Tizennegyedik fejezet

Kréta, Görögország

A JPATS Learjét landolt Kréta szigetén. Dugan kiszállt, és körülnézett az apró repülőtéren.

– Hol a pokolban vagyunk?

– Krétán – válaszolta a marsall.

– Azt hittem, Athénba visznek.

– Utasítás érkezett az utolsó pillanatban, hogy ne közvetlenül helyezzük szolgálatba. A küldetését irányító ügynök kapcsolatba fog lépni magával. Kódszó az üdvözléshez: Átkelés a folyón. – A marsall felhúzta a lépcsőt, és búcsút intett. A gép felszállt.

Dugan körbenézett, és vizslatta a kietlen tájat. Hogy a fenébe lépjen kapcsolatba egy Cipruson állomásozó CIA-ügynökkel erről az elhagyatott, isten háta mögötti helyről Krétán?!

Néhány perc múlva egy elsőosztályú, sárga Mercedes állt meg a közelében. Őszülő, idős férfi nyitotta ki a hátsó ajtót.

– Taxi.

Dugan megrázta a fejét.

A sofőr széttárta a karját.

– Nekem mondták, hogy jönni ide magáért reptérre, hogy átkelni a folyón. Ez maga taxija.

Végre valami. Beszállt a taxiba, és hátradőlt. Nyilvánvalóan innentől kezdve minden, amit tesz, Kharón ügynök ellenőrzése – vagy akár mondhatjuk úgy is, irányítása – alatt fog állni.

A sofőr egy alacsony épületegyüttes felé hajtott.

– Mi a neve ennek a városnak?

– Heraklion.

Messze vagyunk Athéntól. 

A sofőr egy iszapszínű lakóépület előtt állt meg.

– Második emelet, 204-es szoba.

Rendben. CIA-búvóhely. Felment a rozoga lépcsőn, és bekopogtatott. Semmi válasz. Üjra kopogott. Az ajtó annyira nyílt ki, ameddig a lánc engedte.

– Útlevél!

Dugan benyújtotta a résen. Nem sokkal később az ajtó kitárult, és egy kopasz férfi nézett szembe vele fekete keretes szemüveg mögül.

– Isten hozta Heraklionban, Spiros Diodorus!

– Azt hittem, Cipruson lesz a találkánk.

– Sokszor jobb ezeket a dolgokat nem közvetlenül intézni. Jöjjön be, üljön le! A repülőút bizonyára kimerítő volt. Igyon velem valamit. Az erős görög vodka enyhíti a fogfájásomat.

– El kellene mennie fogorvoshoz.

– Természetesen, ezért jött?

– Azt gondoltam, Athénban kezdem a praxist.

– Az éjszakai komppal megy majd Krétáról Pireuszba.

Tehát Kharón fogja irányítani, aki mellesleg a halottakat evezte át a Sztüx folyón. Nyomasztó kis részlet.

– Rendben, töltsön nekem is.

– Dr. Slade felhívott, és azt mondta, a lánya memorizálta Tedescu háromstrófás rejtvényét. Valószínűleg egy terrortámadásról lehet szó az Egyesült Államok ellen. Slade elmondta, hogy hipnotizálta Ravent, és egy poszthipnotikus szuggerációval blokkolta a jóslatot, amíg valaki ki nem mondja a szavakat, amelyek kioldják az emlékezetét.

– Mik azok a szavak?

– Ezt nem tudtam kivenni a kiabálások zajától. Aztán lőttek. Később megtudtam, hogy Slade öngyilkos lett.

– Akkor tehát hol tartunk most?

– Feltételezzük, hogy az N17 megpróbálja kiszedni Ravenből Tedescu jóslatait. Ha nem képesek rá, vagy nem tudják megfejteni a rejtvényt, megpróbálják majd átmosni az agyát, hogy csatlakozzon hozzájuk.

– Stockholm-szindróma? Patty Hearst analógia? 

– Slade korábbi beszámolóiból tudom, hogy lánya pszichésen labilis. Ha sikerrel járnak a befolyásolásával, a maga feladata, hogy kiszabadítsa, és újra átprogramozza.

– Aztán feltételezem, a JPATS majd kiadja őt az Egyesült Államoknak.

– Nem ez a terv. Nem akarjuk, hogy visszatérjen.

– Akkor micsoda?

– Átadni a görögöknek vallatásra, ha kell, agresszív módszerekkel.

A gondolat elborzasztotta, de értette, mire akar kilyukadni Kharón.

– Elég jól beszélek görögül, de sosem voltam igazán jó az athéni akcentusban.

– Több mint tizenkét dialektus létezik több mint százhatvan görög szigetről. Csak legyen magabiztos. A diákok a Műszaki Egyetemen azt fogják hinni, egy közülük.

– Mi az állomáshelyem?

– A diáknegyed.

– Találnom kell magamnak egy helyet, ahol lakhatok.

– A görög kontaktemberünk már beszélt az egyik álcázott ügynökükkel, hogy foglaljon szállást magának az egyik panzióban, ahol közismerten radikálisok laknak.

– N17-szimpatizánsok?

– És fasiszták, törökellenes rasszisták és anarchisták. Mind ízig-vérig Amerika-gyűlölők.

– Összeállt a kép. Cintányértól úgy tudom, maga irányítja Sátorverő ügynököt is az iráni Forradalmi Gárdánál.

– Már nincs ott. Veszélybe sodorta magát, amikor segített Elizabethnek és az anyjának kijutni Iránból a követség elfoglalása előtt.

– Hol van most?

– Kiszökött Teheránból a túlélő disszidensekkel együtt. Most a férfi káderek között van az Iráni Népi Mudzsahedek ashrafi bázisán.

– Hogyan léphetek kapcsolatba vele vagy magával?

– Maga nem kommunikál vele. Maga csak velem áll kapcsolatban. Beírom a számom SIU-III titkosított telefonjába Kharón név alatt.

– Akkor hát átvisz a folyón az athéni alvilágba?

– Még nem, Fogorvos! De ha esetleg tévednék: amennyiben tudja már, hogy Görögországban fog meghalni, ne felejtsen el egy pénzérmét csúsztatni a nyelve alá.

– Minek?

– Ez Kharón viteldíja, hogy átevezzen a Sztüx folyón a pokolba.