SZÓJEGYZÉK⁹⁴

ai: szeretet; szűkebb értelemben egy magasabb rangú személy szeretete alárendeltje iránt,

 

arigató: köszönöm; „milyen nehéz dolog”.

 

buraku: nagyjából tizenöt házból álló falucska; egy falu kerülete.

 

busidó: „a szamuráj útja”. Ebben a században elterjedtté vált kifejezés a hagyományos japán viselkedés megnevezésére. Doktor Nitobe Inazo a Bushido, The Soul of Japán című művében busidóként említi az alábbi erényeket: becsületesség vagy igazság, bátorság, jóindulat, udvariasság, őszinteség, becsület, hűség és önfegyelem.

 

csú: hűség a császárhoz.

 

daimjó: feudális nagyúr.

 

dónen: kortársak.

 

dzsicsó: önbecsülés; megfontoltság. „A dzsicsó megkétszerezése dzsicsóval”: abszolút mértékben megfontoltnak lenni,

 

dzsin (ugyanazzal a karakterrel írva, mint a kínai zsen): a kötelező erkölcsi törvényen kívül eső kötelezettség. Részletesen lásd „ismerni a dzsint” a 6.

fejezet 2. lábjegyzetében,

dzsingi (a dzsin változata): a kötelező erkölcsi törvényen kívüli kötelezettség,

 

dzsiriki: „saját erő”; lelki gyakorlat, mely kizárólag az egyén saját fegyelmezett emberi erejétől függ. Lásd tariki.

 

dzsúdó: a dzsiudzsicu egyik formája, japán birkózás, dzsiudzsicu: japán birkózás, eta: a páriák osztálya a Meidzsi előtti időszakban.

 

gésa: speciális művészi képzésben részesült, magas presztízsű szórakoztató hölgy,

 

gi: igazságosság.

 

gimu: a japán kötelezettségek egy kategóriája. Részletesen lásd a táblázatot a 6. fejezetben.

 

giri: a japán kötelezettségek egy kategóriája. Részletesen lásd a táblázatot a 6. fejezetben.

 

go: az űrtartalom egyik mértékegysége; kevesebb, mint egy pohár,

 

hadzsi: szégyen.

 

harakiri vagy szeppuku: a szamuráj törvénynek megfelelően elkövetett öngyilkosság.⁹⁵

 

hisztéria: idegesség és labilitás. Általában nőkre vonatkozóan használják.

 

inkjo: az aktív élettől való formális visszavonulás.

isszei: Japánban született, Amerikában élő japán. Lásd niszei.

 

issin: helyreállítás, visszatérés a múltba. A Meidzsi-restauráció egyik jelszava.

 

kabuki: népi színdarab. Lásd nó.

 

kagura: sintó szentélyekben előadott hagyományos tánc.

 

kami: fej, forrás. Az istenség sintó kifejezése.

 

kamikaze: „isteni szél”. A szélvihar, ami a 13. században visszafordította és felborította Dzsingisz kán betörő hajóhadát. A második világháború öngyilkos repülőpilóta egységeit Kamikaze Alakulatoknak nevezték.

 

katadzsikenai: köszönöm; „megsértettek”.

 

ki no doku: köszönöm; „milyen mérgező érzés”.

 

kinsin: megbánás. A visszavonulás időszaka, hogy „eltávolítsák a test rozsdáját”,

 

kó: gyermeki odaadás.

 

kóan: a Zen irányzat által feltett kérdések, melyekre nincs racionális válasz,

 

kó on: a császárral, az állammal szembeni kötelezettségek, magokoro: „őszinteség”,

 

makoto: „őszinteség”.

 

Meidzsi-kor: Meidzsi császár uralkodásának időszaka, 1868-1912. A modern kor kezdetét jelenti Japánban,

 

moxa: egy bizonyos növény porrá zúzott levele, melyet gyógyító célzattal kúp formában a bőr felszínén égetnek el. Gyógyítja a kisebb betegségeket és az

engedetlenséget.

 

muga: a figyelő én kirekesztése, melyet a gyakorlást végzők érnek el.

 

narikin: nouveau riche. „A királynőt támogató paraszt” (sakk).

 

nirvána (szanszkrit): a lélek végső felszabadulása a vándorlás alól, a nemlét állapota; az isteniben való feloldódás,

 

niszei: Amerikában született, második generációs japán. Lásd isszei.

 

nó: klasszikus színdarab. Lásd kabuki.

 

nusi: úr.

 

on: az elszenvedett kötelezettségek kategóriája. Részletesen lásd a táblázatot a 6. fejezetben,

 

oja: szülő(k).

 

rónin: szamuráj csatlós a középkorban, aki megszégyenülés, illetve az ura halála vagy megszégyenülése miatt gazdátlanná vált.

 

szaké: rizspálinka, a japánok fő alkoholtartalmú itala.

 

szamuráj: harcos, két kardot viselő férfi a középkorban. Alatta álltak a közemberek: a parasztok, a kézművesek és a kereskedők,

 

szatori: buddhista megvilágosodás.

szeppuku vagy harakiri: a has felvágásával elkövetett öngyilkosság. A középkorban a szamurájok és a nemesek kizárólagos kiváltsága volt.

 

sógun: Japán tényleges vezetője a Meidzsi előtti időkben. Örökletes tisztség volt, amíg a család meg tudta őrizni hatalmát. Mindig a császár ruházta fel hatalmával.

 

sújó: önfegyelem; lelki gyakorlat.

 

szonnó dzsói: „tiszteld a császárt és üldözd el a barbárokat (nyugatiakat)”. A Meidzsi-restauráció egyik jelszava

 

szumimaszen: köszönöm; „nem ér véget”.

 

szutra (szanszkrit): párbeszédek és aforizmák rövid gyűjteménye. Gautama Buddha követői írtak ilyen szutrákat koruk (Pali) társalgó stílusában,

 

tai szecu: „magasabb törvény”.

 

tariki: „mások segítsége”. Lelki áldás, ami a jóindulat kifejezése. Lásd dzsiriki.

 

tonari gumi: öt-tíz családból álló kis szomszédi csoport.

 

jóga (szanszkrit): az aszketikus filozófia és gyakorlat egy formája, mely Indiában a történelem legkorábbi időszakától elterjedt volt.

 

zaibacu: nagy üzlet; a gazdasági hierarchia befolyásos tagjai.

Zen: Kínából bekerült buddhista irányzat, mely a 12. századtól jelentős Japánban. Az uralkodók és a harcosok magasabb osztályú kultusza volt, és még mindig különbözik a hatalmas létszámú, nagy tariki buddhista irányzatoktól.

 

zsen (kínai): jó emberi kapcsolatok, jóindulat.