N. Ny. Puskinának

Bolgyinóból Pétervárra, 1833. október 11-én

Angyalom, csak egy szót: menj el Pletnyovhoz, és kérd meg, hogy mire megérkezem, írassa ki a Törvénykönyvből (az 1774-es és 1775-ös esztendeiből) a Pugacsovra vonatkozó rendeleteket. Ne felejtsd el!

Mi van veled? Hogy van a hasad? Ebben a hónapban ne várj, november végére várj! Ne ijesztgess, ne rémisztgess, ügyelj az egészségedre, vigyázz a gyerekekre, ne kacérkodj a cárral, se Ljuba hercegnő vőlegényével! írok, intézem az ügyes-bajos dolgokat, és majd viszek neked töméntelen mindenfélét. Remélem, Szmirgyin pontos. A napokban küldök neki verseket. Tudod, mit beszélnek rólam a szomszédos kormányzóságokban? Lám, szerintük hogy dolgozom: Mikor Puskin a verseit írja, előtte egy messzely legfinomabb pálinka, felhajt egy pohárral, kettővel, hárommal – és máris elkezd írni. Ez aztán a hír-dicsőség! Ami pedig a te szépségedet illeti, annak a híre eljutott egészen a mi pópánénkig, azt mondja, te mindenkin túlteszel, nemcsak az arcod szépségével, hanem az alakodéval is. Mi kell még neked? Isten veled, csókollak és megáldalak benneteket. A néninek csókolom a kezét. Beszél már Masa? Jár már? Mi van a fogával? Szásának füttyöngetek. Isten áldjon!

VISKI L. LÁSZLÓ FORDÍTÁSA