74

– Hát nem fantasztikus hír? – lelkendezett Clare Jacknek a hálószobában? – Vajon hogy csinálják?

– Tényleg jó hír – felelte Jack. – Már alig várom, hogy indulhassunk. – Aztán hangtalanul hozzátette: – Valami jeladót fognak a kocsira szerelni.

– Egy egész steaket simán befalnék. Nagyon jó itt a koszt. Szerinted mindent hallani fognak, amit beszélünk?

– Én egy homárral kacérkodom. Szerintem csak egy olyan jeladó lesz, amivel követhetik, hogy merre járunk. De most ünnepeljünk! Emlékszel az öreg Matthew-ra a kollégiumi lakomán? Nekem azt mesélte, egész nap nem evett, aztán az első kanál levesnél elkezdett csuklani, és nem bírta abbahagyni.

– Jack, engem nem fognak lehallgatni.

– Akkor is homár volt az egyik fogás, az a szerencsétlen meg úgy csuklott, mintha tíz másodpercenként egy gránát robbant volna fel a gyomrában! És nem bírta abbahagyni. Szegény öregnek el kellett mennie az asztaltól.

– Igen, emlékszem. Szegény öreg...