3

Kheiriszophosz nem érkezett meg, hajójuk nem volt elég, élelmiszert sem tudtak már honnan szerezni, ezért elhatározták, hogy elvonulnak. Hajóra rakták a betegeket, a negyven évnél idősebbeket, a gyerekeket, az asszonyokat 450

és azt a málhát, amelyre nem volt közvetlenül szükség. Philésziószt és Szophainetoszt, a két legidősebb vezért is hajóra küldték, és meghagyták nekik, hogy vigyázzanak mindenre.

A többiek elindultak. Az utat közben megjavították. Háromnapos menetelés után megérkeztek Keraszuszba, egy göröglakta tengerparti városba, Szinópé gyarmatvárosába a kolkhoszok földjén. Itt tíz napig maradtak. Számba vették a sereget és a fegyvereket: nyolcezer-hatszázán voltak. Ennyien menekültek meg. A többieket megölte az ellenség meg a fagy, és olyan is volt, akit a betegség.

Itt szétosztották a zsákmányként szerzett pénzt. Az Apollónnak és az epheszoszi Artemisznek járó tizedet a vezérek osztották szét egymás között, hogy megőrizzék az istenek számára. Kheiriszophosz részét az Aszinéből való Neon kapta meg. Xenophón az Apollónt megillető részből áldozati ajándékot készíttetett, és Delphoiban mutatta be áldozatul; ráíratta a saját nevét meg Proxenoszét – aki Klearkhosszal együtt halt meg annak idején –, mert vendégbarátja volt. Az epheszoszi Artemisznek szánt összeget pedig, amikor Boiótiába indult az ázsiai Agészilaosszal, Artemisz templomának felügyelőjénél, Megabüzosznál hagyta, mivel úgy vélte, hogy az út nem lesz veszélytelen, és megkérte, ha ő, mármint Xenophón, életben marad, adja vissza neki, de ha valami történnék vele, készíttessen valami olyan áldozati ajándékot Artemisznek, amelyről úgy gondolja, hogy tetszeni fog az istennőnek.

Amikor Xenophón már száműzetésben élt Szkilloszban, egy Olümpia melletti spártai településen, Olümpiába érkezett Megabüzosz, hogy a játékot megtekintse, és visszaadja a letétbe helyezett összeget. Xenophón az isten által kijelölt helyen egy darab földet vásárolt az istennőnek. A Sze-linusz folyó éppen ott folyik keresztül azon a földön. Az epheszoszi Artemisz-templom mellett is folyik egy Szelinusz nevű folyó, és mindkettőben sok a hal és a kagyló. Szkillosz földjén mindenféle vad is él, amelyekre vadászni lehet. Xenophón oltárt és szentélyt emeltetett a szent pénzből, és azontúl mindig az istennőnek mutatta be áldozatul az évszakok termésének egytizedét, amit a föld hozott, és minden szkilloszi polgár meg környékbeli férfi és nő részt vehetett az ünnepségeken. Az istennő árpa– és búzakenyeret, bort, gyümölcsöt adott a lakomázóknak, sőt a szent föld áldozati állataiból és vadászzsákmányából is juttatott nekik. Mert Xenophón és a többi polgár fiai vadászatot is rendeztek ezen az ünnepen, amelyen más férfiak is részt vehettek, ha akartak. Ott a szent földön, de Pholoé vidékén is ejtettek disznókat, őzeket meg szarvasokat.

Ez a hely a Spártából Olümpiába vezető úton van, az olümpiai Zeusz-templomtól mintegy húsz sztadionra. Van ezen a szent helyen liget és erdős hegyvidék is, disznók, kecskék, bikák és lovak számára jó legelő, úgyhogy az ünnepre érkezők igásállatait is jól el lehet látni. Maga a szentély egy nemesített gyümölcsfákkal beültetett liget közepén áll, ahol minden évszak gyümölcse megterem. A szentély a nagy epheszoszi templom mása. Még a ciprusfából készült istenszobor is hasonlít az epheszoszi aranyszoborra. A szentély mellett oszlop állott a következő felirattal: