hunto királyi vérvonal elpusztította önmagát, a két hódító királyság – északon Jan, délen Tiedo – az idők által szentesített módon próbálta fenntartani a békét a két ország között: a királyi gyermekek kicserélésével. Tiedo királyi házának második fiát Jan királyi udvarába küldték. Jan uralkodójának három gyermeke született, de csak egy volt fiú, így helyette az idősebbik lányt ajánlotta fel túszként Tiedónak.

Tiedóban Jan fogoly hercegnője és az elsőszülött herceg váratlanul mélyen egymásba szerettek, és összeházasodtak. Amint azonban a herceg apja örökébe lépett, felesége nyomására megtámadta a királyné szülőföldjét, Jant, hogy egész Kekont uralma alá hajtsa. A történészek körében vitatott, milyen mértékben hajtotta a királynét a politikai ambíció, a férjébe vetett vak bizalom, illetve a családja iránti neheztelés, amiért elcserélték. Az új király eleinte vonakodott, miután azonban Janban élő öccse gyanús körülmények közt életét vesztette egy edzés közben történt balesetben, hallgatott felesége bátorító szavára, és hadat üzent.

Vetélytársuk, Jan uralkodója intelligens volt, de beteges. Bár akkoriban ritka volt, hogy nők Zöldcsont-kiképzést kapjanak, kisebbik húgának megengedték, hogy kitanulja a jádediszciplínákat. Egy harcoshoz ment feleségül, aki Jan hadseregének híres tábornoka lett; később a hercegnő maga is kulcsszerepet töltött be a nővére és sógora elleni hadjáratban. A Jan-ház végső győzelme, amire kétszáz évvel később került sor, egyetlen királyság uralma alatt egyesítette a szigetet. Fővárosa az északi parton helyezkedett el, ahol a mai napig áll. Bár az északi és déli királyságok közti harc sokkal tovább tartott, mint ameddig kirobbantói éltek, a kekoni történelemnek ezt a szakaszát a mai napig a Háborúzó Nővérek Korszakának hívják.

A kekoniak általánosságban rossz véleménnyel vannak erről a korszakról, mivel az elhúzódó háború legyengítette az országot, és csökkentette jádeharcosainak számát, ami lehetővé tette, hogy egymást követő idegen megszállók vessék meg a lábukat a szigeten. Ettől függetlenül aránytalanul sok kekoni regény és film játszódik ebben az időben. Jan áruló hercegnőjének és Tiedo hercegének szerelme a történelem nagy szerelmi történetei közé tartozik, az ebből következő, két nővér közti háború pedig az egyik legtragikusabb drámának számít. Kekon leghíresebb, ebben a korszakban játszódó klasszikus színdarabja, A két trón gyakran idézett első mondata a földi konfliktusok eredetével foglalkozó deitista filozófiát idézi: „A nagy háborúk apró sérelmekből születnek.”