8

Egy öntudatos Valkűr most azon gondolkodna, hogyan ölhetné meg a vámpírt. Menyasszonnyá válni nagy szégyennek számított, hacsak nem ölted meg a tolakodó piócát, ahogyan az általában meg is történt.

Danii viszont? Egyre szemérmetlenebbül ringatta a csípőjét a nyomában járó, vérrel telített vámpír orra előtt.

A tűzzel játszol. Ez a kifejezés teljesen új értelmet nyert a lány számára.

– Azt hittem, el fogsz menekülni – szólalt meg mögötte Murdoch érzéki, mély hangja. Egészen közel volt Daniihoz, lehelete borzongatta a bőrét. Annyira közel, hogy a lány azt hitte, erekciója mindjárt megböki a hátát, de a vámpír a dereka köré csavarta a törülközőt.

– Nem, nem – térdelt az ágyra a Valkűr, ujjával intve magához Murdochot, aki azonnal eléje omlott, pillantásával simogatva a Menyasszonyát.

Danii nem volt szégyenlős, a halhatatlanok általában nem voltak azok. És olyan régóta várt már erre az éjszakára, annyit fantáziált róla, hogy átkozott legyen, ha hagyja, hogy a tapasztalatlansága elrontsa az élményt.

Most mégis Murdoch volt az, aki nem tudta, mit tegyen.

– Szeretnélek elcsábítani, de… nem csókolhatlak meg, még csak nem is érhetek hozzád.

Sikerült nehéz feladat elé állítania egy élő legendát. Ez a tény némi elégedettséggel töltötte el a lányt.

– Nem kell elcsábítanod. Neked vagyok szánva.

Murdoch homloka elfelhősödött.

– Kell lennie valami útnak-módnak, hogy a magamévá tehesselek.

Danii szomorúan rázta a fejét. Már beszélt erről a boszorkányokkal, akiktől megtudta, hogy egyikük talán képes lesz majd segíteni, ha a lány végre elnyeri uralkodói hatalmát, de ez még évszázadokba is beletelhet. Sokat könyörgött a Valkűrök jósnőjének, Nixnek is, hogy mondja meg, miként szabadulhatna meg a hidegség átkától. Ő azonban azt válaszolta, ha nővére elfogadja magát, minden rendbe jön majd.

Ez nyolcszáz évvel ezelőtt volt.

– Ha lenne rá mód, elmondanád nekem? – kérdezte a vámpír gyanakodva.

Danii a fejét rázta.

– Nem kellene elmondanom. Már rég bennem lennél.

Murdoch ajka szétnyílt, felfedve fehér fogait.

– Egy újabb Valkűr, aki csak kínozza a vámpírokat.

– Nem, nem kínozlak. Csak elképzeltem.

A férfi farka erre megmozdult közöttük, nekinyomódva a törülközőnek.

– Úgy tűnik, gondoskodásra vágyik.

A lány nem gyakran csodálhatott meg hímvesszőket.

– Vedd le a törülközőt, kérlek. Látni akarom.

Közelről, a saját örömére.

A vámpír felvonta a szemöldökét, de máris a törülközőért nyúlt. Lehullt a textília, Danii tekintete pedig mohón vándorolt le a fekete szőr nyomán a férfi erekciójáig. Méretes férfiassága büszkén ágaskodott, makkja duzzadt volt, és várakozóan feszült. Maga a tökély.

– Simogatnád magad előttem, vámpír?

A lány szavaira torokhangú nyögés szakadt ki Murdochból, és farka hegyén megjelent egy csepp nedvesség.

Danii lélegzet-visszafojtva figyelte, ahogy lassan a tenyerébe zárja a farkát. Végre megmozdította rajta a kezét. A látványtól egészen elgyengült, puncija még nedvesebbé vált. Mellbimbói megkeményedtek a póló takarásában, ám ez nem kerülte el a férfi figyelmét.

– Mutasd a melledet!

Murdoch nagyot sóhajtott, amint lekerült a lányról a kölcsönvett felső.

– Gyönyörű – nyúlt előre szabad kezével, hogy megérintse, de a lány hátraugrott. Elfojtott káromkodással húzta vissza a kezét.

– Túl nagy volt a csábítás.

– De mégsem lehet. Ha meg érintesz is, csak futólag teheted. Különben…

A férfi pillantása a melléről az arcára vándorolt.

– Nem akarlak bántani.

Gyengédség ébredt a Valkűrben, olyan erős vággyal párosulva, amilyet még soha nem érzett azelőtt.

– Elhiszem.

– Te fogod megsimogatni helyettem.

Ez parancsnak hangzott. Képtelen volt ellenállni a férfinak, felemelte a kezét, és a melléhez ért. Becézgette, egymáshoz szorította őket, szemében őrült kívánás tüze lobogott.

– Jól csinálod, Daniela.

A lány tudta, hogy a melle pici, most mégis nehéznek, bujának érezte. A vámpír a mellbimbóját bámulta, közben nyelvét végigfuttatta hegyes szemfogain, amire Danii kis nyögéssel válaszolt.

– Látni akarom, ahogy a mellbimbóiddal játszol.

Daniinak több mint elég tapasztalata volt önmaga simogatásában. Addig dörzsölgette a bimbókat hüvelykujjával, míg egész feszesre összehúzódtak.

– Daniela! – a férfi keze egyre gyorsabban mozgott. – Tedd szét a lábad!

A lány engedelmeskedett.

– Érintsd meg a puncidat! – jött a következő parancs.

Habozás nélkül csúsztatta le a kezét a hasán, és egyik ujja máris az ajkak közé merült.

Murdoch szakadozottan lélegzett.

– Nedves vagy?

– Nagyon – suttogta Danii.

Újabb hörgés szakadt ki a vámpírból.

– Szeretnélek megízlelni, nyalni akarlak – hangja még érzékibbé vált. – Mutasd meg, hol szeretnéd, hogy csókoljalak.

Megbabonázva, a Valkűr még széjjelebb tárta a combjait, ujjával csiklóján körzött.

– Itt.

– Lassabban. Lassabban simogasd.

– Így? – váltott kényelmesebb ritmusra Danii.

– Ó, istenem, igen! – szemei tökéletesen fekete volt, bámulta a lányt, és keze egyre gyorsuló ütemben dolgozott.

– És én mit tehetnék veled?

Mit szeretne tőle vajon egy ilyen mesteri nőcsábász?

Szabad keze mutatóujjával megérintette hímvesszője érzékeny nyílását.

– Itt akarom érezni a nyelvedet.

Még több nedvesség tette csúszóssá a farka hegyét, hüvelykujjával dörzsölte szét a cseppeket.

– Hogy megkóstolj, mielőtt beveszed az egészet az ajkaid közé.

A lánynak összefutott a szájában a nyál arra a gondolatra, hogy megízlelje a férfit. Vágyott rá, hogy nyelvével érintse, aztán a szájába vegye a duzzadó makkot, egészen mélyen.

Danii picit kidugta a nyelvét, a vámpír felhördült.

– Tudni sem akarom, mire gondolsz most!

Kezdte egészen elveszteni a fejét a vágytól, újra és újra végighúzta kezét a vesszőjén. Tekintete a lány szorgosan dolgozó ujjára szegeződött, miközben heréit simogatta. Erős mellkasa zihált az erőfeszítéstől, a verejtékcsöppek lágyan gördültek le izmai domborulatain. Ilyen erotikus látványban soha nem volt még része a Valkűrnek. Murdoch kezet váltott, egyik karja elfáradt.

– Csak a hajadat hadd érintsem meg! – nyúlt elkeseredetten a lány felé.

Danii engedelmesen tartotta a fejét, a férfi egy hosszú tincset a kezére tekert, az arcához húzta, és beleszimatolt.

– Megőrjít az illatod!

Nyögött a fájdalomtól, de képtelen volt elmenni.

Daniela nem bírta már a szenvedését. Tényleg magán kívül volt már, olyan gyors mozdulatokkal verte a farkát, hogy a lány szinte nem is látta a kezét.

– A végén még kárt teszel magadban!

Tudta, hogy ahogy gyógyulnak a sebei, a teste egyre hidegebb lesz. Mostanra már ugyanolyan érzékennyé vált más bőrének az érintésére, mint régen.

– Vámpír, meg kell, hogy érints engem.

De Murdoch csak a fejét rázta.

– Feküdj le, és nyisd szét a combod. Ha elélveznél a szemem láttára…

A Valkűr biccentett, visszafeküdt, és szégyentelenül széttárta csillogó szemérmét.

Bármit megadna, hogy a farkát magában érezhesse. Bármit.

Csípője mozgásából látszott, hogy már közel jár a csúcshoz. Odaadása mérhetetlen vágyat gerjesztett a vámpírban.Órák óta a kielégülés szélén áll, és most ezt kell néznie…

– Annyira szeretnék beléd hatolni!

A lány szemhéja elnehezült, levegő után kapkodott, feszes mellei fel-alá ugráltak.

– Mélyen beléd akarok merülni, megtölteni téged a magommal… Sosem hagynám abba.

Újból megmarkolta a heréit, ettől Danii még erősebben simogatta magát.

– Csúsztasd be az ujjad!

Amint a lány megtette, Murdoch egészen a füléhez hajolva suttogott.

– Keféld magadat vele! – azzal vissza is húzódott, hogy nézze.

– Finom?

– Ó, igen!

– Gyerünk, dugd be még egy ujjad!

– Mindjárt elélvezek! – sikoltotta érzéki hangon Daniela.

Villámok csapkodták a régi malom épületét.

– Csináld gyorsabban, erősebben! Nem hagyhatod abba, amíg én azt nem mondom!

Az orgazmus pillanatában háta ívben megfeszült, felkiáltott. Combja tehetetlenül szélesre nyílt.

A vámpír a lány lába közét bámulta, fogait csikorgatva a kínzó vágytól. A saját tenyerét dugta, míg a Valkűr gyönyörét élvezte. Danii dobálta magát az ágyon, teste az ujjai mozgásának ütemére vonaglott.

És még nem mondta neki, hogy abbahagyhatja. Nem is fogja. Ha ő szenved, szenvedjen a lány is.

– Murdoch, nem bírom tovább!

Danii végül az oldalára fordult, és összekuporodott, még mindig remegve, keze a combja között.

Amikor a reszketés elmúlt, felnézett a férfira. Orgazmusa alatt hallotta, hogy hörög a fájdalomtól. Most még jobban szenvedett.

– Érints meg!

– Nem akarlak bántani.

– Csókold a mellem! – Feltérdelt, és tenyerébe simított almáit odakínálta a vámpírnak.

– Érintsd meg a bimbóimat!

– Valkűr… – szakadt ki Murdochból. Lehajolt, hogy száját a lány húsára tapassza.

Danii próbált felkészülni a fájdalomra. A férfi azonban elkínzott nyögéssel húzódott vissza, a fejét rázva.

Nem, ez nem mehet így tovább. A lány keze hirtelen a farkát szorító ökle köré fonódott. A Valkűr azonnal felkiáltott a fájdalomtól, Murdoch pedig nagyot ugrott a hideg érintéstől.

Bőrük találkozása borzalmas érzést okozott, Danielát égette, a vámpír pedig a hidegtől reszketett.

Könny gyűlt a lány szemében.

– Abba ne hagyd, Murdoch!

Kezének ott tartása akkora akaraterőt kívánt tőle, mintha valóban tűz perzselné.Éget, éget, a bőre pörkölődik. Fáj, már szédül tőle…

– Most, most! Ó, istenem, végre! Daniela… – Murdoch hangja hálával telt, amint élvezni kezdett.

A lány könnyein keresztül látta, hogy egymásra fonódott kezükbe nyomja a farkát, izmai összehúzódnak az agóniától. Arckifejezése is elgyötört volt, éles szemfogai kivillantak.

Az orgazmus pillanatában felkiáltott, izmos teste rángatózva az ágyra hanyatlott. Magja olyan erővel lövellt ki, hogy a lány is érezte.