Előszó

Süteményreceptek cukorbetegeknek?! – szinte látom az összevont szemöldököket, a szakmabeliek és lai­kusok csodálkozását és hitetlenkedését, rosszalló fej­csóválását. Mégis útjára bocsátjuk ezt a könyvet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem minden napra ajánljuk a süteményeket, inkább csak egyszer-egyszer, az ünnepi étkezéshez, hiszen egy diétát annál könnyebb betartani, minél közelebb esik a szokásos étrendhez. Nálunk pedig nehéz ünnepi ebédet, vacsorát sütemény nélkül elképzelni: ne érezzék magukat ilyenkor a cukorbetegek szám­kivetettnek, kirekesz­tettnek.

A diétázók feltétlen vegyék figyelembe a sütemények szén­hidrát­tartalmát, de a kalóriaértékét is. Ne felejt­sük el, hogy egyszerre nagy adag szénhidráttal nem szabad terhelni a szervezetet, ezért az elfogyasztható süteményadag egy darab. Mivel az a legjobb, ha a naponta engedélyezett szénhidrátot 6-7 részletben fogyasztjuk, igy nem is fér bele egy süteménynél több. Ha például 160 g szénhidrátot fogyaszthat a cukor­beteg, akkor reggelire 30 g, tízóraira 20 g, ebédre 45 g, uzsonnára 20 g, vacsorára 30 g, utóvacsorára 15 g esik. Ha valaki egy szelet sült húst egy nagy tál salátával ebédel, az adagba még belefér egy parfé vagy egy szelet saját készítésű diabetikus sütemény.

Ne felejtsük el, hogy a szervezet a gluko­nont úgy bontja és hasznosítja, mint a cukrot, tehát minden gramm gluko­nont bele kell számítani az étrendbe. Régebben 50 g-ban szabták meg a beszámítás alsó határát, ami téves, saját egészségünk érdekében minden gramm beszámítandó!

A felhasznált gluko­non – szorbit, nagyobb adagban hashajtó hatása van. Az egyéni érzékenységtől függ, ki mennyit bír el, de 10-20 g még mindenkinél jól tole­rálható. Az egész családnak, a nem cukorbeteg kör­nyezetnek sem árt – különösen ha túlsúlyosak –, ha nem túlcukrozott édességet, hanem a házilag sütött, csökkentett kalóriatartalmú süteményt fogyasztják, per­sze ebből is csak keveset. Ezeket a recepteket nemcsak cukorbetegek, hanem hízni nem kívánók is felhasználhatják, szem előtt tartva, hogy végül is csak az nem hizlal, amit nem eszünk meg.

Helyenként az adagolás egy személynek túl sok; a fele is elkészíthető, a hozzávalókat arányosan csökkentve. Még jobb, ha a kész süteményt szeletenként be­csomagolva a mélyhűtőben tároljuk, hiszen a poharas krémeken kívül minden hűthető. Sok tészta e nélkül is eláll, ezeket a recepteknél jelöljük.

dr. Földvári Márta

belgyógyász főorvos