23

A barbecue-partit egy kis hegyen rendezték, nem messze a várostól nyugatra. Útközben a buszsofőr elmesélte, hogy a múlt században a hegy csúcsát arra használták, hogy időben észrevegyék a hadiösvényen járó indiánokat. Aztán később a helyi szurkolók rohanták meg a hegyet, és fehér ingeikkel egy hatalmas „A” betűt rajzoltak ki, miután a helyi egyetemi csapat legyőzte a Cal State Pomonát. Minden évben a győzelem évfordulóján, októberben a helyi szurkolók fehér inget öltenek, és felmennek a hegyre, hogy megismételjék ezt a mutatványt.

A völgy felé varázslatos kilátás nyílt. Tucson fényeihez kiváló, sötét hátteret szolgáltatott a Santa Catalina hegylánc, odafent pedig a szikrázóan csillagfényes égbolt ragyogott, némileg elmosódottan a városból kiáramló fények és szmog által. Hatalmas fáklyák világítottákmeg egy hűtőkocsi körül felállított bár környékét. Üdítőket, söröket, borokat és mexikói italokat lehetett kapni. Nem messze egy étkezőkocsi parkolt. Salátatál, ínycsiklandó illatok közepette sülő marhahússzeletek. Fantasztikus volt az illatok harmóniája. A hatalmas fáklyák remegő fényében az emberek csoportokba verődve ittak, ettek és az elmúlt négy nap eseményeiről beszélgettek.

Clare, Jack és Bob együtt iszogattak egy-egy pohár könnyű Zinfandelt. A konferencia elnöke megjegyezte:

– Clare, nem szeretném önt kellemetlen helyzetbe hozni, vagy kényelmetlen ügyeket felhozni. De nagyon érdekel a téma a kvantumszámítógépek öntudatra ébredésével kapcsolatban. Egészen pontosan milyen is lenne az az öntudat, amelyre ráébrednének?

– Nos, a saját belső állapotukra...

– Igen, de nézze, az ember elméje a világból nyert ingerek közvetítette élmények és információk alapján fejlődik. Hol van a hasonló tanulókörnyezete egy számítógépnek?

– Erről szól a Bádogember projekt.

– Tehát, hogyan is lehetséges, hogy egy kvantumszámítógép valós környezet nélkül hirtelen öntudatra ébred? Amikor csak a saját belső felépítését tudja esetleg megvizsgálni? Vagy esetleg, ümm, rosszul idéztem önt? Igazán kíváncsi vagyok.

– Tudja, szándékomban áll meglátogatni a Bádogember-laboratóriumot San Joséban – felelte Clare kitérően.

– Erről nem tudtam. És mik a terveik egészen pontosan? – Keyselring Jacket is bevonta a kérdésbe, talán azért, hogy Clare ne érezze nagyon tolakodónak a faggatózást. De az is lehet, hogy a Clare és Jack közötti viszony mélységét kívánta tesztelni.

Jack felvázolta az útvonalukat egészen San Franciscóig.

– Ez őrültség – mondta Keyselring. – Nem is nézik meg a látványosságokat. Az útvonal javarészt kietlen területeken át vezet.

Clare kicsit ügyetlenül magyarázkodott:

– Tavaly egy kábítószeres fickó megölte a húgomat San Franciscóban...

– Istenem, elnézést kérek...

– Miranda a Mojave sivatagon át jutott el San Franciscóba a kocsijával. Úgy érzem, kötelességem megismételni ezt az utat. Apu megkért, hogy...

– Most már értem, miért nem akar arra menni, amerre a turisták. Nagyon sajnálom. És ugyanott száll meg San Franciscóban, ahol a húga is megszállt? Már feltéve, hogy volt ideje... Istenem, milyen rettentő tolakodó vagyok! Kérem, bocsásson meg!

Jack gyorsan közbeszólt.

– Kölcsönkaptunk egy házat.

– Szerencséjük van. Kit ismernek ott?

– Egy pszichiátert. Egy fantasztikus ember, úgy hívják, hogy Angelo Vargas Alvarez.

– Nem ismerős a neve. De ami azt illeti, nem erősségem a nevek megjegyzése.

– Ezzel a tanszékvezetőm is így van. Csakhogy ő a memóriafunkciók szakértője.

Keyselring jót kacagott.

Clare összeráncolta a szemöldökét. El is fordult gyorsan. Hirtelen feszültté vált. Az a középen elválasztott hajú férfi is itt sündörgött a közvetlen közelben. Egy doboz kólát szorongatott a kezében. Könnyedén odasétált egy beszélgető embercsoporthoz, de senki sem törődött vele. Valójában nem is folyt bele a beszélgetésbe, csak ott állt. Hallgatózott. Vajon mennyit hallott, és miért hallgatózott? Aztán a férfi gyors mozdulattal sarkon fordult, és elindult a grillezőhelyek felé. Keyselring is éppen elkezdte kimenteni magát. Ideje társaságot váltani.

– Jack – suttogta Clare sietősen. – Az ég szerelmére, ne beszélj többet arról, hogy hol fogunk együtt megszállni! Lehet, hogy itt ólálkodik annak a nyomorult Investigator-nek az egyik riportere. Ne mondd el senkinek! Csak annyit mondj, hogy majd megszállunk egy szállodában!

Elhatalmasodott volna Clare-en a paranoia? Jack vágyat érzett, hogy megnyugtassa.

– Mi lenne, ha a Holiday Innt mondanánk? Egészen biztosan van egy szállodájuk San Franciscóban.

– A Holiday Inn... ez jól hangzik.

– És most mi lenne, ha ennénk valamit?

Clare a grillezőhelyek felé pillantott. Az a férfi még ott lődörgött.

– Még ne együnk! Elég nagy a tömeg a grilleknél.

– Öt vagy hat ember, ezt nem nevezném tömegnek.

– Még ne!