71
Gyima épp akkor kapta fel a földről a Berettát, amint Tyimofejev biztonsági kísérete megjelent. Lelőtte az első kettőt, ahogy beléptek az ajtón. Az egyik haldokló kezéből kitekert egy géppisztolyt, amikor sietős lépteket hallott közeledni. Ahogy befordultak a sarkon, egyenesen Gyima golyózáporába rohantak bele. Átlépett rajtuk, és a lépcső felé indult, ahol további háromba ütközött. Pillanatnyi habozásuk a fegyvert lóbáló meztelen férfi láttán elég volt ahhoz, hogy egy sorozattal leterítse őket. Aztán már ki is jutott az utcára, meztelenül, Tyimofejev vérétől borítva, a hideg esőben. Három háztömbnyire rendőrségi autók villogását látta, és hallotta a szirénáikat.
Bevágta magát egy taxiba, amelyből épp egy párocska szállt ki, úgy tűnt, ez az első randijük. A meztelen, vértől és esőtől ázott férfi láttán a pár hölgy tagja maga elé tartotta a táskáját, mintha egy veszett kutyát próbálna elkergetni egy bottal, és elfordította a fejét.
– Ötszáz rubel van benne készpénzben! Kérem, ne bántson!
Gyima felfigyelt rá, hogy a barátja nem ugrott elé, hogy megvédje. Első randi, és az utolsó is, gondolta. Gyima benyúlt a táskába, kivett egy csomag zsebkendőt, ellépett a lefagyott férfi előtt, kirántotta a taxisofőrt a kormány mögül, és elhajtott.
A taxi egy öreg Volga volt, a szokásos szörnyű fékekkel. A szintén eléggé kiszolgált ablaktörlők lassan és maszatolva csúszkáltak az üvegen, homályos réteget hagyva, amely legalább olyan zavaró volt, mint a jeges eső.
Áthajtott a szembejövő sávba, ezzel magára vonva a most már üldözővé váló rendőrautók figyelmét, ezért visszahúzódott a jobb oldaliba, és próbált rejtve maradni a többi taxi között. De azok nem haladtak elég gyorsan. Jobbra kanyarodott, és észrevette, hogy közel jár a Paveleckij pályaudvarhoz, de egy rendőrautó elvágta az útját. Hátramenetbe kapcsolt, és tolatott néhány métert, majd beleütközött a rendőrautóba, ahogy két utasa éppen kikászálódott belőle. Visszahajtott az utcához, ahonnan jött, és befordult két irodaépület közé. Két részeg kuporgott egy üveg fölött. Lefékezett mellettük, kipattant, és egyiküket felrántotta a földről.
– A ruhád, a taxiért cserébe!
Gyima tudta, hogy a fickó nem lesz képes rögtön megemészteni az ajánlatot, ezért lerángatta az átázott kabátot róla. Ez is megteszi.
– Pénzetek van?
– Mi? Koldusok vagyunk, cseszd meg!
– Odaadom a taxit.
Gyima meglengette a gépfegyvert, mire ötven rubelt nyomtak a kezébe.
– Ennyi pénzzel az utcán csöveztek? Bérelhetnétek egy szállást!
Undorodva néztek rá. Gyima elindult a mellékutcán, és több háztömbnyit futott, kerülgetve a tócsákat és a kutyaürüléket, mielőtt eltűnt volna egy metróállomásnál.