[1] Dr. King, aki ezt a vádat felhozza ellene, ilyen szavakkal fejezi ki rosszallását: „Ám jellemének legutálatosabb vonása a pénzsóvárság, mely olyan bűn, melyet emlékezetem szerint egyetlen ősének sem róttak fel történészeink, és amely alantas és kicsinyes lélek biztos jele. Tudom, egyesek felhozhatják védelmében, hogy egy száműzött hercegnek takarékosnak kell lennie. Ez így is van; mindazonáltal erszényének, míg csak van benne valami, mindig nyitva kell állnia, hogy megsegítse barátait és követőit a szükségben. II. Károly király utolsó petákját is megosztotta volna kicsiny családjával a száműzetésben. Én viszont tanúja voltam, midőn ez az úr kétezer Lajos-arannyal pénzesládájában azt színlelte, hogy ínségben él, és pénzt kölcsönzött egy bizonyos hölgytől Párizsban, aki maga szűkös viszonyok között tengődött. Leghűségesebb szolgáit, akik minden bajában kitartottak mellette, zsugorin jutalmazta.” - King: Emlékiratok. (Walter Scott jegyzete)

[2] Miért gyötörsz panaszaiddal?

[3] Az első postaállomás az Edinburgből Moffaton át Dumfriesbe vezető úton. (Walter Scott jegyzete)

[4] Tartani a föveget vagy kendőt, ami elválasztja egymástól a verekedő iskolás fiúk csapatait. (Walter Scott jegyzete)

[5] Szűk szoros a város északi pereménél, mely legfeljebb kecskék és iskolás fiúk számára járható. Az út ott vezet el a vár sarka alatt, ahol a falak a sziklameredély legszélén emelkednek. A felsőbb osztályok „ördögfajzatjai” között olyan népszerű lett virtuskodásból megjárni ezt az ösvényt, hogy egy időben még őrszemet is állítottak a próbálkozók visszariasztására. A kilenc lépcsőfok közül az egyiket azért tartották biztonságosabbnak a többinél, mert ezen a hegymászó megkapaszkodhatott egy csalán gyökerében; ily veszedelmes módon lehetett feljutni erre a dicső helyre. A Cowgate Kapu megmászása, különösen hógolyózásra alkalmas időben, szintén ritka nagy élvezetnek számított, minthogy a kapu orma bevehetetlen bástyája volt a fiúknak, akik onnan hajigálták lövedékeiket a járókelők bosszantására. A kaput azóta lebontották, és valószínűleg nagyobbrészt már a legénység is eltűnt a föld felszínéről, akárcsak az erődítmény, melyet vigyáztak. Elgondolni, hogy valaha a szerző, noha a természet nem tette alkalmassá az efféle mulatságokra, maga is egyike volt e rettenthetetlen ifjaknak, szomorú emlék annak a számára, aki segítség nélkül ma már egy csermelyt sem tud átlépni. (Walter Scott jegyzete)

[6] Nyújtsd ki a kezed.

[7] Minervát megidézve.

[8] Az edinburghi Országház nagytermét régen egy fal osztotta két, egyenlőtlen nagyságú részre, melyek közül a belsőt a bíróság és a törvénytudorok használták, míg a külsőben írószerárusok, játékkészítők és mások asztalai sorakoztak, mint manapság egy bazárban. Amint az Az egyenes jellem című régi színdarabból kitetszik, ugyanez volt a helyzet annak idején a Westminster Hallban is. Ámde azóta már kitakarította Minósz mindkét csarnokát, s nem tűr meg többé bennük semminő kereskedést, csakis a sajátját. (Walter Scott jegyzete)

[9] Legrosszabb példa.

[10] A Dirletoni Sir John Nisbett kételyei és kérdései a jog, de kiváltképp a skót jog tárgyában, valamint Sir James Stewart műve, a Dirletonnak a skót jog tárgyában támasztott kételyei és kérdései eloszlatva és megválaszolva nagy tekintélyű skót jogtudományi munkák. Mint rendesen, a kételyeket itt is nagyobb becsben tartják, mint a válaszokat. (Walter Scott jegyzete)

[11] Egészen a legutóbbi évekig minden ügyvéd, aki patvaristából az ügyvédi testület tagja lett, latin beszédet mondott a bíróság, a jogi kar és a hallgatóság előtt, melyben világos okfejtéssel mondott néhány szót a polgári jog valamelyik passzusáról, hogy ezzel mutassa meg latin és jogi tudományát. Ezenkívül egy percig kalapját is fején tartotta, érvényesítendő azt a jogát, hogy fedett fővel is megjelenhet a bíróság előtt, mely szokás állítólag a nagybecsű jogásztól, Sir Thomas Hope-tól ered, akinek két fia is ült a bírói pulpituson, míg ő maga megmaradt az ügyvédek padján. Később ezt a szertartást eltörölték, mondván, hogy feleslegesen emészti a bíróság idejét. Az új ügyvéd manapság csupán felesküszik a kormányzatra, fogadalmat tesz, hogy megtartja testülete törvényeit és privilégiumait. (Walter Scott jegyzete)

[12] Amint szokás.

[13] Bűncselekményt… kihágást.

[14] Valószínűleg Mathiesonról van szó, dr. Adam elődjéről, akinek az emlékét a szerző és iskolatársai mély hálával őrzik. (Walter Scott jegyzete)

[15] Mit neked lant.

[16] A skót jog neves tudora. (Walter Scott jegyzete)

[17] Közismert s mindmáig emlékezetben tartott tény, hogy amikor még a parlamenti képviselőknek korlátlan előjoguk volt ingyen igénybe venni a postaszolgálatot, csupán kézjegyükkel ellátva a borítékot, igen különös esetek is előfordultak. Egy nemes lord azzal fejezte ki nagyrabecsülését egy bizonyos ezrednek, hogy minden katonának és tisztnek aláírásával bérmentesített borítékot adományozott. Szokásban volt ezenkívül megőrizni a borítékokat, és abban küldeni a választ, hogy a levelezés addig tartson, míg csak a boríték szét nem foszlik. (Walter Scott jegyzete)

[18] Isten veled, őrizz meg emlékezetedben.

[19] Tagadtatik, a. m. „tagadom”.

[20] Utalás a tréfás régi dalra, melyet minden skót ismer:

A vénember lova
Szegényember lova
A vénember lova
   Felfordult Dundee-nél.
                            (Walter Scott jegyzete)

[21] Leendő.

[22] Kivétel erősíti a szabályt.

[23] Állhatatlan, mint a víz - nem gyarapszik… elég ennyi.

[24] Kerülő úton, a. m. „fondorlattal”.

[25] A művészet örök, az élet rövid.

[26] A kicsiny és jelentéktelen terecskét, melyet Brown’s Square-nek hívnak, építése idején Edinburgh építészeti stílusának különlegesen elegáns és pompás díszeként köszöntötték. Minden egyes ház, a méltatók szavával élve, „önmagában befejezett volt”, avagy újabb keletű szóval, „önmagában zárt egység”, 1763-4 táján épült; és minthogy a város régi negyede nincsen távol tőle, és könnyen megközelíthető, hamarosan sok lakója lett a térnek azok közül, akik voltak olyan bátrak, hogy elmerészkedjenek a Fő utcától ily csekély távolságnyira. (Walter Scott jegyzete)

[27] Bírói fövegekről.

[28] Szokásod szerint.

[29] Mindenkit a maga vágya irányít.

[30] Rosszul választott pajzzsal.

[31] Rob Royról már hallottunk eleget, a kelleténél is többet. Alan Cameron, akit közönségesen Mhor strázsamesternek hívtak, ugyanebben a korban élt, híres betyár, testi erejéről, bátorságáról és nagylelkűségéről volt ismeretes. (Walter Scott jegyzete)

[32] Válaszfal, mely kettéosztja a skót házakat. (Walter Scott jegyzete)

[33] Fából készült polcos állvány, melyen a skót házak konyhájában a tányérokat tartják. (Walter Scott jegyzete)

[34] Jaj, elég már.

[35] Bizonyságom, hogy egész éjjel virrasztottam.

[36] Régi időktől fogva közönségesen ez a manapság jószerével elhagyatott sikátor szolgált átjáróul a Fő utca és a déli hóstát között. (Walter Scott jegyzete)

[37] XVIII. századi kalapviselet.

[38] Minden gyanún felül áll.

[39] Barátságból… részvétből.

[40] A többi teljesen ismeretlen.

[41] Lazac ikrájából készült, sóval tartósított csalétek. Megduzzadt folyóban, október havának táján szinte halálos biztonsággal hat. (Walter Scott jegyzete)

[42] Vízsugár.

[43] Ne essünk túlzásba.

[44] Lásd A szerző jegyzetei-t: I.

[45] Éppoly harcias, mint bölcs.

[46] Elrejtőzve.

[47] Feketék a jácintok.

[48] Legyőzöm a győztest, tehát legyőzlek téged.

[49] Tettleg.

[50] A Buckhaven Története című népkönyv közismert szereplője. (Walter Scott jegyzete)

[51] Gyám.

[52] Ügyvivő.

[53] Hivatalából felmentve.

[54] Polgári ügyben… bűnügyben.

[55] A bérbe adás veszélyéről és hasznáról.

[56] E dal eredeti változata Cowley szellemes komédiájának, A pártfogó-nak első kiadásában található. A Coleman Street-i kőfaragó címet viselő második, átdolgozott kiadás már nem tartalmazza.

BLADE KAPITÁNY:
   Haha, fiúk, ez ám a jó kis nóta:
   Legényeink mind csuda-csuda vígak,
   Mert nyakló nélkül ittak.

KŐFARAGÓ:
   Nekem egy katonám.

DOGREL:
   Nekem kettő, komám.

BLADE:
   Nekem három, az ám.

KŐFARAGÓ:
   Meg az én katonám.

EGYÜTT
   Ahová csak nézek, mindenki részeg, mint a csap, csuda részeg,
   S legényeink mind csuda-csuda vígak… stb.

Ez a dal eredeti szövege, melyet a regényben némiképp megváltoztatott és kibővített formában közlünk. A darabot első ízben II. Károly jelenlétében adták elő 1641-ben, amikor a király még walesi herceg volt. A dal szövegét szerencsés kézzel zenésítették meg. (Walter Scott jegyzete)

[57] Jó ruha, a. m. „jó bőr”.

[58] Vak Rory a hagyomány szerint hírneves muzsikus volt. (Walter Scott jegyzete)

[59] Bizonyos, hogy sok esetben a vakok, más szerveik állandó gyakorlása révén, megtanulják pótolni elvesztett szervüket, mit általában pótolhatatlannak vélnénk. Olvasóink gondoljanak a híres knaresbroughi vak Jackre, aki utak kitűzésével kereste kenyerét. (Walter Scott jegyzete)

[60] Szakadékos hegyoldal Moflatdale-ben. (Walter Scott jegyzete)

[61] III. Vilmos király megfontoltsága és mérséklete, valamint a korlátlan türelemről vallott elvei megfosztották a cameroni hitűeket az alkalomtól, melyre pedig oly hőn áhítoztak, hogy megtorolhassák a püspöki uralom alatt rajtuk esett injuriákat, és hogy megtisztítsák a rögöt, amint ők mondották, a ráömlött vér szennyétől. Ezért szemükben a Forradalom félúton megállt, hiszen nem hozta meg sem a skót egyház újjáépítését régi pompájában, sem pedig a szentek halálának megbosszulását üldözőiken. (Walter Scott jegyzete)

[62] Nagy hírű boszorkánymester, akit varázslásért és egyéb vétségekért Edinburghben kivégeztek. (Walter Scott jegyzete)

[63] Tessék-lássék.

[64] Lásd A szerző jegyzetei-t: II.

[65] A részleteket Pitscotie: Skócia történelme című művében találja az olvasó. (Walter Scott jegyzete)

[66] Lásd A szerző jegyzetei-t: III.

[67] A ló farán.

[68] Szolgálattevő lovag.

[69] Végső menedék.

[70] Személyhez szóló érv… asszonyhoz szóló érv.

[71] Ficánkolás.

[72] Lidércláng.

[73] Gyógyítás mestersége.

[74] Azonnal.

[75] A (professzor) urak jelenlétében.

[76] Lásd A szerző jegyzetei-t: IV. - Peter Peebles.

[77] A Királyi Felségre (mondom).

[78] Viszont.

[79] Közkeresetként.

[80] Függő perrel.

[81] A nyilvános hely közös otthon.

[82] A régimódi skót udvariasság. - A szerző ifjúkorában szó szerint követték az itt felsorolt udvariassági szabályokat a társas életben, ahol korántsem volt szokatlan esemény egy véletlen összehozta gyülekezetben, hogy olyan személyek találkoztak, kik az 1745-ös polgárháborúban egyik vagy másik oldalon fegyvert fogtak. Emlékezetem szerint mi sem lehetett nemesebb vagy illendőbb ama tiszteletnél, mellyel a régi ellenfelek egymás meggyőződésének adóztak. Természetesen általános értelemben mondom. Magam is tanúja voltam egy-két explóziónak. (Walter Scott jegyzete)

[83] Ez a kicsiny, sötét kávémérés, mely azóta már leégett, mintegy harminc esztendővel ezelőtt az Országház ama jogászainak s irodásainak volt kedvenc tanyája, akik még őrizték a meridián ősi skót szokását, amint a délidőben elfogyasztott kupica pálinkát nevezték. Ha valaki szemmel tartotta őket, láthatta, hogy dél közledvén, már igen fészkelődtek ültükben, és sűrűn váltottak pillantást íróasztalaik mögül, mígnem végül valamelyikük, aki megfelelőképp előkelő és méltóságteljes megjelenésű volt, magára vállalta a menet vezetésének dicső tisztét, s ők elindultak az égen húzó vadlibák módjára, s keresztültörtetve a tömegen, átvágtak a téren avagy közön, és egymás után belépve a kávémérésbe, a pincér kezéből nyomban átvették a meridiánjukat, amely már ott várta őket kikészítve a söntéspulton. Nap mint nap így tettek; és habár közben nem beszéltek egymással, úgy tűnt, valamiképp társadalmi kötelezettségüknek érezték, hogy közösen vegyenek részt e szertartásban. (Walter Scott jegyzete)

[84] Szakszerűen.

[85] Nagy tenger.

[86] Ezt az anekdotát egy vállalkozó kedvű cigányról mesélik, aki elhatározza, hogy mindenáron kanalat farag egy kos tülkéből. (Walter Scott jegyzete)

[87] A hagyomány a filozófiai hajlamú zseniális Lord Kaimesnek ily szertelen beszédmodort tulajdonít. (Walter Scott jegyzete)

[88] Újabban talált.

[89] Begyűjtött és behozott gabona.

[90] Bizonytalan időre.

[91] Atyai tekintély.

[92] A skót bírák kiváltsága, hogy idő szerinti megbízatásuk mellé a Lord címet illeszthetik. Minthogy azonban e hivatali méltóságok nejei semmi módon nem osztoznak a férjüket illető tiszteletben, ők csupán lordi férjük családi nevével díszeleghetnek. A hölgyek azonban nem mindig nyugodtak bele a törvények eme rendeletébe, mely kétségtelenül némiképp következetlen. A hagyomány azonban azt tartja, hogy e címre támasztott igényüket azon melegében elutasította V. Jakab király, az az uralkodó, aki megalapította a Bírói Testületet. - Én lordot csináltam a parasztokból - mondta -, de ki az ördög lenne olyan bolond, hogy ladyt csináljon ezekből a banyákból? (Walter Scott jegyzete)

[93] Lásd A szerző jegyzetei-t: V. - Zendülők támadása a netherbyi Sir James Graham dagálygátja ellen.

[94] Minden ismeretlen rettegni való.

[95] Szereplő személy.

[96] Szökési szándék.

[97] Hivatala okán.

[98] Semmi újat nem jelent az ügyben.

[99] Milton: Elveszett paradicsom. - Jánosy István fordítása.

[100] Hatalom (jogi latin).

[101] Karhatalom.

[102] A király egészségére. (Walter Scott jegyzete)

[103] Szobalány.

[104] Harci név.

[105] Bizonyára mindenki emlékszik ezen ünnepi népszokás némely esetére, amikor figyelemre méltóan szerencsésen sikerült a dalt a felköszöntőhöz idomítani. Az agg Neil Daw és fia, Nathaniel kivált igen örvendeztek ily alkalmakkor. (Walter Scott jegyzete)

[106] Robert Burns: Felföld, Hegyeim. - Szabó Lőrinc fordítása.

[107] Innen ezek a könnyek (a. m. „erről fúj a szél”).

[108] Lásd A szerző jegyzetei-t: VI.

[109] Nem sok lehetett akkoriban, mert még abban az időben is, melyre az én emlékezetem kiterjed, csupán egy kicsiny szekérrel hozták a londoni postát; és még élnek, akik emlékeznek arra, amikor a szekér csak egyetlenegy levelet hozott Edinburghbe, azt is az Angol Vászonkereskedő Cég bizományosának küldték. (Walter Scott jegyzete)

[110] A fülem hallatára mondta pontosan ugyanezen szavakat egy koros felvidéki úr a „Negyvenötösök” közül, amikor a George Street-i új Gyűlésteremről hallott. (Walter Scott jegyzete)

[111] Spanyol csipke.

[112] Hallgass.

[113] Lásd A szerző jegyzetei-t: VII. - Pácbaesett Pate szökése.

[114] Egy koros úriember, aki e könyv szerzőjével azonos nevet visel, szintén részt vett az 1715-ös eseményekben, és nem kevés nehézségek árán, Buccleuch és Monmouth hercegnőjének közbenjárására menekült csak meg a bitófától. Őkegyelmessége, aki nagy tekintéllyel és hatalommal bírt klánjában, elküldött érte, kinek érdekében a közbenjárásra vállalkozott, és intette őt arra a kockázatra, amit a lázadással magára vállalt, valamint hogy neki mekkora fáradságába került megmentése, s végül azzal végezte a kioktatást, hogy tudtára adta, hasonló hűtlenség esetén nem számíthat arra, hogy ismét felvállalja érdekei védelmezését. - Ahogy tetszik kegyelmességednek - válaszolt a nyakas, vén tory -, de félek, túl öreg vagyok én már ahhoz, hogy még egy alkalmam nyíljék rá. (Walter Scott jegyzete)

[115] Pásztorkodó vidékeken habozás nélkül megeszik az elhullott állatok húsát. (Walter Scott jegyzete)

[116] Méltóságán aluli.

[117] Embert barátjáról.

[118] Irányvesztett.

[119] A skót pint négyszerese az azonos nevű angol űrmértéknek. Széles körben ismert az adoma ama szegény honfitársamról, ki már nem viselhette tovább a déliek gúnyolódását a skót pénz kisebb névértéke miatt, s végezetül így fakadt ki: - Na jó, na jó. De azt vigye el az ördög, akinek kisebb a pintes mércéje! (Walter Scott jegyzete)

[120] Életművészek.

[121] Lelkierő.

[122] Másként.

[123] Ennek a szakasznak a fordítását Allantioni Sir Henry Stuart a következőképpen adja meg: „Az ifjúság, melyet a földi javakra mint legfőbb jóra felpillantani tanítottak, tanulékony növendéke lett a fényűzés iskolájának. Kapzsiság és pazarlás kéz a kézben haladtak. Eltékozolták a maguk vagyonát, s mohón vágytak birtokolni a másét, mindek következtében szégyen és megbánás, tisztesség és mérséklet, valamint minden más erény is hátrálni kényszerült.” - Sallustius Művei, Eredeti Essaykkal Magyarázva, 2. köt. 17. old. (Walter Scott jegyzete)

[124] Jóslás Vergiliusból… jóslás Sallustiusból.

[125] Catilina csupa gazembert gyűjtött maga köré… Még ha valaki mentes volt is a bűntől, az ő társaságába kerülve a mindennapi érintkezés folytán a többiekhez hasonult.

[126] Elősorolván Catilina cinkosainak gonosz tulajdonságait, a szerző e megjegyzést fűzi hozzá: „Ha megesett, hogy olyan valaki került végzetes barátságába, kit magát még nem fertőzték meg a bűnök, együttlétük hatása, valamint az agyafúrtan elhelyezett csapdák hamarosan lebírták minden aggályát, és hasonlatossá tették kalauzaihoz.” - Sallustius Művei, Eredeti Essaykkal Magyarázva, 2. köt. 19. old. (Walter Scott jegyzete)

[127] Lásd A szerző jegyzetei-t: VIII. - Tolvajok és csempészek rejtekhelyei.

[128] Bölcsességgel és jámborsággal teljes.

[129] A baj forrása.

[130] Szilárd föld.

[131] Jó cimbora.

[132] Szent Winifreda, imádkozz érettünk.

[133] Úgy járkál, mint a falánk oroszlán.

[134] Orvosi utasítás szerint.

[135] Visszakozz.

[136] Vigyázz, nehogy Bellerophontész jeleinek légy vivője. - Utalás az Iliász-ra. (VI. 169-170.)

[137] Papi szó.

[138] Isten áldja!

[139] Kövérségről.

[140] Kimondottan.

[141] Shakespeare: IV. Henrik, II. - Vas István fordítása.

[142] Édes kettesben.

[143] Számosan viselnek a mai napig is oly jeleket, melyekkel a Természet látta el őket ekkép, még születésük előtt. Egy nemes hölgy tarkóján, kinek atyja még a zendülés előtti időben hosszú ideig halálbüntetés terhe alatt élt, a hóhérbárd jele volt látható. Egy másik hölgy pedig, akinek hét rokona esett el csatában, vagy végezte életét vérpadon, olyan gyermeket szült, akinek jobb vállát és karját végig apró bíborvörös lencsék borították, mint megannyi vércsepp. Sok más példát is idézhetnénk. (Walter Scott jegyzete)

[144] „Megmérettél a mérlegen és híjával találtattál.” - Bibliai idézet: Dániel 5, 25-27.

[145] Lásd A szerző jegyzetei-t: IX. - III. György király koronázása.

[146] Elfogatóparancs.

[147] Carlisle északi városkapuján sokáig ott díszlett még az 1745-ben kivégzett skót zendülők feje. (Walter Scott jegyzete)

[148] A felföldi csapatokat elsőnek az ünnepelt Chatham gróf vetette harcba, aki nem kevés dicsőséget szerzett magának azzal, hogy az ország s a kormányzat védelmére szólította fel a skót vitézséget. Melyet pedig oly gyakran épp ellene tüzeltek. (Walter Scott jegyzete)

[149] Köznapi nyelven: a feszítővas és a balta. (Walter Scott jegyzete)

[150] Kártérítésként.

[151] Per ura.

[152] A lelkiismeret ítélőszéke előtt.

[153] Lásd A szerző jegyzetei-t: X. - Bányász és sóvájár.

[154] A per folyamán.

[155] Az asszony mindig változékony és hajlítható.

[156] Ha nem tisztán, legalább okosan.

[157] Ép és egész.

[158] Vadászkés.

[159] Evezőkkel és vitorlákkal; a. m. teljes erővel.

[160] Az ördög ügyvédje.

[161] Nem felejthető.