Nyájas olvasó, álmokat hallasz mostan,

Menny küldötte álmait Poliphilónak.

Nem vész kárba időd, nem fáraszt majd a figyelés,

Mert e csodaműben kincsek tárháza vár.

Ha mord lelked megveti a szerelmi románcot,

Úgy találsz itt bőven rendet és szabályt.

Nem kell? De ugye az újszerű stílus,

A bölcs dikciók bírandják méltánylásodat?

Leli kedvét itt a geométeri hajlam,

Nilóta képekbe öltöznek régi titkok...

Látod majd királyi paloták tökélyét,

Driád-imádást, ugró kutat, zsíros lakomát,

Járják táncukat a tarkabarka őrök,

Sötét útvesztőit feltárja az emberélet.

Névtelen elégia az olvasóhoz

Hypnerotomachia Poliphili