Iráni Népi Mudzsahedek

(A Nép Szent Dzsihádja)

Néhány hónappal a CIA-barát Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralmának megdöntése után, 1979. november 4-én marxista egyetemisták – megelégelve az Egyesült Államok befolyását – megszállták a „kémfészekként” emlegetett amerikai nagykövetséget. A túszul ejtett ötvenkét diplomata négyszáznegyvennégy napig volt a szélsőségesek fogságában.

A militáns egyetemisták – akiknek egykori becslés szerint további ötszázezer követőjük volt – kezdetben még élvezhették a forradalom utáni iráni vezetés támogatását, később azonban a helyzet megváltozott. A diákok ugyanis nem tudtak kibékülni a Khomeini ajatollah-féle teokráciával, helyette marxista, a vallástól független demokráciát követeltek, ami biztosította volna a férfiak és nők közötti egyenlőséget. Sejteni lehetett, hogy a vezetés nem tolerálja sokáig az egyenjogúsági törekvéseket, a fiatalok nagy részét – köztük a vezetőket – hamar levadászta, megkínozta és kivégezte az iráni Forradalmi Gárda. Akik megmenekültek, kénytelenek voltak rejtőzködni. Az új vezetés 1993-ban kezdett formálódni: Marjam Radzsávi lett a Népi Mudzsahedek* (MEK) választott vezetője, aki egy zömében nőkből álló harci erődöt szervezett.

*Mujahideen-e Khalq.

Az irak-iráni háborúban a MEK Szaddám Huszein oldalára állt, később pedig az iraki diktátor unokatestvérének, Vegyi Alinak is segített iraki kurdok és síita arabok ezreinek elgázosításában. Jutalmul Szaddám Huszein menedékhelyet biztosított Marjam csapatának az irak-iráni határ közelében, egy Ashraf nevű táborban. A MEK-tagok száma ugyan mára mintegy háromezer-nyolcszáz főre csökkent, továbbra is többségében nők által irányított szervezetként működnek.

A vezetőnő, Marjam Radzsávi, franciaországi száműzetése idején számos elkötelezett női híve áldozta fel magát tiltakozásképpen.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma, tekintettel az amerikai érdekeltségek elleni támadásokra, terrorista szervezetként jegyezte a MEK-et. Ugyanakkor a Pentagon – bízva abban, hogy egy jövőbeni Irán elleni háború esetén még felhasználhatják őket mint kémeket és/vagy lázadókat – szenátorok támogatásával követelte, hogy a csoport lekerüljön a terrorszervezetek listájáról. A MEK ma is működik.

A regényben a két terrorista csoport szövetséget köt egymással, hogy együtt végzetes csapást mérhessenek az Egyesült Államokra.