A SZERZŐ JEGYZETEI

I.
Jegyzet a VII. levélhez

A levélben foglaltak jobb megértéséhez ide kívánkozik egy jegyzet, mely bár nem nagyon szükséges az olvasónak, én mindazonáltal nagy örömmel írom, mert szívesen emlékszem mindarra a kedvességre, mely kiviláglik belőle. Kora ifjúságomban hosszabb ideig Kelso gyönyörű falvának közelében laktam, hol igen magányosan teltek napjaim. Kevés ismerősöm volt, társam alig, könyvekre pedig, melyek akkoriban jóformán nélkülözhetetlenek voltak boldogságomhoz, fölöttébb nehéz szert tenni. Ebben az időszakban nagylelkűségével és barátságával mélyen lekötelezett egy jótékonyságáról és meleg szívéről ismert idős hölgy, aki tagja volt a Testvérek Társaságának. Elhalt férje kiváló orvos volt, és egyéb értékek mellett egy kicsiny, de remekül összeválogatott könyvtárat hagyott özvegyére. Az idős hölgy pedig megengedte, hogy kedvemre böngésszek ebben a könyvtárban, és a kiválasztott köteteket hazahordjam azon feltétel alatt, hogy egyúttal mindig elviszek néhány traktátumot is, melyek felekezete doktrínáinak hirdetésére és terjesztésére nyomattak. Még ígéretet se csikart ki belőlem, hogy valóban el is fogom olvasni e műveket, mert joggal tartott attól, hogy ekképp ő maga kényszerítene ígéretem megszegésére, hanem csupán csak azt akarta, hogy kéznyújtásnyira legyenek tőlem a könyvek, melyekből okulhatok, ha valamely szeszély, kíváncsiság vagy véletlen arra késztetne, hogy hozzájuk folyamodjam.