4.
Délután a méd és hürkániai lovasok megjöttek a zsákmányolt lovakkal és foglyokkal. Mert aki átadta fegyverét, azt nem ölték meg. Kürosz először is az iránt érdeklődött, jól vannak-e harcosai. Amikor igennel feleltek, megkérdezte, milyen eredménnyel jártak. Azok elmesélték, mit tettek, és nagy hangon méltatták vitézségüket. Kürosz elégedetten hallgatta beszámolójukat, majd így dicsérte őket:
– Látszik is, milyen derekasan viselkedtetek, mert mintha nagyobbak, szebbek és ijesztőbbek volnátok, mint azelőtt.
Ezután megkérdezte, mennyi utat tettek meg, és hogy lakott-e a vidék. Azok elmondták, hogy hosszú utat tettek meg, a vidék pedig lakott, és tele van juhval, kecskével, tehénnel, lóval, gabonával és minden jóval.
– Két dologra kell most vigyáznunk – mondta Kürosz –, arra, hogy meghódítsuk, és arra, hogy uralmunk alatt tartsuk azokat, akik mindezt bírják. Mert a lakott terület nagy kincs, a lakatlan vidék viszont javakban is puszta. Látom, a szembeszegülőket leöldöstétek. Jól tettétek, hiszen győzelmünk így még biztosabb lesz. Akik meg letették a fegyvert, azokat fogolyként hoztátok ide. Szerintem ezeket most jó lenne szélnek ereszteni. Először is, nem kellene őrizkednünk tőlük, és őket sem kellene őriznünk. Aztán élelmezésükről sem kéne gondoskodnunk, hiszen éhen halni mégsem engedhetjük őket, és tulajdonképpen több foglyot is ejtünk, ha ezeket szabadon bocsátjuk. Hiszen ha leigázzuk ezt a területet, minden lakos a foglyunk lesz. És ha ezeket sértetlenül szabadon bocsátjuk, a többiek is szívesen maradnak és engedelmeskednek, s nem fognak ellenünk harcolni. Én így gondolom, de ha valaki másként látja jobbnak, szóljon.
A hallgatók egyhangúan kijelentették, hogy így kell cselekedni. Kürosz ekkor összehívatta a foglyokat, és ekképp szólt hozzájuk:
– Emberek! Engedelmesek voltatok, így megmentettétek életeteket, s ha a jövőben is így viselkedtek, helyzetetek semmiben nem fog változni, legfeljebb más uralkodótok lesz. Ugyanabban a házban laktok ezentúl is, ugyanazt a földet művelitek, mint eddig; asszonyaitok sem lesznek mások, és gyermekeitekkel is teljhatalmúan rendelkeztek. Viszont sem velünk, sem mással nem harcoltok többé, és ha valami bántódásotok esne, mi majd védelmet nyújtunk.
És hogy soha többé ne szólíthassanak benneteket harcba, adjátok ide a fegyvereket. Aki ideadja, békében élhet, és hiánytalanul megkap mindent, amit ígértünk, de akik nem szolgáltatják be hadiszerszámaikat, azok ellen harcolni fogunk. Aki pedig csatlakozik hozzánk, és jó szándékát tettekkel és tanácsokkal is bizonyítja, azt nem szolgának tekintjük, hanem barátnak és jótevőnek. Ezt vegyétek tudomásul, és mondjátok meg a többieknek is. Ha lennének olyanok, akik rábeszélésiek ellenére sem hallgatnak rátok, vezessétek elénk, mert ne ők uraskodjanak felettetek, hanem ti őfelettük.
Kürosz így beszélt. Azok földre vetették magukat előtte, és megígérték, hogy ekként fognak cselekedni.