TÍZ

Az utcai árusok, akik a sétány tengerpart felőli oldalán szoktak álldogálni, már nem voltak ott; az afrikai nádból készült tárgyaik, a ketrecek és a polipot utánzó vízipipák ládákba csomagolva várták a reggelt. Nem sokkal múlt éjfél, és a rendőrség hajléktalanokra és mulatozó fiatalokra vadászott a parton. Stanton kinyitotta a bejárati ajtót – Chel állt a tornácon.

Intett a nőnek, hogy foglaljon helyet a teraszra tett két viharvert nádszék egyikén. Mezítlábas férfiak és nők közeledtek, mint amikor a tojásból frissen kikelt kétéltűek kimásznak a földre, és valami helyet kerestek öt óráig, amikor a partot újra megnyitják.

Ahogy Stanton és Chel leült, egy nehéz kabátot és katonai nadrágot viselő, megtermett ázsiai jelent meg a sétányon, a kezében tábla: 2012 NAGY BULIJA. Lehuppant az Ocean Front Walk közepén, rögtön velük szemben.

– Ez lesz a tizenharmadik baktun vége – kiáltozta.

Stanton megrázta a fejét, és Chelre nézett, aki furcsa pillantással meredt az ázsiaira.

– Mit tehetek önért? – kérdezte.

Hitetlenkedve hallgatta, ahogy a nő mindent elmondott neki, a kódextől kezdve egészen addig, hogy miért is ment el a kórházba. Amikor befejezte, Stanton alig tudta türtőztetni magát, hogy ne rázza meg jó alaposan.

– Mi a fenének kellett hazudnia?

– Mert az írás lopott, és törvényellenesen van nálam – hangzott a válasz. – De van még valami más is, amit tudnia kell.

– Mit?

– Azt hiszem, hogy a 101-es autópályán balesetet okozó férfi ugyanaz, aki odaadta nekem a kódexet. A neve Hector Gutierrez. Műkincskereskedő.

– Honnan tudja, hogy ő az?

– Figyeltem, amikor elment a templomból, és az autó ugyanaz.

– Jézus! Gutierrez beteg volt, amikor találkozott vele?

– Számomra egyszerűen idegesnek tűnt. Nem tudom biztosan.

Stanton ezen eltűnődött.

– Járt Gutierrez valaha is Guatemalában?

– Nem tudom. Elképzelhető.

– Várjon egy picit! Azzal kapcsolatban is hazudott, hogy Volcy már beteg volt, mielőtt ebbe az országba jött?

– Nem. Nekem ezt mondta. Mindössze azt hallgattam el, hogy annál a templomnál tapasztalta először az álmatlanságot, amelyikből ellopta a könyvet. Nem meditálni ment. De húst tényleg nem evett már egy éve.

Stanton tombolt.

– A guatemalaiak kutatócsapatai Petén minden tehenészeti farmját átkutatják a magától kapott információ miatt. Már így is azt gondolják, hogy az idejüket és pénzüket pazaroljuk. Most közöljük velük, hogy a tolmácsunk hazudott, és inkább a romokat vizsgálják a dzsungelben?

Egy gördeszkás gurult végig a sétányon, és kiáltott:

– Nyugalom, testvér!

– Mindent elmondok a vámhivatalnak – suttogta Chel, ahogy a fiú elment.

– Gondolja, hogy egy fikarcnyit is érdekel a vámhivatal? Itt emberek biztonságáról van szó. Ha nem hazudik, több kérdést is feltehettünk volna, és most már az őserdőben kereshetnénk a betegség igazi forrását.

Chel reszkető kézzel beletúrt a hajába.

– Most már tudom.

– Mi mást mondott még a páciens?

– Hogy a templom, ahol a könyvet találta, három nap járásra van a falujától, Peténben. Bizonyára százötven kilométernél is közelebb.

– Hol van a faluja?

Az óceán felől érkező szél hajszálakat fújt Chel arcába.

– Nem mondta meg.

– Tehát a VFI eredeti forrása – szólalt meg Stanton –, valahol az említett romoknak a közelében lehet. Egy beteg tehén tejet ad, és azt a világ bármely részére elvihetik. A pokolba, annyi tudunk, hogy egy része még az ottani vízellátásba is bejuthat. Mondott a páciens bármit, ami útbaigazítást adhat? Akármit?

Chel megrázta a fejét.

– Ezenkívül csak annyit mondott, hogy szellemállata a sólyom, valamint hogy van felesége és egy lánya.

– Mi az a szellemállat?

– Születéskor minden maját összekapcsolnak egy állattal. Azt mondta, hogy ő Chuyum-thul. A sólyom.

Stanton gondolatai visszatértek a sürgősségi osztályra, ahol a másik áldozat halálát figyelte.

– Gutierrez azt mondta, hogy „A madárember tette ezt velem”. Volcyt hibáztatta, amiért beteg lett.

– Miért tette volna?

– Talán Volcy valami ételt is átvitt magával a határon, mivel nem tudta, hogy attól lett beteg.

– Milyen étel lehetett?

– Ezt már magának kell tudnia – felelte Stanton. – Mit adna egy maja férfi valakinek, akivel üzletet köt? Valamit, amit Gutierrez megehetett vagy megihatott, és tejtermék volt benne.

– Nagyon sok minden lehet – felelte Chel.

Stanton hirtelen az ajtó felé indult.

– Várjon meg az autómnál! – mondta határozott hangon. – Hátul áll.

– Miért?

– Mert mielőtt feladja magát a rendőrségen, ki kell derítenünk az igazságot.