Negyvenkilencedik fejezet

Columbus, Ohio

Alexi az Ohio állambeli Kent sebességkorlátozását betartva haladt Columbus egy Bexley nevű városrésze felé. Ez az a hely, ahol Nikki a legnagyobb valószínűség szerint bújkál Marsha Woods neve alatt.

Ahogy behajtott a lakóépület elé, egy egyenruhás ajtónállót látott a ház előtt. Lehúzta az ablakot.

– Szükségem van a segítségére!

A portás bizonytalannak tűnt.

– Minek?

– Az unokatestvérem, Marsha Woods táskáját ellopták Görögországban, valaki felhasználta a személyazonosságát és a pénzét. Próbálom megtudni, hogy Marsha szerzett-e már egy másik járatot és hazaért-e.

A portás öklével a tenyerébe csapott.

– Tudtam én, hogy valami nincs rendben! Egy fickó jött egy ájult nővel a hátsó ülésén! Azt mondta, az Marsha Woods, de én tudtam, hogy nem. Elküldtem őket a fenébe.

– Feljegyezte a rendszámot?

– Még szép, hogy fel! Benyúlt kabátja zsebébe, és kibányászott egy jegyzetfüzetet. KD-3579. Fehér Lexus, a Waybridge Orvosi Egyetem parkolómatricájával.

– Hogy nézett ki a férfi?

– Átlagmagas, őszes borostával. Azt mondta, dr. Kyle-nak hívják. Elegánsnak látszott, de én rájöttem a seggfej trükkjére.

– Jó döntés volt nem beengedni őket. Marsha értékes gyűjteményt állított össze az utazásai során, festmények, szobrok és más értéktárgyak, alighanem arra vadásztak.

– Hívni akartam a rendőrséget.

– Erre most már nincs szükség. Egy húszdolláros bankjegyet nyomott a fickó kezébe. Majd én utánajárok.

A férfi kalapjához csapta a kezét tiszteletadásként.

– Köszönöm, uram!

Közelebb került Ravenhez.

Kiterítette a térképet, és megkereste a Bexley-ből Waybridge leié vezető utat. Körülbelül fél órával később elért egy szikla tételén álló, magas tomyú épülethez. A térkép szerint az épület mögötti 33-as út az egyetemhez vezet.

Hová vihette ez a dr. Kyle Ravent? Talán van felesége, akkor haza nem mehetett vele. Az egyetemi klinikára? Lehetséges. De ha a fickó eszében valami egészen más járt, akkor mégiscsak egy motelben kell keresnie.

A Mayflower Szállóhoz hajtott, és végigment a parkolón egy fehér Lexust keresve. Itt nincs. Az Oakland Szállónál feltűnt egy fekete Lexus, na, ezzel nem sokra megy. Az Egyetem Szálló parkolójában végre megvolt, amit keresett, ez az, Waybridge Orvosi Egyetem parkolómatricával. Rendszám: KD-3579. Beállt mellé, és lekapcsolta a lámpákat. Lekapcsolt fényekkel várt a parkolóban.

Kis idő múlva megjött a borostás férfi, kilépett a forgóajtón, beült a fehér Lexusba, és elhajtott. Nos, Alexi most már tudta, hol van Nikki. De az orvos lakhelye is fontos lehet, ha esetleg Nikki elcsiripelt valamit. Követte a dokit a diákszállások mögött egy kis ház kocsifelhajtójáig. Megvárta, amíg megnézi a postaládáját, és bemegy a házba. Amikor lámpafény gyűlt a földszinten, Alexi nyugtázta, hogy ez is kipipálva.

A következő pont a listán elhallgattatni Nikkit, mielőtt a görög zsaruk megkaparintják. Visszahajtott az egyetemi szállóhoz.

Az éjszakai portás bágyadtan felnézett, és a pult alá nyomta a Playboy magazint.

– Igen, uram?

– Hívást kaptam a mobilomon, hogy a húgom üzenetet fog hagyni nekem. Az orvosa, dr. Kyle szállásolta el itt.

A recepciós a mögötte lévő rekeszekhez fordult, a C-06-on kívül mindegyikben voltak borítékok vagy papírok. 

– Egyelőre semmi.

– Köszönöm, biztosan kintről hívott.

Végigsétált az épület mögött, amíg megtalálta a C részleget. Hatos szoba. Jobb, ha nem használja a tolvajkulcsát, Nikki nyilván duplán gondoskodott a biztonságról, tolózár elhúzva és biztonsági lánc beakasztva. Inkább az ablakot választotta, könnyű felfeszíteni, csak csendben, nehogy Nikki felriadjon és esetleg nekiessen. Az ágyban akarta meglepni a lányt, lerántani róla a takarót, mielőtt bármit észrevenné.

Sosem volt része a gyönyörben, hogy szeretkezzen egy nővel, miközben kitöri a nyakát. Jobb lesz neki gyorsan, szenvedélyesen meghalni, mint lassan, kínok közepette.

Csendben felhúzta az ablakot.

 

 

 

 

Jóslatok az őrültek házából
titlepage.xhtml
index_split_000.html
index_split_001.html
index_split_002.html
index_split_003.html
index_split_004.html
index_split_005.html
index_split_006.html
index_split_007.html
index_split_008.html
index_split_009.html
index_split_010.html
index_split_011.html
index_split_012.html
index_split_013.html
index_split_014.html
index_split_015.html
index_split_016.html
index_split_017.html
index_split_018.html
index_split_019.html
index_split_020.html
index_split_021.html
index_split_022.html
index_split_023.html
index_split_024.html
index_split_025.html
index_split_026.html
index_split_027.html
index_split_028.html
index_split_029.html
index_split_030.html
index_split_031.html
index_split_032.html
index_split_033.html
index_split_034.html
index_split_035.html
index_split_036.html
index_split_037.html
index_split_038.html
index_split_039.html
index_split_040.html
index_split_041.html
index_split_042.html
index_split_043.html
index_split_044.html
index_split_045.html
index_split_046.html
index_split_047.html
index_split_048.html
index_split_049.html
index_split_050.html
index_split_051.html
index_split_052.html
index_split_053.html
index_split_054.html
index_split_055.html
index_split_056.html
index_split_057.html
index_split_058.html
index_split_059.html
index_split_060.html
index_split_061.html
index_split_062.html
index_split_063.html
index_split_064.html
index_split_065.html
index_split_066.html
index_split_067.html
index_split_068.html
index_split_069.html
index_split_070.html
index_split_071.html
index_split_072.html
index_split_073.html
index_split_074.html