41

Bár már hónapok óta egy pár voltak, Murdoch mégis izgult, szerette volna tökéletessé tenni az élményt Danii számára.

Különösen mivel a lány több mint húsz halandó életnyi ideje vár az első alkalomra.

Persze észrevette, hogy Danii nem mondott semmit, amikor arról beszélt neki, hogy örökre itt akar maradni vele. Még több bizonyítékra van szüksége, hogy komolyak a szándékai? Hát, rajta aztán nem fog múlni.

– Ha tudnád, milyen finom vagy! – orrával gyengéden megbökdöste a Valkűr fülcimpáját, és boldog volt, hogy most nem érzi hidegnek a lányt, mert az ő teste is hűvös volt már. – Alig várom, hogy mindenhol megízlelhesselek.

Danii egész testében reszketve nagyot sóhajtott.

Murdoch keze a melléről szétnyílt combjára vándorolt, remegve a várakozástól, hogy életében először megérintheti a Valkűrt ott lenn. A ruhája alá nyúlva lerángatta a selyemalsóját a térdéig, aztán a kéz visszatért…

Ujjai nedves kis fürtökbe ütköztek.

– Édes istenem! – nyögte a vámpír, és tenyerébe fogta a lány selymes szemérmét. Mutatóujját gyengéden a nagyajkak közé csúsztatta, aztán tovább a szoros hüvelybe, amitől Danii megrándult a karjában.

– Nyugi, szívem! – suttogta Murdoch. – Már megvagy.

– Ó, istenek, Murdoch!

A lány begörbülő körmei a vállába martak, amitől még forróbban kívánta őt, szinte már lázas vággyal.

– Csodálatos! Annyira jó téged érezni.

Muszáj volt megkóstolnia a megérintett nedves húst, ezért kihúzta az ujját. Danii szemhéja elnehezült, miközben a férfit nézte, ahogy lenyalja a kezét, és élvezi az édes ízt.

– Még többet akarok! – Murdoch hangja megbicsaklott.

Lefektette a Valkűrt az ágyra, kibújtatta bugyijából és ruhájából. Meztelenül feküdt előtte a lány, csak nézte és nézte, mintha örökké az emlékezetébe akarná vésni a látványát.

Teste valószínűtlenül szépséges volt, gyémántok díszítették, fénylő haja legyezőként terült szét feje körül. Ezüstös szeme versenyt csillogott az őt beborító drágakövekkel. Az enyém.

Minden kis porcikáját megérinthetem.

Danii zihálva lélegzett, melle remegett, bimbói szemérmetlenül ágaskodtak. Murdoch az ágyra térdelt, és hozzá hajolt. Ajka közé csippentette a mellcsúcsait, aztán erősen szívta őket.

– Tárd szét a gyönyörű combodat!

A lány megtette, a vámpír visszahúzódva gyönyörködött a látványban, a lélegzete is elakadt tőle. Minden önfegyelmére szüksége volt, hogy ne vesse rá magát kiéhezett vadállatként Daniira.

A lány bőre kipirult a vágytól, nedvesen csillogott a teste, Murdochnak ettől még keményebb lett a farka, acélrúdként állt a hasával párhuzamosan. Makkja a lepedőt súrolta, ahogy lassan Daniela szeméremdombjára hajolt.

Nem tudni, a lány mit láthatott a tekintetében, de könyörgőre fogta a dolgot:

– Ó, Murdoch, kérlek, lassan!

– Megpróbálom, de még soha semmire nem vágytam ilyen rettenetesen életemben.

Ajkát finoman végighúzta a puha combokon. Danii megdermedt, mintha megégette volna.

– Daniela?

– Semmi, semmi, folytasd csak! – Ujjaival a vámpír hajába túrt, és odaadóan várta a csókját.

– Többet szeretnél?

– Igen, többet! – nyögte a lány torokhangon.

Nagyon jó. Mert én éhezem rád, akarlak. Danii nyöszörgött, ahogy Murdoch a hüvelykujjával szétválasztotta nedves húsát, és végre rátapasztotta az ajkát.

A férfi nyelvének első mozdulatától felsikoltott. Teste remegésére Murdoch farka is megrándult, közelebb húzódott hozzá. Milyen régóta álmodott már erről, de el sem tudta volna képzelni ezt az őrjítő ízt, az ajka alatt feltáruló puhaságot, és a nyelvétől megduzzadó csikló feszességét.

Az egész annyira valószerűtlen volt, és mégis úgy érezte, hogy amit tesz, az az egyetlen helyénvaló és természetes dolog. Arra teremtették, hogy gyönyört szerezzen Danielának.

Szélesebbre tárta a lány lábát, ujját visszadugta a hüvelyébe, és tovább nyalta és szívta a húsát. A Valkűr egy idő után szégyentelenül nyomta feléje a csípőjét, felvéve a ritmust. Nincsenek gátlásai.

A vámpír is mozgatni kezdte az ágyékát, fö-le csúszó farka megnedvesítette a lepedőt. El fogok menni, még mielőtt beléha-tolhatnék.

– Kérlek, ne hagyd abba! – suttogta Danii, és Murdoch szeme lecsukódott a boldogságtól.

– Soha – nyögte válaszul. Kezét a lány lapos hasára helyezte, leszorította, hogy mozdulni se tudjon, és még erősebben beszívta ajka közé a csiklóját.

– Murdoch! – kiáltotta Danii, és ebben a pillanatban a fejét dobálva elélvezett.

A férfi nem eresztette még szabadon, nézte, ahogy a háta ívben megfeszül, hegyes mellbimbói még jobban ágaskodnak. Mély hangon morgott, miközben tovább nyalta a lányt. Minden csepp gyönyört kisajtolt belőle, és nem akarta még elengedni áldozatát. Elfojtott nyögésekkel szívta Danii csiklóját, míg a lány oda nem nyúlt, és el nem taszította a fejét.

Négykézlábra állt, és csak gyönyörködött az érzéki test látványában – duzzadt szemérme nedves volt az orgazmustól, szemében szenvedély égett, haja felborzolódott.

– Megbolondítasz, Daniela!

És elvesztem az önuralmam tőle. Mindjárt rárontok, mint egy vadállat.

– És az olyan szörnyű dolog? – dorombolta a lány.

Gyengéden kell bánnom vele. Azelőtt szexelt a nőkkel, de vele most szerelmeskedni akart. Készen áll vajon?

– Hogy érzed magad? – kérdezte egészen megváltozott hangon.

Képes vagyok rá, vissza tudom fogni magam. Csak még egy kicsit.

– Vágyom rád, üresnek érzem magam nélküled, és kiéhezett vagyok.

Murdoch nagyot nyelt.

– Kiéhezett vagy? – Szavai megbicsaklottak.