10
A rablók kissé megtorpantak, midőn az üdülő felől sortűz fogadta őket. Vagy hatan szálltak le hirtelenében, fejjel a tevéről.
– Vissza! – kiáltott Adams.
A pálmák közé húzódtak, és onnan kezdték meg a tüzelést.
A lord feje mellett szilánkokat fröcskölt szét egy golyó az ablakfából. Bannister meg sem rezzent, egyfolytában lőtt. Evelyn halk sikolyára hátrafordult.
– Most láthatja, miss Weston, hogy egy gentleman a borotváján kívül más fegyvereket is megszokhat. Emlékszem, háborúban... – Célozni tudnak... – motyogta kissé csodálkozva, és nem mondta el, hogy mi volt a háborúban.
A rablók alig tüzeltek. Bizonyára valami tervük volt. Nemsokára az is kiderült, hogy mi. Furcsa, fanyar szag terjengett a kórteremben.
– Valami ég! – mondta az őrparancsnok.
Egy arab rohant be.
– Valamelyik átkozott kutya megkerülte a házat, és csóvát dobott a tetőre!
Gépfegyverszerű ropogás hallatszott. A tűz terjedt. Oltani lehetetlenség volt. Ha valaki megjelent a tetőn vizes pokróccal, egy perc múlva szitává lőve bukfencezett le.
– Miss Weston – mondta a lord –, esetleg szüksége lehet erre.
Egy browningot adott a lánynak.
– Köszönöm – mondta Evelyn.
A tetőből magasan csaptak fel a lángok, a füst elviselhetetlen volt a szobában. Menekülő patkányok szaladtak szét a védekező férfiak lábai alatt.
– A boríték! A boríték! – kiáltotta Brandes. A legtöbben állandó köhögési rohammal küzdöttek. Lord Bannister értette az öccsét. Meg kell semmisíteni a borítékot, hogy ne jusson a támadók kezére!
Tízével csapkodtak be a golyók. A rablók általános támadásra készültek. Ablakok törtek csörömpölve, szitává lőtt bútorok reccsentek, és a lord öngyújtójával az ötpecsétes boríték felé közeledett, hogy elégesse. Brandes tartotta.
Evelyn halálsápadtan állt a falnál, kezében a browninggal. A feje mellett a gyógyszeres szekrényt áttörte egy golyó. Nem vette észre. A borítékra bámult fájó szívvel. Hát ez is megsemmisül. És ők is, mind! Hiába volt az egész...
De mielőtt az öngyújtó lángra lobbant volna, hatalmas sortűz ropogott kint, és kürt harsant fel a közelben!
Egy szakasz vad szpáhi érkezett, élükön egy szelíd szerkesztő, a nyakában bőrzacskóval.