A SF SZÁMOS határterületen érintkezik az irodalom más zsánereivel, és ezek a határok napjainkban egyre átjárhatóbbakká válnak. Olvashattunk már romantikus sci-fit, például Nora Roberts vagy akár Danielle Steel tollából, akik a romantika felől tévedtek a határsávba, de a SF irányából érkező Lois McMaster Bujold és Catherine Asaro művei is ide sorolhatók (utóbbitól a Galaktika XL 350. számában szerepelt egy válogatás). Kedveltek a horrort a tudományos fantasztikummal keverő történetek is, gondoljunk csak George R. R. Martin Éjvándorokjára (Galaktika XL 288) vagy a különböző Alien-kötetekre, illetve azok utánzataira. Az Ian Fleming James Bond-regényeivel szárnyra kapott kémhistóriák is előszeretettel használják fel a SF eszköztárát.
Sorolhatnám tovább szinte vég nélkül az efféle zsáner-kimérákat, de maradjunk meg talán a legnépszerűbb változatnál, az úgynevezett technothrillernél. Ez definíciója szerint vagy a mi világunkban, vagy a nagyon közeli jövőben játszódik, és a valóságtól csupán egy-két fantasztikus elem emeli el: valamiféle forradalmi találmány – amire sokszor csupán utalás történik, működés közben nem látható –, esetleg egy radikális politikai fordulat, ami megváltoztatja a világ arculatát. E történetekre a legjobb példák a három C életművében találhatók: Clancy, Cook és Crichton.
Robin Cook főleg enyhén jövőbe mutató orvosi témákkal operál (klasszikus bestsellere a Kóma volt, amiből épp Crichton rendezett filmet), melyek, ha lelkiismeretlen kutatók és üzletemberek kezébe kerülnek, pokollá tehetik életünket. Kedvenc vesszőparipái a szervkereskedelem (a fent említett Kóma), a gyógyszerkísérletek (Halálos kockázat) és a genetikai torzszülemények (Kromoszóma).
Tom Clancy a politikai akcióregények mestere, műveiben rendszerint öt perccel járunk a valóság előtt, legyen szó haditechnikai újításokról (Vadászat a Vörös Októberre), vagy döbbenetes méretű terrorcselekményekről (A rettegés arénája), esetleg a közeljövő háborújáról (Vörös vihar).
Michael Crichton témaválasztását illetően messze a legsokoldalúbb volt (sajnos már csak múlt időben), regényeinek széles palettáján egyaránt megtaláljuk az orvostudomány félresikerült csodáit felvonultató (Az átprogramozott ember), a genetikával ijesztgető (Őslénypark) vagy az időutazásra (Idővonal), illetve a klímaváltozásra (Félelemben) épülő történeteket.
A példák sora jóformán végtelen, Alekszandr Beljajev A levegőkereskedőjétől kezdve, Alistair MacLean Apokalipszisén keresztül eljuthatunk egészen Dan Brown legfrissebb sikerkönyveiig. Talán senkit nem lep meg, ha azt mondom, hogy hazai viszonylatban a legismertebb technothrillerszerző Nemere István, akinek olvashattuk már orvosi témájú (Hurokban), haditechnikai (Acélcápa), atomterroristás (A sötétség határán), sőt klímakatasztrófás (2015 – Jégkorszak) regényét is.
Antal József másodszor jelentkezik ebben a zsánerben (ha néhány novellát nem számítunk). A most következő regény előzménye, a Kód magazinunk 298. számának XL-kiadásában volt olvasható.
Németh Attila
bárki, bármikor megidézheti az apokalipszis lovasa