Egerek és emberek

A biológiai tervezés szándékos emberi beavatkozás biológiai szinten (pl. egy gén beültetése), azzal a céllal, hogy módosítsuk egy élőlény alakját, képességeit, igényeit vagy vágyait, annak érdekében, hogy valóra váltsunk egy korábban megalkotott kulturális eszmét, például Eduardo Kac művészi elképzeléseit.

A biológiai tervezésben végül is nincsen semmi új. Az emberek évezredek óta használják, hogy átformálják magukat és más élőlényeket. Ennek egyszerű példája a kasztrálás. Az emberek nagyjából 10 ezer éve kasztrálják a bikákat, hogy ökör legyen belőlük. Az ökör kevésbé agresszív, így egyszerűbben beidomítható igavonónak. Az emberek saját fajtájuk fiatal hímjeit is kasztrálták, hogy elbűvölő hangú szoprán énekeseket, vagy olyan személyeket hozzanak létre, akikre nyugodtan rá lehet bízni a szultán háremének őrzését.

A legutóbbi haladás az organizmusok működésének megértésében – egészen sejt- sőt atomi szintig – korábban elképzelhetetlen lehetőségek előtt nyitott utat. Manapság például nem csupán kasztrálni tudunk egy férfit, de sebészeti és hormonkezelés révén a nemét is megváltoztathatjuk. De ez még nem minden. Vegyük csak azt megdöbbenést és undort, amelyet az keltett, hogy 1996-ban megjelent az újságokban és a televízióban ez a fénykép:

Nem, ez nem Photoshop. Manipulálatlan fotó egy valódi egérről, amelynek a hátába a tudósok szarvasmarha-porcsejteket ültettek. A tudósok képesek voltak irányítani az új szövet növekedését, és az emberi fülhöz hasonló alakúra formálták. Ez a folyamat hamarosan lehetővé teszi a tudósoknak, hogy mesterséges füleket alkossanak, amelyeket emberi testre lehet ráültetni.¹¹⁵

A genetikai tervezéssel ennél nagyobb csodát is lehet tenni, ezért kelt annyi etikai, politikai és ideológiai vitát. És nem csak ájtatos monoteisták ellenzik, hogy az ember átvegye Isten szerepét. Sok ateistát is éppúgy sokkol a gondolat, hogy a tudósok a természet helyébe lépnek. Állatvédő aktivisták ecsetelik a laboratóriumi állatok szenvedését a genetikai kísérletek során, és a háziállatokét, amelyeket szükségleteik és vágyaik figyelmen kívül hagyásával terveztek. Egyes emberi jogi aktivisták attól félnek, hogy a genetikai tervezést szuperemberek létrehozására használják majd, akik rabszolgává tesznek minket, többieket. A mai Jeremiások látomásai biodiktatúrákról szólnak, amelyek rettenthetetlen katonákat és engedelmes dolgozókat klónoznak. Az az érzés uralkodik, hogy túl sok lehetőség tárul fel túl gyorsan, és képességünk a gének módosítására gyorsabb ütemben fejlődik, mint az, hogy bölcsen és előrelátóan használjuk ki ezt a tudást.

Az eredmény az, hogy jelenleg a genetikai tervezésben rejlő lehetőségeknek csak egy töredékét használjuk ki. Leginkább azokat az élőlényeket tervezik át, amelyek mögött a leggyengébb politikai lobbi áll – növényeket, gombákat, baktériumokat és rovarokat. Például az E. coli, egy, az ember bélrendszerében élő (és amikor onnan kijutva halálos fertőzést okoz, címlapra kerülő) baktérium törzseit úgy tervezték át, hogy bioüzemanyagot termeljenek.¹¹⁶ Az E. colit és néhány gombafajt arra a célra is átalakították, hogy inzulint állítsanak elő, csökkentve ezzel a cukorbetegség kezelésének költségeit.¹¹⁷ Egy sarkvidéki halfajból kivont gén burgonyába ültetve hidegtűrőbbé teszi a növényt.¹¹⁸

Néhány emlős is alanyává vált a genetikai tervezésnek. A tejiparnak minden évben több milliárd dolláros veszteséget okoz a mastitis, egy betegség, amely a tehén tőgyét támadja meg. A tudósok most olyan genetikailag tervezett tehénnel kísérleteznek, melynek a teje lizosztafint tartalmaz, egy olyan vegyületet, amely megtámadja a betegséget okozó baktériumot.¹¹⁹ A sertéshúsipar, amelynek eladásait lecsökkentette, hogy a vásárlók tartanak a sonkában és szalonnában lévő egészségtelen zsíroktól, nagy reményeket helyezett egy kísérlet alatt álló sertéstörzsbe, amelyekbe egy féreg genetikai anyagát ültették. Az új gén hatására a disznók az egészségtelen ómega-6 zsírsavat annak egészséges rokonává, ómega-3-má alakítják.¹²⁰

A genetikai tervezés következő generációjának már gyerekjáték lesz a jó zsírokban gazdag sertés. A tudósoknak nem csupán férgek élettartamát sikerült a hatszorosára nyújtani, de zseniális egereket is létrehoztak, amelyek sokkal jobb memóriával és tanulási képességgel rendelkeznek.¹²¹ A pockok kis, zömök, egérszerű rágcsálók, és legtöbb fajuk egyáltalán nem hűséges. Van azonban egyetlen változatuk, amelynél a fiú- és lánypocok tartós, monogám kapcsolatot alakít ki. A genetikusok azt állítják, hogy sikerült izolálniuk a monogámiáért felelős géneket. Ha egy gén beültetése egy pocok Don Juanból hűséges, szerető párt varázsol, messze vagyunk-e attól, hogy képesek legyünk genetikailag áttervezni nem csupán a rágcsálók (és emberek) egyéni képességeit, hanem társadalmi struktúráikat is?¹²²