Végre eljött a beszállás, huszonnégyesével egy-egy gépbe. Egy-két kivételtől eltekintve ez volt életük első repülése. A C-47 amint elérte az 1500 láb (457 m) magasságot, körözni kezdett. Kigyulladt a vörös jelzőlámpa. Az ugrató, minden esetben egy oktató őrmester elkiáltotta a vezényszót: „Felállni! Ernyőt bekötni!". Mindenki az utastér mennyezete alatt végigfutó drótkötélre kapcsolta a másik végén a háternyő zsákjának fedeléhez rögzített kötelet.

-   Hangos szerelvény-ellenőrzés! - bőgte a következő parancsot az ugrató.

-   Tizenkettes rendben! Tizenegyes rendben! - és így végig a soron.

-    Felzárkózni! Első az ajtóba!

Az első ember a nyitott ajtóhoz lépett. Nyilvánvaló lélektani megfontolásból mindenkibe beleverték, hogv a láthatárt nézze, maga alá, lefelé nézni tilos! Azt is beléjük sulykolták, hogy az ajtókeretnek mindig a külső peremét fogják meg, kezükkel még véletlenül se támaszkodjanak a gép belső oldalához. Aki kívül kapaszkodik, azt igazából semmi sem tartja belül a gépen. Elég egy enyhe lökés, de még az is, ha csak úgy érzi, a mögötte álló előrenyomja, s az ugró már kinn is van. Gordon megmagyarázta, miért jó ezt így csinálni: „Ha a pasasnak megengedik, hogy belül keressen magának támaszt a kezével, akkor a mögötte álló tizenkét másik együtt sem képes kilökni, ha egyszer meggondolja magát, és leblokkol. Ekkora erőt ad a félelem." Ha az ugrató instruktor meglátta, hogy valaki belül kapaszkodik, azonnal elhúzta az ajtótól, és utat adott a mögötte várakozóknak.

Gordon szerint a legtöbb katona „annyira begőzölt és felpörgette magát ettől a dologtól, hogy majdnem biztosan kiugrottunk volna ernyő nélkül is. Nagyon kevés híján ennyire ütődöttek voltunk". Az 506. ezrednek a 94 százaléka megszerezte akkor a szárnyakat, ami máig érvényes rekord.

Az első ugrást egyenként, nagy időközzel hajtotta végre mindenki. Amikor sor került valakire, kiállt az ajtóba, az oktató a lábára csapott, és zsupsz, előre a semmibe.

-  Elcsoszogtam az ajtóig, aztán belevetettem magam az irdat
lan, lélegzetelállító űrbe - idézi fel Webster. - A szívem a számba
ugrott, az agyamban se kép, se hang.

A gép belső kötelére karabinerezett nyitókötél lehúzta a záró-