Mi az a birodalom?
A birodalom egy politikai rend, amely két fontos jellemzővel bír. Ahhoz, hogy kiérdemeljük ezt a megnevezést, először is jelentős számú nép fölött kell uralkodnunk, akik különböző területeken élnek, és eltérő kulturális identitással bírnak. Hogy pontosan hány nép fölött? Kettő-három nem elég. Húsz-harminc már sok. A birodalmi küszöb valahol a kettő között helyezkedik el.
Másodszor, a birodalmakat rugalmas határvonal, és elvileg kielégíthetetlen étvágy jellemzi. Egymás után nyelhetik el és emészthetik meg az újabb nemzeteket és területeket anélkül, hogy alapvető szerkezetük vagy identitásuk megváltozna. A mai brit államnak egyértelmű határai vannak, amelyeket nem lehet az állam alapvető struktúrájának és identitásának megváltoztatása nélkül kiterjeszteni. Egy évszázaddal ezelőtt a Föld szinte bármelyik pontja potenciálisan a brit birodalom részévé válhatott.
A kulturális sokféleség és a területi rugalmasság nem csupán a birodalmak egyedi jellegét adja meg, hanem ebből ered a történelemben játszott központi szerepük is. Ennek a két jellemzőnek köszönhető, hogy a birodalmaknak sikerült különböző népcsoportokat és ökológiai zónákat egyesítenie egyetlen politikai bura alatt, és így az emberi faj és a Föld bolygó egye nagyobb és nagyobb szegmenseit összefognia.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy egy birodalmat csakis kulturális sokfélesége és határainak rugalmassága határoz meg, nem pedig eredete, kormányzati formája, vagy területének és népességének nagysága. Egy birodalomnak nem is katonai hódítás révén kell megszületnie. Athén birodalma önkéntes szövetségként kezdte életét, a Habsburg Birodalom pedig a házasság kötelékében jött létre, körültekintően megkötött házassági szerződések eredményeképpen. Egyeduralkodónak sem muszáj egy birodalom élén állnia. A brit birodalomban, minden idők legnagyobb birodalmában demokrácia uralkodott. Demokratikus (vagy legalábbis republikánus) berendezkedés jellemezte a modern holland, francia, belga és amerikai birodalmat, de Novgorod, Róma, Karthágó vagy Athén premodern birodalmát is.
A méret sem igazán lényeges. Lehet egy birodalom aprócska is. Az athéni birodalom fennállásának csúcsán is mind területére, mind népességére nézve kisebb volt a mai Görögországnál. Az Azték Birodalom sem volt akkora, mint a mai Mexikó. Mégis birodalom volt mindkettő, míg a mai Görögország vagy Mexikó nem az, mert az előbbiek társadalmak tucatjait, sőt százait hajtották uralmuk alá, az utóbbiak pedig nem. Athén több mint száz, korábban független városállamnak parancsolt, míg az aztékok, ha hihetünk adószedési feljegyzéseiknek, 371 különböző törzsön és népen uralkodtak.59
Hogy volt lehetséges az embereknek ezt a kavalkádját egy szerényebb méretű mai állam területére bezsúfolni? Nos úgy, hogy akkoriban sokkal többféle nép létezett a világon, akik kevesebben voltak, és kisebb területet foglaltak el, mint a maiak. A Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti terület, amely ma csupán két nép igényeit igyekszik kielégíteni, a bibliai időkben több tucat nemzet, törzs, királyságocska és városállam otthona volt.
A birodalmak voltak az emberi sokféleség drasztikus lecsökkenésének fő okozói. A birodalmi úthenger számos nép (köztük a numantiaiak) egyedi jellegzetességeit semmisítette meg, új, nagyobb népcsoportokat hozva létre belőlük.