BEVEZETÉS
MIÉRT ÉRDEKES A KRIZANTÉM ÉS KARD?
RUTH BENEDICT (1887-1948) Krizantém és kard – A japán kultúra mintái című könyve 1946 őszén jelent meg az Egyesült Államokban, és rá két évre már elkészült az első japán fordítása. Nagy visszhangja volt, számos könyvismertetést írtak róla, és olyan szimpóziumot is rendeztek, melynek ez volt a fő témája. Az igényeket nem tudták kielégíteni, ezért 1967-ben ugyanaz a fordító újra megjelentette, és mind a mai napig folyamatosan újabb kiadásokat ér meg. Nincs még egy tudományos munka, amit Japánban fél évszázadon keresztül újra és újra megjelentettek volna. Nem túlzás azt mondani, hogy ma is jelentős hatással van a japánok oktatására.
Éppen ezért nagyon sok forrás utal rá. A különböző kiadványokban és internetes honlapokon eddig közel 300 ilyet találtam. Úgy vélem, hogy nem hagytam ki fontosnak tekinthető forrást. Azonban még így is igen távol állok attól, hogy elégedettséget érezzék. Ennek pedig az az oka, hogy egyik sem tükrözi a Krizantém és kard igazi értékét.
Először is, senki sem szolgált meggyőző magyarázattal azzal kapcsolatban, hogy miért is született a Krizantém és kard. Pedig Benedict világosan leírja könyvében, hogy a háború minél gyorsabb és minél kisebb áldozatokat követelő befejezéséhez szükséges információkat keresett. Az ok azonban, amiért a kutatást elkezdte, nem ad magyarázatot arra, hogy az eredményeket miért pont olyan formában és miért pont akkor hozta nyilvánosságra. Nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy a Krizantém és kard ennek a kutatásnak az összefoglalása. Nem tűnt fel nekik, hogy mekkora badarság lett volna egy ilyen céllal 1944-ben elkezdett kutatásról 1946 őszén, vagyis a háború befejezése után több mint egy évvel beszámolót készíteni.
Miután a háború lezárulásával engedélyt kapott a kutatás publikálására, Benedict rögtön nekilátott az írásnak, és alig egy év alatt elkészült a könyv. Szokatlan ez a gyorsaság, még akkor is, ha már korábban befejezte az alapjául szolgáló beszámolót. A stílusa mindemellett könnyed és jól olvasható. Tudományos tartalma ellenére nem tudományos dolgozat. A nem szakmabeli művelt amerikaiakat – például elnököket, kormánytagokat, képviselőket, a pénzügyi és gazdasági világ vezetőit, a hadsereg irányítóit, értelmiségieket – célozta meg olvasótáborként. Mit eredményezhetett volna az, ha 1946 őszén ezek az emberek elolvassák a Krizantém és kardot? Erre eddig senki nem adott kielégítő választ.
Clifford Geertz, amerikai antropológus A kultúra olvasása/írásában a következőket írja: Amikor az amerikaiak elkezdik olvasni a Krizantém és kardot, eddigi háborús ellenfeleik között a japánokat tartják a leginkább idegennek. Idővel azonban nyugati logikájuk teljesen átértékelődik, és mire a könyv végére érnek, a japánokat érzik a leginkább következetesnek. Geertznek nem az volt a célja, hogy megmagyarázza, Benedict miért írta a Krizantém és kardot, azonban öntudatlanul igen fontos dolgot sejtet vele. Nagyon is összetett jelentése van annak, hogy miért adtak ki 1946-ban egy ilyen könyvet.
Abban az időben Japán megszállásának terve már készen állt, a békeszerződés tartalma azonban még képlékeny volt. Az átlag amerikaiak Japánnal szembeni felsőbbrendűségi érzése a tetőfokára hágott. Ha ez ennyire intenzív marad a békeszerződés megkötésekor is, akkor az beláthatatlan terheket ró Japánra. Ha az amerikai vezetők rosszul kezelik a helyzetet, az lángra lobbanthatta volna a japánok Amerika-ellenes érzelmeit. Az Egyesült Államok nemcsak nagyon kedvezőtlen helyzetbe került volna a Távol-Keleten azzal, ha a japánok szembefordulnak vele, de félő, hogy a világpolitikában a Szovjetunió vette volna át a vezető szerepet. Előrelátó amerikaiként Benedict úgy gondolkozott, meg kell akadályozni, hogy a japánokat csak sárga majomnak tekintsék, és hogy a közvélemény túlzó követeléseket támasszon Japánnal szemben. Ez állt annak a hátterében, hogy Benedict miért írt nagy sietve olyan könyvet, melyet olvasva legyőzött ellenfeleik közül a japánok tűnnek majd a leginkább következetesnek. Eddig azonban nem akadt senki, aki erre felhívta volna a figyelmet.
Alig kezdtünk hozzá, és máris az ölünkbe hullott egy ennyire mély értelmű és eddig senki által nem érintett probléma. Azonban nem ez az egyetlen ilyen kérdés. Ha közelről megvizsgáljuk, akkor egyre másra jönnek elő újabb szempontok. A Krizantém és kard valóban nagyon érdekes könyv.
Mori Szadahiko