Martin Harold Webb közlegényt egy másik fa mögé állította és megmutatta hova lőjön. Foley rádión jelentett a századparancsnoknak: „Mesterlövészek tartanak fel minket. Innen nem látjuk a tűz forrását. Öt embert vesztettünk. Ti látjátok, honnan lőnek? Tájékoztatást kérek."

Valaki a század harcálláspontjáról visszahívta és közölte, a tűz valószínűleg a Foleytól jobbra álló első szénakazal környékéről jön. Foley azonnal válaszolt: „Akkor lőjétek már azt a kib...tt kazlat!", de akkor már az ő emberei is javában tüzeltek.

Lipton megítélése szerint Dike főhadnagy „széthullott". Ott ragadt a szénakazal tövében, ledermedt, nem volt se terve, se egy árva ötlete arra, hogy mit is kellene csinálni.

Az eseményeket figyelő Winters is tisztán látta ezt. „Mindenkit odagyűjtött maga köré csak azért, hogy ott lapítsanak, a Jóisten tudja csak, mi a fenének." Winterst az is mértéktelenül dühítette, hogy Dike nem reagált a rádióhívásokra. A százados el-elkiáltotta magát tehetetlen dühében: „Gyerünk már! Induljatok! Mit álltok ott?" Válasz semmi, az Easy század pedig szükségtelen veszteségek sorát szenvedte. A sikernek csak egyetlen eleme hiányzott: a vezetői lendület, ami átlendíthette volna a századot az utolsó fedezék nélküli földdarabon és be a házak közé. Csakhogy a századnak nem jutott vezető.

Winters felkapta az első keze ügyébe kerülő M-l puskát és futva megindult előre, ki a mezőre, az elakadt század és tűzben veszteglő 1. szakasza felé. Át akarta venni a parancsnokságot, meg akarta mozdítani az oly jól ismert embereket. Igen ám, de futtában az is eszébe villant: „Hé, ez az, amit pontosan én nem tehetek. Nekem az egész zászlóaljat kell vezetnem, nem pedig puskával lövöldöznöm!" Még mindig rohanva megfordult és visszatért a harcálláspontjára.

„És ahogy nyargalok vissza, fel a dombra, egyszer csak pont előttem ott áll Speirs. »Speirs! Vegye át a századot, váltsa le Dike főhadnagyot, induljon el újra és vegye be a falut!‹‹"

Speirs futólépésben indult teljesíteni a parancsot, Winters pedig a saját feladatával kezdett foglalkozni. Az eredményről hallgassuk meg Foley hadnagyot: „Winters helyesbítette a géppuskák fedezőtüzét úgy, hogy mi (az 1. szakasz) befejezhessük, amit